Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság 2024. évi beszámoló

Alakuló ülés

A GTB 2024. június 7-én tartott ülésén elfogadta és jóváhagyta a Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság megalakulását. Nagy lépésnek tekintjük, hogy így már a gazdálkodástudományi terület is deklaráltan a magáénak vallja a fenntarthatóságot, mint tématerületet.

Az Albizottság 2024. szeptember 27-én megtartotta alakuló ülését. Az albizottság célja, hogy kapcsolódó konferenciákat, eseményeket szervezzen, amelyeken megvitatjuk a tudományterület aktuális kérdéseit, illetve a tagok közös kutatásokat végezzenek. Az Albizottság jelenleg 23 fővel működik.

Az albizottság tagjai:

Ásványi Katalin, Budapesti Corvinus Egyetem

Bajmócy Zoltán, Szegedi Tudományegyetem

Besenyei Mónika, Széchenyi Egyetem

Csáfor Hajnalka, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Csutora Mária, Budapesti Corvinus Egyetem, elnök

Dobos Imre, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dombi Mihály, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Fertő Imre, Budapesti Corvinus Egyetem

Győri Zsuzsanna, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, titkár

Harangozó Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, társelnök

Karcagi-Kováts Andrea, Debreceni Egyetem

Kerekes Sándor, Budapesti Corvinus Egyetem

Köves Alexandra, Budapesti Corvinus Egyetem

Málovics György, Szegedi Tudományegyetem

Szalmáné Csete Mária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Szép Tekla, Miskolci Egyetem

Szegedi Krisztina, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Szigeti Cecília, Budapesti Metropolitan Egyetem

Szlávik János, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Tóth Gergely, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Vetőné Mózner Zsófia, Budapesti Corvinus Egyetem

Zilahy Gyula, Budapesti Corvinus Egyetem

Zsóka Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem

Az alakuló ülésen az albizottság tagjai 3 évre elfogadták, illetve megválasztották tisztségviselőiket, Csutora Mária elnököt, Harangozó Gábor társelnököt, valamint Győri Zsuzsanna titkárt.

Működési Szabályzat

Az Albizottságon belül ad hoc bizottság alakult, amely megalkotta az Albizottság Működési Szabályzatot. A Szabályzat kitér a vezetőség újraválasztásának rendszerére, az új tagok választásának szabályaira, az inaktív tagok törlésének, helyük feltöltésének lehetőségére.

Konferencia

2024 november 18-án az „ESG teljesítmények tudományos igényű mérésének kérdései az ellátási láncban” címmel tartotta meg első konferenciáját a Corvinus Egyetemen az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának újonnan alakult Fenntarthatósági Menedzsment Albizottsága, a Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottsággal közösen.

A rendezvény körülbelül 30 fővel zajlott le a Corvinus Egyetem tanácstermében. A IX osztály tisztségviselői közül megjelent Chikán Attila MTA tag és Wimmer Ágnes a Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság társelnöke és elnöke, Demeter Kriszta a Gazdálkodástudományi Bizottság elnöke, Csutora Mária és Harangozó Gábor a Fenntarthatósági Albizottság elnöke és alelnöke, Dobos Imre, Kerekes Sándor a Körforgásos Gazdaság Osztályközi Bizottság elnöke.

Csutora Mária köszöntőjében a rendezvény apropójaként elmondta, hogy az Európai Uniós szabályozásnak és a 2023-as ESG törvénynek köszönhetően 2025-től több mint 2500 hazai vállalatnak lesz kötelező az ESG beszámolás, a beszállítói láncok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból történő átvilágítása, valamint fenntarthatósági jelentések készítése.

Az ESG témáját, annak rövid elméleti hátterét és a szabályozás jelenlegi állását Ásványi Katalin előadása vezette be. Kutatásuk, amely 11 hazai nagyvállalat képviselőivel készített interjúkon alapult, rámutatott, hogy a vállalatok számára jelentős kihívást jelent a fenntarthatósági adatok összegyűjtése és időigényes a szabályozás elvárásainak megfelelő jelentéstétel. Ugyanakkor, az interjúalanyok szerint biztató a fenntarthatósági intézkedések mennyiségére való összpontosítás helyett a minőség előtérbe helyezése, amely összességében jobb eredményeket hozhat.

Harangozó Gábor az ESG-indexek sokféleségéből, és a diffúz használatból adódó kihívásokra hívta fel a figyelmet a vállalatok fenntarthatósági, ESG teljesítményének mérésében. Kiemelte, hogy a gyakorlatban jelenleg alkalmazott ESG-indexek mögötti számítási módszerek és a szempontok súlyozása gyakran nem transzparens, az eredmény erősen módszertan-specifikus, nehéz az indexeket összehasonlítani.

Reizingerné Ducsai Anita a kettős lényegesség elvét, a könyvvizsgálatot érintő változásokat és az ebből adódó vállalati terheket mutatta be. Az ESG pénzügyi hatásainak becslése új elem az ESG szabályozásban: a fenntarthatósági nyilatkozatban közzé kell tenni az összes lényeges információt az ESG-ügyekkel kapcsolatos környezeti és társadalmi hatásokról, pénzügyi kockázatokról és lehetőségekről. A vállalaton túlmenően annak teljes értékláncát is szükséges vizsgálni abból a szempontból, milyen tényleges vagy potenciális hatásokat gyakorol a környezetre és az emberekre.

Földesi Péter az ESG monitoring jó és rossz gyakorlatairól beszélt a logisztikában. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlati, szabályozási fejlődés ugyan üdvözlendő dolog, de kulcsfontosságú, hogy ne csak látszólag feleljünk meg a fenntarthatóság követelményeinek, hiszen ezen múlik, hogy elérhetünk-e valódi áttörést, változást a társadalom és a gazdaság működési logikájában.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, ahol az akadémiai előadókon kívül részt vett Vizy Antal, a Denso Manufacturing Ltd, Molnár Csaba, a Szabályozott Tevékenységek Felügyelei Hatósága (SZTFH), valamint Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium képviseletében. A beszélgetés során az ESG szabályozás és megfelelés számos aspektusa felszínre került. Vizy Antal a közép- és hosszútávú stratégia tervezési nehézségeiről beszélt az autóiparban, ami a fenntarthatósági jelentéstételre is kihatással van. Bera Péter elmondta, a szabályozás egyik fontos célja, hogy a vállalatok greenwashing helyett valós adatokat szolgáltassanak az ESG területén. Molnár Csaba hangsúlyozta az egyetemek kiemelt szerepét az ESG tanácsadók és további közreműködők felkészítésében. A Budapesti Corvinus Egyetem 2025-ben indít ESG Menedzsment szakirányú továbbképzést, valamint ESG tanácsadó részismereti képzést, amelyek célja a szabályozás megfelelő implementálásához szükséges szakértők szakszerű felkészítése.