Az MTA 196. közgyűlése

Elnöki és főtitkári beszámoló az MTA 196. közgyűlésén

A 2022-es év munkáját, az elmúlt időszak eredményeit és az Akadémia sorsát meghatározó legfontosabb folyamatokat értékelte a Közgyűlés hétfői munkanapján az Akadémia elnöke, Kollár László Péter főtitkár pedig az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok újraalapítására tett javaslatot. A két beszámolót teljes terjedelmében közöljük.

2023. május 9.

Elnöki beszámoló

Az ünnepi ülést követően zárt munkaközgyűléssel folytatta tanácskozását az MTA legfőbb döntéshozó testülete. Ennek keretében egyebek mellett Freund Tamás elnök és Kollár László Péter főtitkár beszámolóját hallgathatták meg az akadémikusok és a Közgyűlés nem akadémikus képviselői.

„Jó úton járunk”

– mondta a 2022-es év munkáját, az elmúlt időszak eredményeit és az Akadémia sorsát meghatározó legfontosabb folyamatokat is összegző beszámolójában az MTA 196. közgyűlésének hétfői munkanapján Freund Tamás, az MTA elnöke.

Freund Tamás beszélt a Kormány és az MTA kapcsolatáról, az Akadémia költségvetési helyzetéről, a köztestületi aktivitás élénkítését célzó lépésekről, valamint a tudományminősítés rendszerének működtetésében és megújításában elért eredményekről.

Lamm Vanda alelnök és Freund Tamás elnökFotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Emlékeztetett arra, hogy a magyar közoktatásban tapasztalható kedvezőtlen folyamatokra az Akadémia hosszú évek óta sorozatosan felhívta a döntéshozók figyelmét. Megerősítette, hogy az MTA továbbra is felajánlja tagjai és testületei, kiváltképpen a Pedagógiai Tudományos Bizottság és a Közoktatási Elnöki Bizottság tudását és tapasztalatait, hogy segítse egy tudományosan megalapozott, korszerű közoktatás feltételeinek kialakítását.

Szimbolikus jelentőségű eredménynek nevezte, hogy három nagy akadémiai nemzeti kutatási program indult el, és megerősítette, hogy a nők karrierlehetőségeinek javítása továbbra is az Akadémia kiemelt feladata.

Tájékoztatást adott az MTA Székház felújításáról is, hozzátéve, hogy minderre azért is szükség van, mert csak egy legalább részben felújított akadémiai épület lehet méltó környezet az Akadémia és Könyvtára 200 éves évfordulójának megünneplésére.

„A 2022-es Magyar Tudomány Ünnepére érett be az online teret és videós tartalmakat is bátran használó új tudománykommunikációs koncepciónk” – mondta Freund Tamás. Kivételesen sikeresnek nevezte a Középiskolai MTA Alumni Programot, amely a köztestület aktivizálása és a tudomány-népszerűsítés szempontjából egyaránt fontos. Mint elmondta, a program célja a tudományos gondolkodás népszerűsítése a középiskolás fiatalok körében egy tudománybarát társadalom megteremtése érdekében.

Freund Tamás elnöki beszámolója ide kattintva olvasható.

Főtitkári beszámoló

Kollár László Péter főtitkár az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok újraalapítására tett javaslatot. Mint elmondta, egy jól működő rendszerhez három dolog kell: világos cél, jól felépített szervezet és megfelelő finanszírozás. Ez a kutatásokra, az innovációra vagy akár a kultúra támogatására is igaz. Ha támogatni akarjuk a kutatásokat, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a tiszta és alkalmazott alapkutatás és a technológiai fejlesztés másként működik.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A kutatás jelentőségéről szólva kiemelte, hogy annak révén speciális tudás jön létre. „Sok kérdést azért tudunk megválaszolni, mert a kutatásból táplálkozik a válaszadáshoz szükséges tudás. A kutatásnak azonban van még egy további, nagyon fontos hatása. Egy gondolkodásmód, valamint olyan szellemi műhelyek létrejöttét is jelenti, ahol kialakul a gondolkodó értelmiség” – mondta Kollár László Péter.

Kitért a tudomány támogatásának szempontjaira is, amelyek közül a legfontosabb, hogy arról mindig a kutatói kiválóság és a várható hatások alapján kell dönteni. A tudományos kutatások értékelésére pedig – az Alaptörvényben is rögzített elv alapján – kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Az MTA főtitkára vázolta, hogy a kutatói életpálya különböző szakaszain milyen támogatásokkal segíti a tudomány művelőit az MTA. Ennek az összefüggő életpályamodellnek a célja a stabilitás biztosítása és a kutatók itthon tartása.

Az alapkutatási pályázatok egységes rendszerbe foglalásának legfontosabb feltétele szerinte a függetlenség és az autonómia.

A függetlenségnek pedig a szervezetre, a döntéshozatalra és a finanszírozásra is ki kell terjednie. Arról, hogy miért az MTA égisze alatt kellene ezt az alapkutatási támogatási rendszert létrehozni, Kollár László Péter azt mondta, többek között azért, mert ott az OTKA közmegelégedésre és széles körű bizalommal övezve működött.

Kollár László Péter főtitkári beszámolója ide kattintva olvasható.