Jevons 150 éve fogalmazta meg a róla elnevezett „Jevons paradoxont”, amelynek lényege, hogy a technológiai hatékonyság növelése nem megoldja, hanem növeli az erőforrások szűkösségét. Minél hatékonyabbak a gőzgépek, minél kevesebb szén szükséges egységnyi output eléréséhez, annál inkább növekszik a szén kereslete és szűkössége. A technológia szerepe a környezeti problémák kezelésében és a visszapattanó hatásban azóta is örökzöld téma, újra és újra felbukkan a tudományos diskurzusban. A konferencia résztvevői arra keresték a választ, mennyiben lesz más az AI és az IoT hatása, mint a gőzgépeké? Hozzájárulnak-e az AI-n alapuló technológiák a fenntarthatósági problémák megoldásához? Hogyan használhatjuk jól a modern technológiákat annak érdekében, hogy fenntartható gazdaságot építsünk?

Halmai Péter osztályelnök kiemelte, az innovációknak nyertesei és vesztesei is vannak. A munkahely helyett a munkavállalót kell védeni, ez a flexecurity koncepció célja. Csutora Mária, a Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság elnöke a rebound effect természetéről tartott előadásban hangsúlyozta, hogy a twin transition felmérését nehezíti az, hogy az ellátási láncban a közvetett hatások dominálnak és a fogyasztói preferenciák változása előrejelezhetetlen. Kerekes Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy élő rendszerben és a gazdaságban nincs egyensúly, csak evolúció, és jelenleg még nem látjuk ebben az olyan új technológiák, mint az AI helyét, feladatát. Csáki Csaba fél évezredet technológia- és gazdaságtörténeti összefoglalója tágabb kontextusba helyezte a témát. Az új technológiák esetén kulcskérdés a bevétel, szerinte kérdés, ez honnan fog származni. Állítása az AI kapcsán: a magas ökológiai költségek tovább nőnek majd, és a pénzügyi modell ma fenntarthatatlannak tűnik. Köves Alexandra egy lépéssel még távolabbról figyelve a konferencia tárgyát azt a kérdést tette fel, mi magunk el tudjuk-e képzelni, le tudjuk-e írni, milyen a jó élet, és tudjuk-e ezen az alapon definiálni az AI célját, szerepét.

Az előadásokat követő kerekasztalbeszélgetés résztvevői (Kő Andrea, Loconci Dávid, Dobos Imre, Dombi Mihály, Málovics György, Ásványi Katalin és Harangozó Gábor) között nem volt egyetértés az AI veszélyeinek kezelésében rejlő felelősség tekintetében. Málovics György szerint egy olyan szituációban vagyunk, amikor senki sem tud jó irányba elmozdulni: a szabályozó erőtlen és benne van egyfajta hatalmi kivárásban, a vállalkozóknak nem érdeke a szabályozás, a nyilvánosságnak pedig nem igazán van eszköze erre. Amiben viszont egyetértés volt, hogy nem valószínű, hogy a kettős átmenet meg tud valósulni. A digitalizáció, benne az AI növeli a környezeti hatásokat, amennyiben további gazdasági növekedéssel párosul.

A 2026. február 17-én tartott konferenciáról készült felvételek elérhetők az alábbi linkeken:
A gőzgépektől az AI-ig: hogyan építhető fenntartható gazdasági modell a modern technológiákra? (1.)
A gőzgépektől az AI-ig: hogyan építhető fenntartható gazdasági modell a modern technológiákra? (2.)