Abiotikus tényezők hatása a zöldségfajok termésképzésére, különös tekintettel a fitonutriensekre – Helyes Lajos levelező tag székfoglaló előadása

Helyes Lajos szűkebb kutatási területe a kertészeti növények, különös tekintettel a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők értékelése. Hazai viszonyok között elsőként használt infravörös távhőmérőket az öntözés tervezéséhez, illetve az öntözési időpont meghatározásához.

Helyes Lajos
(A fotóra kattintva megnézhető az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kutatócsoportja élén kidolgozta a különböző zöldségfajok (zöldbab, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségfélék) sugárzási felszínhőmérsékletének infravörös távhőmérővel való mérésének módszerét, illetve a hazai ökológiai feltételek közötti használatának technológiáját. Feltárta a növényállományok sugárzási felszínhőmérsékletét alakító környezeti tényezők (léghőmérséklet, sugárzás, talajnedvesség) összefüggéseit. Meghatározta a növényfelszín-hőmérséklet és a léghőmérséklet viszonyát különböző talajnedvességi szinteken. A növényállomány felszínhőmérsékleti értékei lehetőséget nyújtanak az alábbi felhasználásra: az öntözés időpontjának meghatározása, az öntözés kiegyenlítettségének jellemzése, termésbecslés (az adott termőhely adottságainak ismeretében), a vízhiány mértékének jellemzése (SDD értékekkel). Többéves (évtizedes) kísérletben vizsgálta a halmozott sztómakonduktancia és a termésképzés kapcsolatát, vízdeficit- és „cut off” öntözési kezelésekben, ipari paradicsom növényállományokban.

A fitonutriensek a növényi metabolizmus másodlagos termékei. Legfontosabb szerepük a növényi sejtekben a védelem, többek között az UV sugárzás, a kórokozók és a kártevők ellen. Védelmet nyújtanak a szabad gyökökkel szemben. Szín- és aromakomponensek is. A legfontosabb egészségvédő növényi hatóanyagok (fitonutriensek): vitaminok, karotinoidok, kapszaicinoidok, glükozinolátok, allil-diszulfidok, polifenolok. Helyes Lajos nevéhez fűződik a fontosabb zöldségfajok – paradicsom, paprika (étkezési és csili), brokkoli, vöröshagyma, sárgarépa, tojásgyümölcs – antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és hazai ökológiai adottságokhoz való adaptálása. A nemzetközi elismertséget a likopin képződésére ható abiotikus tényezők meghatározásával alapozta meg, de több tudományos eredményem született, az egyéb karotinoidok (paradicsom, sárgarépa, étkezési paprika), a kapszaicinoidok (csili és fűszerpaprika), a polifenolok (paradicsom), allil-diszulfidok (vöröshagyma) és a glükozinolátok (brokkoli) esetében is.