Egy neuropeptid védőhatásainak vizsgálata: gerinctelenektől az emberig – Reglődi Dóra levelező tag székfoglaló előadása
Reglődi Dóra levelező tag 2023. március 22-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A neuropeptidek a legelterjedtebb szignalizációs molekulák az idegrendszerben és a perifériás szervekben egyaránt. Rendkívül sokrétű funkcióik vannak, transzmitterek, modulátorok és hormonok is. Szerepük sok esetben patológiás körülmények között igazolódik leginkább, sérülés vagy szöveti stressz esetén, amikor több esetben védőhatásuk révén elősegítik a szöveti regenerációt. Köztük található a munkacsoport által vizsgált peptid, a hipofízis-adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP), egy erősen konzervált szerkezetű peptid, mely nagyon potens sejtvédő különböző károsodásokkal szemben.
Reglődi Dóra (Az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA munkacsoport közel 25 éve vizsgálja a peptid előfordulását állati és emberi szervezetben, változásait patológiás folyamatokban. A védőhatást számos sejtes és állatkísérletes modellben igazolták mind a központi idegrendszerben, mind perifériás szervekben, többek között olyan gyakori betegségek modelljeiben, melyek nagy populációt érintenek, mint a Parkinson-kór, a retinadegenerációk, a perifériás szervek ischaemiás állapota, a gyulladásos folyamatok és a neuropátia. Ez a védőhatás endogénen is jelen van a szervezetben, amit PACAP-hiányos állatokban igazoltak. Ezekben az állatokban károsodik ez az endogén védekezőképesség, ezért jóval nagyobb lézióval reagálnak különféle károsító ingerekre. A korral csökken a PACAP-szint, ami párhuzamos az endogén védekezőképesség csökkenésével és a PACAP-hiányos állatok fokozott degeneratív elváltozásaival. Ez a PACAP öregedésben játszott szerepét támasztja alá. Humánvizsgálatokban arra keresik a választ, hogy a PACAP-szintek változása milyen kórállapotokkal függ össze. Akut folyamatokban több esetben a PACAP-szint jelentős emelkedését találták, míg krónikus degeneratív elváltozásokban, mint pl. a Parkinson-kór, csökken a vérben a PACAP-szint. Ezen eredmények tükrében abban bizakodnak, hogy a PACAP biomarkerként, a diagnózist, illetve a prognózist vagy terápiát segítve, használható lesz bizonyos betegségekben.
Reglődi Dóra 1969-ben született Pécsen. Orvos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) Anatómiai Intézetének egyetemi tanára, a PTE ÁOK tudományos dékánhelyettese, az Anatómiai Intézet igazgatója. Tudományterülete az elméleti orvostudomány és az idegtudomány. Kutatási területe a neuroendokrinológia, a hipofízis adenilát-cikláz-aktiváló polipeptidje (PACAP) hatásait vizsgálja élettani és kóros körülmények között.
