Az MTA 195. közgyűlése – 2022. május 2-4.

Szilárd összetartó erő – a Külső Tagok Fóruma az MTA 195. közgyűlésén

„A magyar tudományos közösség összetartó ereje erősnek és szilárdnak bizonyul” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 195. közgyűlésének keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán. A határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott díjak átadásával, tudományos előadásokkal és komolyzenei koncerttel gazdagított rendezvény igazi ünnep volt.

2022. május 4.

A hagyományokhoz hűen a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének második napján tartották a Külső Tagok Fórumát az MTA Székházban.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a külső tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása elnöki programjának kiemelt része. Nyitóbeszédében köszönetet mondott a külső tagok aktív szerepvállalásáért az Akadémia életében, többek között a Középiskolai MTA Alumni Programban való lelkes részvételükért, melynek keretében határon túli magyar tudósok is vállalták, hogy ellátogatnak alma matereikbe, hogy közel vigyék a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokhoz a tudományokat és a tudományos kutatómunkát. A programba több határainkon túli magyar középiskola is bekapcsolódott, és anyaországi kutatók is nagy örömmel látogatnak el hozzájuk.



Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA elnöke elmondta: 2021 őszén felállította a Külső Tagok Jogainak Kiterjesztésével Foglalkozó Elnöki Bizottságot, amelynek célja, hogy kialakítsák

az Akadémia és a külső tagok minél szorosabb együttműködésének keretrendszerét

többek között a külső tagok közgyűlési képviselete vagy az MTA doktori folyamataiban való részvétele tekintetében. Szomorú aktualitásként Freund Tamás hangsúlyozta, a Magyar Tudományos Akadémia különös felelősséget érez a kárpátaljai magyar tudósok és családtagjaik, valamint Ukrajna területén élő valamennyi tudóstársunk iránt. Az Akadémia jótékonysági gyűjtése a háborúban érintettek megsegítésére folyamatos, a gyűjtéshez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága is csatlakozott.

Az elnöki köszöntőt az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása követte.

Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), akik kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díj) vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományosság és tudományos közélet ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.

2022-ben az Arany János-díj Életműdíját Bodor Miklós kapta.
A Szatmárnémetiben született és az Amerikai Egyesült Államokban élő kémikus gyógyszerfejlesztési eredményei a legendás magyar gyógyszerkutató, Richter Gedeon eredményeihez mérhetők. Nevéhez köthető a mai gyógyszertervezés egyik alapvető és világszerte alkalmazott módszere, a kvantumkémiai modellezési módszer, valamint a „lágy gyógyszerfejlesztés” elveinek kidolgozása, amelyek nagyságrendekkel képesek növelni a gyógyszerek terápiás indexét. Bodor Miklós gyógyszereit több mint 100 millió alkalommal írták fel betegek kezelésére. Az ünnepségen Bodor Miklóst fia képviselte.

A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat a Marosvásárhelyen született és jelenleg is Erdélyben élő Paizs Csabának, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorának, az erdélyi magyar tudományos élet és felsőoktatás kiemelkedő alakjának adományozták. Paizs Csaba munkásságával jelentősen hozzájárult a kolozsvári kémiai és vegyészmérnöki oktatás és kutatás eredményeinek gazdagításához, nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséhez. Oktatási és kutatási területei a biokémia, a biokatalízis, az enzimatikus és fermentatív technológiák, az enzimológia, a biotechnológia és az asszimetrikus szintézisek.

Paizs Csaba átveszi az elismerést Freund Tamástól
(A Külső Tagok Fórumán készített képgalériánk a fotóra kattintva nézhető meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Fiatal Kutatói Díj idei díjazottja az ungvári születésű matematikus, Traski Viktor. A fiatal tudós olyan kutatásokat végez, amelyeknek a jövőben is lesznek innovációs alkalmazásaik. Kutatási területei a valószínűségelmélet és
a matematikai statisztika, ezen belül a véletlen változók és a sztochasztikus folyamatok különböző osztályainak tanulmányozása. A kelet-ukrajnai fronton katonaként szolgáló fiatal kutató személyesen nem lehetett jelen
a rendezvényen.

2022-ben négy határon túli kutatónak ítélték oda az Arany János-érmet: Bika Julianna (Amerikai Egyesült Államok) a közgazdaságtan és a földrajz-szociológia terén végzett magyar vonatkozású szociológiai kutatásainak eredményeiért, Kastori Rudolf (Szerbia) a Pannon régióban termesztett főbb szántóföldi növények ásványi táplálkozásának élettanát és agrokémiáját kutató munkájáért, a vajdasági magyar nyelvű tudományos és szakmai ismeretterjesztésben való aktív részvételéért vehette át a kitüntetést.

Posztumusz Arany János-érmet adományoztak Kassay Gábornak, aki az operációkutatás, a játékelmélet és a konvex analízis különböző területeinek szentelt kutatási eredményeivel jelentősen hozzájárult a kolozsvári matematikai iskola eredményeinek gazdagításához, nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez és elismertségének növeléséhez, valamint Varga György Csabának, aki a kritikus pontok elméletéhez, a variációszámításhoz és ezek differenciálegyenletek elméletében való alkalmazásához kapcsolódó kutatásaival és a fiatalabb matematikusnemzedékek fölnevelésével tette ugyanezt. A két posztumusz kitüntetett kutató díjait özvegyeik vették át az Akadémia elnökétől.

