A területi párolgás komplementáris elmélete a hidrológiai gyakorlatban – Szilágyi József levelező tag székfoglaló előadása
Szilágyi József levelező tag 2025. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A párolgás hidrológiai célú modellezése pusztán meteorológiai változók segítségével nem triviális feladat. Az 1960-as években megfogalmazott komplementáris összefüggés azon alapul, hogy egy régió (azaz a területi kiterjedés km2-ekben mérhető) aktuális párolgása (beleértve a növények párologtatását) fordított arányban áll a potenciális párolgás szintjével. Ez azt jelenti, hogy ha az utóbbi időben/térben növekszik (a felszín adott sugárzási mérlege mellett), akkor az aktuális párolgásnak csökkennie kell. Szilágyi József előadásában röviden áttekintette, miképp is fejlődött a pontos összefüggés az évek során, és hol tartunk ma annak leírásában, illetve gyakorlati alkalmazásában.
Szilágyi József Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
(Az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg.)
Szilágyi József Újfehértón született 1964-ben. 2005 óta az MTA doktora, 2009 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára, szűkebb szakterülete a hidrológia, hidrometeorológia, vízgazdálkodás.
Tudományos munkássága a hidrológiai és hidrometeorológiai folyamatok alaposabb megértésére, illetve az így nyert tudás vízmérnöki alkalmazására irányul. Nemzetközi szakfolyóiratokban publikált cikksorozatával és a Szöllősi-Nagy Andrással közösen, 2010-ben a Taylor & Francisnél megjelentetett szakkönyvi ös - szefoglalásával egyedülálló, az Országos Vízjelző Szolgálat által ma is operatívan alkalmazott rekurzív árhullám-transzformációs séma kidolgozásában vett részt.
A területi párolgás folyamatának újszerű termodinamikai leírásával olyan széles körben alkalmazható eljárást fejlesztett ki, amely meteorológiai és műholdas távérzékelési adatok segítségével lehetővé teszi a területi párolgás, valamint a talajvíz utánpótlódásának nagyléptékű térképezését. Tisztán meteorológiai méréseken alapuló, kalibrációmentes párolgásbecslő módszere a klímamodellektől függetlenül engedi meg a szárazföldek párolgásának klímaváltozást is figyelembe vevő globális értékének és hosszú távú trendjének a pontosítását.
Eredményei itthon és külföldön a tudomány, az oktatás és a gyakorlat terén egyaránt széles körben hasznosultak. 2022-ben Vásárhelyi Pál-díjban, 2024-ben Akadémiai Díjban részesült.
