A tanulmány apropóját a szlovák felsőoktatási reform adja, amely 2026 szeptemberétől lehetővé teszi, hogy egyes alapképzési szakokon a hagyományos szakdolgozatot gyakorlatorientált záróformák – például záró szakmai gyakorlat, alkalmazott projekt vagy portfólió – váltsák fel. A tanulmány célja, hogy nemzetközi és elméleti kontextusba helyezze ezt a szabályozási változást, különös tekintettel a munkaerőpiaci relevancia és a mesterséges intelligencia térnyerése által felvetett értékelési kihívásokra. A szöveg bemutatja, hogy a szakdolgozat-alternatívák megjelenése nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb nemzetközi trend része, amely az alkalmazott tudás, a kompetenciaalapú értékelés és a tanulási kimenetek hangsúlyosabb mérését helyezi előtérbe. A tanulmány áttekinti a releváns felsőoktatás-kutatási szakirodalmat, valamint európai példákon keresztül elemzi a gyakorlatorientált képzéslezárási formák intézményesülését. Külön hangsúlyt kap a generatív mesterséges intelligencia (AI) hatása a felsőoktatási értékelési rendszerekre. A tanulmány amellett érvel, hogy a kizárólag írásos produktumokra épülő zárókövetelmények egyre kevésbé tekinthetők technológia-robosztus megoldásnak, míg a projekt-, portfólió- és gyakorlatalapú kimenetek alkalmasabbak lehetnek az AI által átalakított tanulási környezethez való alkalmazkodásra. A tanulmány következtetése szerint a szakdolgozat-alternatívák nem a felsőoktatás minőségének csökkenését, hanem a kimeneti követelmények funkcionális differenciálását szolgálják. A szlovák és nemzetközi tapasztalatok alapján megfogalmazott szakpolitikai tanulságok a magyar felsőoktatás számára is relevánsak lehetnek, különösen a képzési és kimeneti követelmények jövőbeni felülvizsgálata során.
További információk: http://doi.org/10.13140/RG.2.2.33243.02081