A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az MTA legrangosabb kitüntetésével, az Akadémiai Aranyéremmel a díjazott teljes tudományos munkásságát, egész tudományos életművét ismeri el. A minden évben egyetlen tudósnak adományozott díjat idén – mivel a 2020-as díjátadó a koronavírus-világjárvány miatt elmaradt – az Akadémia két kiemelkedő tagja vette át.

A 2020. évi Akadémiai Aranyérmet az Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Keviczky Lászlónak, az MTA rendes tagjának, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszorának adományozta az irányításelmélet és alkalmazásai terén, valamint az ipari folyamatok és rendszerek automatizálásában elért eredményeiért, a hazai rendszer- és irányításelméleti kutatási kultúra kialakításáért, nemzetközi tudományos életbe való integrálásáért, iskolateremtő munkájáért.

A 2022. évi Akadémiai Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Szemerédi Endrének, az MTA rendes tagjának, Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta a kombinatorika, a számelmélet és az elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a 20. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és a szintén a nevéhez fűződő regularitási lemma elismeréseként.

***

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik elismeréseként. 2022-ben tizenöt jeles kutató vehette át a kitüntetést. Akadémia Díjban részesítették:

Békés Csaba Jánost, az MTA doktorát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatóprofesszorát, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát 2019-ben megjelent Enyhülés és emancipáció – Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944–1991 című nagymonográfiája elismeréseként. E monográfia nemzetközi viszonylatban is figyelmet kiváltó szintézis, amely több tekintetben újraértelmezi a hidegháború és az enyhülés dinamikáját, valamint a szovjet blokk és benne Magyarország szerepét a kelet–nyugati viszony és a nemzetközi politika rendszerében.

Budai Tamást, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát hazánk földtani felépítésének megismerése érdekében végzett munkájáért, a Magyarország geológiai viszonyait bemutató alaptérképek megalkotásában játszott meghatározó szerepéért, a Dunántúli-középhegység szerkezeti felépítésének megismerése terén elért számos új tudományos eredményéért, valamint kiemelkedő szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

Farkas Etelkát, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék professor emeritáját a magyar kémiai kutatások nemzetközi elismertségének öregbítéséért, széles körű és eredményes nemzetközi együttműködések kialakításáért, valamint kiemelkedő kutatói, egyetemi oktatói munkájáért, iskolateremtő tevékenységéért és példamutató szakmai közéleti aktivitásáért.

Fertő Imrét, az MTA doktorát, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatóját, tudományos tanácsadóját a hazai agrárgazdaságtanban végzett több évtizedes, meghatározó jelentőségű kutatói és oktatói munkássága, valamint a közgazdaság-tudományban folytatott tudományszervezői és intézetvezetői tevékenysége elismeréseként.

Hegedűs Attilát, az MTA doktorát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a gyümölcsfák és gyógynövényfajok nemesítését szolgáló molekuláris markerezési eljárások kidolgozásáért, nemesítési alapanyagok tesztelésére és fajták azonosítására való alkalmazásukért, valamint az általa feltárt genetikai variabilitás elismeréseként, amelynek alapján egyszerre nyílhat lehetőség az eltűnőben lévő, régi gyümölcsfajták megmentésére, az új fajták nemesítésének támogatására és mindezek újszerű gazdasági hasznosítására.

Janszky József Vladimirt, az MTA doktorát, klinikai neurofiziológust, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika igazgatóját, egyetemi tanárát az agyi képalkotó eljárások neuropszichiátriai kórképekben való alkalmazása terén, valamint az alvásmedicina és epileptológia terén végzett kutatásaiért: annak igazolásáért, hogy a fejlődési rendellenességek részt vesznek az agy fiziológiás működésében, valamint hogy nemcsak morfológiai károsodás, hanem olyan funkcionális faktorok, mint az epilepsziás aktivitás és az aszimmetrikus kézhasználat is képesek megváltoztatni a féltekei dominanciát, továbbá annak kimutatásáért, hogy az epilepsziás működészavar átrendezi a memória- és a beszédszerveződés agyi reprezentációját. Janszky József Vladimir kutatásai alapján elkerülhetők az epilepsziaműtétek utáni beszéd- és memóriazavarok.

