Deák Andrea mta.hu

Kutatási témája

A gyógyászatban is felhasználható, újszerű és értékes tulajdonságú aranytartalmú szupramolekulák létrehozása

Deák Andrea az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében alapított önálló kutatócsoportot. Az aranytartalmú szupramolekulák tanulmányozásával Magyarországon egyedüliként foglalkozó Lendület-csoport vezetője a fémtartalmú szupramolekulák előállításának és egykristály-röntgendiffrakciós szerkezetmeghatározásának szakértője, 2005 óta pedig aranytartalmú szupramolekulák előállításával foglalkozik. Célja a gyógyászatban is felhasználható, újszerű és értékes tulajdonságú aranytartalmú szupramolekulák létrehozása és egy szakmailag kiemelkedő színvonalú, nemzetközileg is elismert tudományos műhely megteremtése.

A szupramolekuláris kémia művelői azt kutatják, hogy az élet vegyi folyamataiban megismert megoldások miként ültethetők át a szintetikus kémia gyakorlatába. A tudományterület a modern szerkezetvizsgálati módszerek tökéletesedése nyomán a múlt század nyolcvanas éveiben indult fejlődésnek, és még mindig gyermekcipőben jár.

A szupramolekulák jellemzője, hogy "az egész több, mint a részek összessége", vagyis a biológiai szempontból jelentős „fémcentrumoknak", például az aranynak a szupramolekulákba történő beépítésével olyan komplex molekuláris alakzatok és szerkezetek hozhatók létre, amelyeknek újszerű, még nem ismert tulajdonságaik vannak.

Befogadó intézmény

Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet

A kutatócsoport működési időszaka

2012-2017.

A kutatócsoport tagjai

Jobbágy Csaba tudományos segédmunkatárs (PhD-hallgató), Molnár Miklós tudományos segédmunkatárs

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. december 28-án jelent meg az mta.hu-n.

A gyógyászatban is felhasználható, újszerű és értékes tulajdonságú aranytartalmú szupramolekulák létrehozása a célja az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában önálló kutatócsoportot alapító Deák Andreának. A Lendület program vegyész kiválósága szerint a felfedező kutatásokra nem gyorsan megtérülő befektetésként kell tekinteni, inkább a különböző tudományterületeken megszerzett ismeretek és megközelítések újszerű alkalmazása várható tőlük.

"A molekulák világa a mienknél nagyságrendekkel kisebb, titokzatos és rejtett világ. Kíváncsiságom arra ösztönöz, hogy minél többet tudjak meg róla" – mondta az érdeklődésének középpontjában álló tudományos terület iránti elkötelezettségéről Deák Andrea. A vegyész már PhD-dolgozatát is a fémtartalmú szupramolekulák előállításának és egykristály-röntgendiffrakciós szerkezetmeghatározásának témájából írta, 2005 óta pedig aranytartalmú szupramolekulák előállításával foglalkozik.

A szupramolekuláris kémia művelői azt kutatják, hogy az élet vegyi folyamataiban megismert megoldások miként ültethetők át a szintetikus kémia gyakorlatába. A tudományterület a modern szerkezetvizsgálati módszerek tökéletesedése nyomán a múlt század nyolcvanas éveiben indult fejlődésnek, és még mindig gyermekcipőben jár. "Most azokat az »alkatrészeket« és »építési elveket« gyűjtögetjük, amelyekkel később az élő anyag bizonyos tulajdonságait mutató komplex rendszereket tudunk létrehozni" – magyarázta Deák Andrea. Mint elmondta, a szupramolekulák jellemzője, hogy "az egész több, mint a részek összessége", vagyis a biológiai szempontból jelentős „fémcentrumoknak", például az aranynak a szupramolekulákba történő beépítésével olyan komplex molekuláris alakzatok és szerkezetek hozhatók létre, amelyeknek újszerű, még nem ismert tulajdonságaik vannak.

"Aranytartalmú vegyületeket előállítani és tanulmányozni misztikus és felemelő érzés, hiszen az aranynak köszönhető, hogy megszületett maga a kémia tudománya, amikor is az alkimisták módszeresen vizsgálni kezdték a különféle anyagok egymásba való alakításának lehetőségét, azt remélve, hogy »közönséges« anyagokat arannyá, az örök és tökéletes fémmé tudnak változtatni" – hangoztatta a lendületes kutató, aki azonban az évszázadokkal ezelőtt élt alkimistáktól eltérően nem a legbecsesebb fém előállításának módját keresi, hanem különböző területeken felhasználható, aranytartalmú szupramolekulák létrehozásán dolgozik. "Készítettünk már olyan aranytartalmú szupramolekulákat, amelyek nagy energiájú UV fénnyel megvilágítva más, alacsonyabb energiájú kék, zöld, rózsaszín vagy piros színű fényt bocsátottak ki, azaz energiaátalakítóként működtek. Egy másik aranytartalmú rendszer pedig képes volt többféle toxikus szerves oldószer-molekula felismerésére: jelenlétüket intenzív színváltozással jelezte. A külső hatás megszüntetésével a változás visszafordítható volt, azaz ezek a molekulák kapcsolóként vagy szenzorokként működhetnek, és jövőbeli nanotechnológiai alkalmazásokban molekuláris gépezetek alkotórészei lehetnek" – említett néhány példát az eddigi eredményekről és lehetséges hasznosíthatóságukról Deák Andrea. Ugyanakkor kiemelte: az általa is művelt, a tudomány fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen felfedező kutatásokra nem gyorsan megtérülő befektetésként, hanem csak hosszabb távon kifizetődő beruházásként lehet tekinteni. "Amikor az új tudományos eredmények elérnek egy bizonyos kritikus mennyiséget, akkor már a gazdaság szereplőinek is érdemes felfigyelniük rájuk. Csupán befektetett energia és némi idő kérdése, hogy a jó ötletek és az újszerű anyagok valamilyen fontos területen, például a gyógyászatban felhasználhatók legyenek" – mondta a kémikus.

Deák Andrea az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében alapított önálló kutatócsoportot, amelynek Jobbágy Csaba tudományos segédmunkatárs, PhD-hallgató és a PhD-tanulmányait jövőre megkezdő Molnár Miklós tudományos segédmunkatárs a tagja. A csoportvezető jelenleg még egy, a téma iránt érdeklődő vegyészt vagy fizikust keres, aki bekapcsolódhat a Lendület keretében folytatott munkába. A kutatók számára rendelkezésre álló műszerek köre hamarosan új berendezéssel bővül. Az akadémiai kutatóközpont által nyújtott kiegészítő támogatásból Deák Andrea olyan videokamerával kombinált "hot-stage" (fűthető tárgyasztalú) mikroszkóp beszerzését tervezi, amely egyszerre teszi lehetővé a kristályok hőkezelés hatására bekövetkező átalakulásának vizuális megfigyelését, digitális rögzítését és az azt kísérő hőjelenségek mérését.

Az aranytartalmú szupramolekulák tanulmányozásával Magyarországon egyedüliként foglalkozó Lendület-csoport két tagja a kutatás mellett tanít is: vezetője elméleti kurzust, Jobbágy Csaba pedig laboratóriumi gyakorlatokat tart az egyetemen. Deák Andrea azt reméli, oktatói tevékenységüknek is köszönhetően a csoportban létrejön majd az a minőségi, kritikus szellemi kapacitás, amelytől elvárható, hogy a kutatócsoport vezetőjének segítségével, de önszerveződő módon létrejöjjön egy szakmailag kiemelkedő színvonalú, nemzetközileg is elismert tudományos műhely.