Az MTA és az ITM közötti költségvetési vita

Itt vannak az MTA Titkárság válaszai a Magyar Hírlap kérdéseire

A Magyar Hírlaptól január 15-én 15.06-kor kapott kérdéseket szó szerint közöljük, a válaszokat pedig rendhagyó módon a honlapunkon jelentetjük meg. A válaszaink után nyilvánosságra hozzuk a lapnak január 8-án elküldött szövegünket is.

2019. január 21.

Magyar Hírlap: Hogyan áll össze az Akadémia éves költségvetése, milyen a bevételek szerkezete: mekkora a közvetlen költségvetési támogatás, és mennyi a saját bevétel?

MTA Titkárság: A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint.

– Mennyit fordítanak a köztestület támogatására? Milyen összegben nyertek pályázatokat uniós vagy hazai forrásból, hogyan aránylanak az elnyert pénzek a korábbi időszakok vagy az egyetemek támogatásaihoz?

A hatályban lévő jogszabályok szerint az akadémikusok tiszteletdíja évi 2100 millió forint, az MTA doktorainak tiszteletdíja pedig járulékkal együtt évi 3360 millió forint. Ezt az MTA köteles hiánytalanul biztosítani a kedvezményezettek részére. Az összeg havonta egyenlő arányban érkezik, a kincstári finanszírozás rendje szerint. Felhasználása más célra nem lehetséges. A második kérdésre a válasz a zárszámadási törvény indokolásában megtalálható: http://www.parlament.hu/irom40/17578/adatok/fejezetek/33.pdf

Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit.

– Ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem „hitelezik meg” ezekből a dologi kiadásokat?

Az MTAtv. 21. §-a garantálja az alaptámogatás biztosítását, a fő kérdés a jogszabályok szerinti finanszírozás. Az MTA visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az MTA vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban az MTA semmilyen konkrét tervet nem kapott. Az ismeretlen finanszírozási jövő hatalmas kockázatot rejt magában. Ezért minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, vállalhatatlan kockázatot jelent a számunkra.

A kutatóközpontok év végi maradványai kötelezettségvállalással terheltek, így azokra további kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés jogszerűen nem adható ki. Az intézeti költségvetési maradvány összege nem a működtetést szolgálja, célzott felhasználása miatt minden intézménynek elszámolási kötelezettsége van a támogatóval szemben.

– Nem tart-e attól az Akadémia, hogy amennyiben az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét, az azt üzenheti, hogy a köztestület vezetése számára nem fontos az MTA-n zajló kutatási tevékenységek zavartalanságának megőrzése?

Az ITM-nek nem vállalása, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kutatóhálózat működtetésének finanszírozása. A kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA „nem teljesíti a maga részét”. Ilyen rész nincs.


Az MTA Titkárság Kommunikációs Főosztálya az alábbi szöveget küldte a Magyar Hírlap főszerkesztőjének január 8-án. Visszajelzést a mai napig (január 21.) nem kaptunk, ezért a levelet nyilvánosságra hozzuk.

Az MTA felelős módon és precízen gazdálkodik

A Magyar Hírlap 2019. január 4-i számában interjú jelent meg Böröcz László országgyűlési képviselővel, aki az MTA működésére vonatkozóan azt állította, hogy az Akadémiánál „eddig sok esetben ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett”.

Böröcz képviselő állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét.

Az Akadémia kutatóközpontjai folyamatos szakmai és pénzügyi kontroll alatt végzik alapító okiratokban kijelölt feladataikat, az államháztartás szigorú szabályainak megfelelően.

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának – ahol évtizedek óta három fő képviseli a kormányt – a feladata, hogy minden évben jóváhagyja az akadémiai kutatóhálózat kutatóközpontjainak, kutatóintézeteinek céljait, feladatait, meghatározza a feladatok ellátásának értékelési szempontjait, mutatóit, és javaslatot tegyen az egyes intézmények költségvetési támogatására.

Valamennyi kutatóközpont szakmai feladatait nemzetközi hírű hazai és külföldi tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik, évente szigorú szabályok szerint.

A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A legutóbbi ellenőrzéskor, 2018 nyarán csak a munkaügyi dokumentumokból 12 361 fájlt küldtünk az Állami Számvevőszéknek. Ezenkívül természetesen a teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenységet is ellenőrizték, és abban hibát nem találtak.

Erről Böröcz képviselő is meggyőződhetett, mert a Magyarország 2017. évi költségvetéséről szóló zárszámadási törvényben szerepel, hogy az MTA jól gazdálkodott, és ezt a törvényt Böröcz képviselő is elfogadta.

A Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Kommunikációs Főosztálya

2019. január 8.