Funkcionális polimer rendszerek, technológiák – evolúció – Marosi György levelező tag székfoglaló előadása
Marosi György levelező tag 2022. október 11-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
0:00 | Intro
0:22 | Köszöntő és laudáció Marosi György székfoglaló előadásához Perczel András, a Kémiai Tudományok Osztályának elnöke
3:21 | Marosi György székfoglaló előadása " Funkcionális polimer rendszerek, technológiák – evolúció" címmel
40:04 | Laudáció Felinger Attila székfoglaló előadásához Perczel András, a Kémiai Tudományok Osztályának elnöke
45:13 | Felinger Attila székfoglaló előadása "A kromatográfia sokszínűsége" címmel
A természet funkcionális polimer rendszerei, a biokompozitok, az élőlények biztonságát szolgáló szálas és réteges struktúrák az evolúció előrehaladásával egyre több információt hordozó, egyre intelligensebben szabályozott anyagrendszerekké váltak. Ez a tendencia fokozottan érvényes a legbonyolultabb „polimer rendszer” – az ember – által alkotott anyagokra és azok gyártástechnológiáira. Marosi György elmondása szerint személyes „evolúciója” változatos módon kapcsolódik ehhez a folyamathoz. Kutatói pályája során különböző iparágak igényei által motivált irányok közös anyagtudományi alapja képezett hidat gyógyszerkészítmények, biogyógyszerek, valamint környezetbarát és biztonságos szerkezeti anyagok fejlesztése között.
További képek Marosi György levelező tag akadémiai székfoglaló előadásáról a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti TamásMegtervezett határfázisú amorf és szemikristályos, mikro- és nanodiszperziók szerkezeti törvényszerűségeit például nemcsak kompozitok mechanikai tulajdonságainak javítására, éghetőségének csökkentésére, piezoelektromos tulajdonság kialakítására sikerült hasznosítani, hanem olyan gyógyszerhatóanyagok biohasznosulásának megnövelésére is, amelyek rossz vízoldhatóságuk miatt egyébként nehezen jutnának el biológiai céljukhoz.
A gyártástechnológiák (pl. Raman-spektrometriai alapú) minőségszabályozásával „testre szabott” makro- és/vagy szupramolekulás szerkezeteket kutatócsoportja olyan kritikus területeken is alkalmazza, mint pl. monoklonális antitestek stabilizálása nanoszálas gyógyszerformaként, vagy a repüléstechnikai előírásoknak megfelelő, adaptív hatásmechanizmusú tűzálló bioanyagok és radarabszorbens hibrid nanostrukturált bevonatok kifejlesztése. Mesterséges intelligenciát alkalmazó szabályozási megoldásokkal, receptúra- és eljárásfejlesztésekkel szeretnék elősegíteni a folyamatos gyógyszer-technológia és a körforgásos gazdaság egyre szélesebb körű elterjedését. Az evolúció nem áll meg...