A beszélgetést Dr. Csáki Csaba a Corvinus Egyetem Mesterséges Intelligenciáért Felelős Dékánja moderálta, kérdéseire pedig Dr. Csóka László (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar), Dr. Ginovszky-Bodnár Dorottya (Corvinus Egyetem), és Dr. Koloszár László (Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar) válaszoltak.

A téma vizsgálatának időszerűségét az adta, hogy egyrészt elkészült Magyarország új (2030-ig szóló) MI Stratégiája, mely célul tűzi ki az MI megismertetését az oktatás minden szintjén, másrészt fokozatosan életbe léptek az EU AI Act egyes szakaszai (melyhez megjelent a 2025. évi LXXV. törvény), ahol a (felső)oktatás magas kockázatú területként szerepel.

Ebben a kontextusban a kerekasztal kifejezetten az MI egyetemi alkalmazásaira fókuszált és megvizsgálta a felelős oktatási intézmények szerepének lehetséges változásait abból a szempontból, hogy milyen alapon és milyen céllal közelítse meg a felsőoktatás az MI (elsősorban a generatív és ágens-alapú eszközök) technológiai kihívásait és erre építve mi lehet az oktatás célja az azonnali és a közeljövőben.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár vannak bizonytalanságok és a felfokozott érdeklődés mellett várható egy-két visszaesés is – mint minden innováció társadalmi terjedése során –, de idővel az MI elkerülhetetlenül be fog épülni az oktatás mindennapjaiba, amihez gazdálkodástudományi iskolák esetében figyelembe kell venni az MI eszközök ipari-szervezeti elfogadottságát és terjedését is. Azaz mind oktatás-módszertanilag, mind tartalmilag fel kell erre készülni.

Zárszóként elhangzott, hogy felelős intézményként egy egyetem sem tekinthet el az MI és a fenntarthatóság kapcsolatának vizsgálatától és mélyebb megértésétől: e viszony kettős, hiszen az MI rengeteg energiát (és más forrásokat) használ mind a betanítás, mind a napi használat során és igen komoly a környezeti lábnyoma, ugyanakkor számos területen képes optimalizálni a vállalatok, de akár országok és piacok működését is. A veszély az, hogy a hatékonyságnövekedés egyre több kényelmet hoz, ami idővel még több fogyasztáshoz (és így termeléshez) vezet, vagyis összességében akár nőhet is az erőforrásigény, ahogy más ipari forradalmak kapcsán már láthattuk.

A fenntarthatóságnak ugyanakkor a környezeti mellett van egy társadalmi vetülete is, nem szabad megfeledkezni az eszközökhöz és kapcsolódó képzésekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról, az etikus használatról, illetve a benne rejlő pszichológiai kockázatokról sem.

A Gazdálkodástudományi Bizottság 2025. december 3-án rendezett évzáró konferenciáján készült fotók elérhetők a GTB fotóalbumában.