Az MTA 2014-ben megválasztott, idén leköszönő elnöke beszámolójában összefoglalta a 2019-ben és 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémiát ért kihívásokat és a megoldásuk érdekében kifejtett erőfeszítéseket.

Az MTA küldetéséről szólva hangsúlyozta, hogy a dokumentum kimondja: az Akadémia jeleníti meg a magyar tudomány egységét. Köztestületi tagjainak felbecsülhetetlen értékű szellemi potenciáljára támaszkodva az MTA továbbra is készen áll arra, hogy rendszeresen felmérje és elemezze a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vegyen a legfontosabb kutatási területek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában. Az Akadémia saját kutatóhálózat nélkül is képes az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatások közötti együttműködés elősegítésére, és hatékonyan tudja támogatni egy stabil kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését. Napjaink nagy társadalmi kihívásainak megoldásában a tudomány nélkülözhetetlen. Együttműködésre van szükség az egyetemi, intézeti és ipari kutatóhelyek között, a humán és a természettudományok között, a hazai és a határon túli tudományos műhelyek között, továbbá a kutatók nemzedékei között is.

A Covid-19-járványhelyzetben vállalt akadémiai szerepről szólva felidézte, hogy kiváló immunológus, orvos és biológus kutatók kezdeményezésére összeállt egy ad hoc csoport, amelynek célja az volt, hogy a világ vezető tudományos folyóiratainak, nemzetközi tudományos társaságok közleményeinek felhasználásával és tagjai felkészültségére alapozva, a döntéshozók számára hasznosítható ajánlást fogalmazzon meg.

Kitért azokra az elmúlt években általa elindított tudományos programokra – Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program, Nemzeti Víztudományi Program – is, amelyek eddigi eredményeikkel az MTA megújított stratégiájának fontos alkotóelemeivé váltak.

Az MTA 193., rendes közgyűlése az elnöki beszámolót 97,02%-os támogatottság mellett elfogadta.