Freund Tamás azt mondta: az elnöki felhatalmazásra mindig úgy tekintett, hogy az a vezetői hivatalnak szól, az elnöki munkáról pedig a Közgyűlés mellett az akadémiai köztestület tagjainak és végső soron a magyar tudományos közösségnek tartozik elszámolni.

Vezetőtársaival egyetértésben ezért az elvégzett feladatokról, kiváltképp új kezdeményezéseikről nem csupán a Közgyűlés előtt, hanem egy szélesebb kör számára elérhető formában, a Magyar Tudomány folyóirat nemrég megjelent áprilisi számában is beszámoltak egy közgyűlési beszámoló kereteit jóval meghaladó terjedelemben.

A Közgyűlés tagjai előzetesen már megismerhették a főtitkári beszámolót, amelyben Kollár László ismertette az MTA Főtitkári Titkársága szerteágazó tevékenységét. Az MTA leköszönő főtitkára közgyűlési felszólalásában egyetlen témával foglalkozott részletesebben: 2025 decemberében jelent meg a Magyar Tudomány különszámában írása A hazai tudománypolitikáról címen. Előadása döntően ezen az íráson alapult, de mint mondta, támaszkodott a kutatói felmérés eredményeire is.

Erdei Anna főtitkárhelyettes kiemelte: most először nyílt lehetőség arra a közgyűlésen, hogy az Akadémia főtitkárhelyettese külön napirendi pont alatt számoljon be a munkájáról. Mint mondta, bízik abban, hogy nem ez az utolsó alkalom. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy törekvése, amely szerint a főtitkárhelyettesi pozícióhoz, ha nem is feltétlenül állandó, de mindenképpen önálló felelősségi körrel járó feladatok is társuljanak, sikerrel járt. Hozzátette: az elmúlt években arra törekedett, hogy a főtitkárhelyettesi feladatkörök ne hagyományként öröklődjenek, hanem intézményesítve, az akadémiai szabályozásokban is jelenjenek meg, a tisztséghez kötötten.