Az ünnepélyes díjátadást a díjazottak előadásai követték. Először Bodor Miklós „Retrometabolikus gyógyszertervezés – elmélet és klinikai sikerek” című online előadását tekinthették meg a résztvevők, majd Paizs Csaba beszélt kutatásairól „Paradigmaváltozás a környezet és a kémia viszonyában, avagy a vegytan útja
a természet leigázásától a kiegyezésig” címmel. Traski Viktor az Ukrajnában fennálló háborús helyzet miatt nem tarthatta meg „Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok” című előadását. Egy rövid videófelvételen – háborús háttérzajok kíséretében – köszönte meg az Arany János-díjat, és foglalta össze kutatásait.

Kosztolányi Gyorgy Traski Viktor videóüzenetét hallgatja Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A megrendítő felvételt a jelenlévők kitörő tapssal fogadták. Kosztolányi György, az MTA alelnöke, a Külső Tagok Fórumának levezető elnöke és
a határon túli akadémiai magyarság ügyeinek képviselője Traski Viktor videófelvételének megtekintését

„olyan történelmi pillanatnak” nevezte, „amely beíródik a Magyar Tudományos Akadémia aranykönyvébe”.

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 195. közgyűlése tagválasztó közgyűlés is egyben. Az Arany János-díjat kapott kutatók előadásai után az Akadémia újonnan megválasztott külső tagjainak bemutatására került sor. 2022-ben az MTA külső tagja lett:

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Csernicskó István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola; Pannon Egyetem)
Grabócz Márta (Strasbourgi Egyetem)

III. Matematikai Tudományok Osztálya

Ifj. Székelyhidi László (Lipcsei Egyetem)
Szendrei Ágnes Erzsébet (Coloradói Egyetem)

IV. Agrártudományok Osztálya

Kiss Levente (Dél-Queenslandi Egyetem)

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Littmann László (Atrium Health Carolinas Medical Center)
Lukács L. Gergely (McGill Egyetem)
Solymosi László (Würzburgi Julius Maximilian Egyetem)

VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Élesztős Pál (Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem)
Hacki Tamás (Semmelweis Egyetem; Regensburgi Egyetem)
Karsai Gábor (Vanderbilt Egyetem)

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Laurenczy Gábor (École Polytechnique Fédérale de Lausanne)
Lindner Ernő (Memphisi Egyetem)
Paizs Csaba (Babeş–Bolyai Tudományegyetem)

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Ivics Zoltán (Paul Ehrlich Intézet; Frankfurti Goethe Egyetem)
Roska Botond (Molekuláris és Klinikai Oftalmológiai Intézet, Bázel, Svájc; Bázeli Egyetem)

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Biró A. Zoltán (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem; KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda)
Hargittai Eszter (Zürichi Egyetem)

X. Földtudományok Osztálya

Dunkl István (Göttingeni Georg August Egyetem)
Miklós László (Szlovák Tudományos Akadémia Tájökológiai Intézet)
Tari Gábor (OMV Exploration and Production, Ausztria)

XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Holczer Károly (Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem)

A Külső Tagok Fórumán adták át az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának Fiatal Kutatói Díját is. Az elismerést Fekete Rajmund történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet külsős munkatársa kapta. A fiatal kutató tavaly megvédett, megjelenés előtt álló PhD-értekezésének címe: „Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy politikai képe”.

Immár hagyomány, hogy a Külső Tagok Fórumán a jelenlévők meghallgathatják az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága konferenciájának nyertes előadását. Nagy-Szakál Dorottya, az MTA köztestületének az Amerikai Egyesült Államokban élő külső tagja „Új generációs szekvenálás: a mesterséges intelligencia fertőző betegségekben – a személyre szabott diagnosztikától a pandémiára adott válaszig” című előadásában hangsúlyozta, hogy a szekvenálás komoly segítséget nyújthat az orvosoknak a helyes terápia megtalálásában fertőző betegségek esetében, így kiemelt esélyt jelenthet a pandémiára adott terápiás válaszok megtalálásában is. Nagy-Szakál Dorottya a kutatásaik mögött álló, igen erős nemzetközi összefogást megemlítve hangsúlyozta, hogy „a tudományban nincsenek határok”.

Nagy-Szakál Dorottya Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Külső Tagok Fórumának eseményeit az argentin-magyar zenekutató, csembalóművész és karnagy, Leidemann Sylvia vezette Encuentros Énekegyüttes koncertblokkjai gazdagították. Előadásukban hangzott fel Pászti Miklós Csángó-magyar szerelmi dalok című kórusműve, argentin népzenei feldolgozások gitárkísérettel, valamint Astor Piazzola argentin zeneszerző egy kórusműve is.



Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az estét az énekegyüttes kamarazenekkarral kiegészült rövid koncertje zárta. Leidemann Sylvia a Soproni Evangélikus Levéltár dél-amerikai barokk dallamait kutatva néhány évvel ezelőtt kiadatlan zenei anyagra bukkant. A zenetudós az Akadémia külső tagjainak odaítélhető, többek között nemzetközi publikációk megjelentetését támogató, idén 25 éve alapított MTA Domus Hungarica ösztöndíjprogramjának támogatásával Barokk zene Sopronból című kottakiadványában ezen archív anyagok zenei átiratát tette közkinccsé. Az est befejezéseként ezek közül szólaltatott meg néhányat az Encuentros Énekegyüttes és a zenekar korhű barokk hangszereken.