Jármai Károly Gyulát, a műszaki tudományok doktorát, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanárát, az Innovatív Járműipari, Gépészeti, Energetikai Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ vezetőjét kiemelkedő, iskolateremtő oktatási, hazai és nemzetközi kutatási tevékenysége, valamint a fémszerkezetek, hegesztett szerkezetek optimális méretezése területén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként.

Szegedy Balázs PhD-t, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársát a matematika több területén, többek között a gráflimeszek elméletében és a magasabb rendű Fourier-analízisben elért kiemelkedő eredményei, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hazai alapkutatásokban betöltött vezető szerepe elismeréseként.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette:

Benkő Eleket, az MTA levelező tagját, az MTA Doktori Tanácsának elnökét, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Ókori, Népvándorláskori és Középkori Régészeti Osztály kutatóprofesszorát,

Sándor Klárát, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát és

Vásáry Istvánt, az MTA rendes tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Orientalisztikai Intézet Török Filológiai Tanszék professor emeritusát A székely írás emlékei – Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című, magiszteriális könyvük elismeréseként, amely hosszabb időre a székely írás további kutatásának mérvadó kiindulópontja és nélkülözhetetlen forrása lesz.

Gál Pétert, az MTA doktorát, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadóját, a Szerkezeti Biofizika Kutatócsoport vezetőjét és

Pál Gábor PhD-t, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biokémiai Tanszék egyetemi docensét, az Irányított Fehérjeevolúció Kutatócsoport vezetőjét a patogén mikroorganizmusok elleni védekezés molekuláris hátterének jobb megértését, valamint olyan betegségek gyógyítását szolgáló, nagy horderejű tudományos felfedezéseikért és kutatásaikért, amelyekben a komplementrendszer kóros működése meghatározó szerepet játszik – ilyen például a szívinfarktus, a stroke és a COVID.

Maria Lugaro PhD-t, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársát, Lendület- és ERC-csoportvezetőt és

Gyürky Györgyöt, az MTA doktorát, az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadóját a csillagok belsejében lezajló elemszintézis modellezése és a releváns atommagfizikai mérések terén elért, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeik, valamint a nukleáris asztrofizikában folytatott iskolateremtő munkásságuk elismeréseként.

***

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette

Pethő Tibort, a Magyar Hang hetilap újságíróját a történelmi ismeretterjesztés terén kiegyensúlyozott szakszerűséggel és a demokrácia melletti elkötelezettséggel végzett, több évtizedes újságírói tevékenysége elismeréseként, valamint

Trupka Zoltán Géza szabadúszó tudományos újságírót kiváló tudományos ismeretterjesztő munkájáért, földmegfigyelési és földtudományi vonatkozású cikkeiért, amelyek nagyban hozzájárulnak a földtudomány legérdekesebb eredményeinek széles körű megismertetéséhez.

*** 

A Magyar Tudományos Akadémia évente Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket és szervezeteket. Az Akadémia 2022-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott

Ifj. Dr. Béres Józsefnek, a kémiai tudomány kandidátusának, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökének a családi vállalkozás egy jelentős kutatás-fejlesztési kapacitást felmutató, dinamikusan fejlődő vállalattá alakítása, az egészségvédelem, a betegségek megelőzése és leküzdése terén nyújtott sokoldalú vezetői, kutatói és gyógyszerfejlesztői munkássága, valamint a Béres Alapítványon keresztül végzett jótékonysági és kulturális tevékenysége, illetve a tehetséges fiatalok ösztöndíjprogrammal való támogatása elismeréseként.

***

Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat adományozott a Magyar Tudományos Akadémia 

Bodor Miklósnak, az MTA külső tagjának, a legendás magyar gyógyszerkutató, Richter Gedeon eredményeihez mérhető gyógyszerfejlesztési eredményei elismeréseként, a mai gyógyszertervezés egyik alapvető és világszerte alkalmazott módszere, a kvantumkémiai modellezési módszer, valamint a „lágy gyógyszerfejlesztés” elveinek kidolgozásáért, amelyek nagyságrendekkel képesek növelni a gyógyszerek terápiás indexét. Bodor Miklós gyógyszereit több mint 100 millió alkalommal írták fel betegek kezelésére.