Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára alapította 1972-ben, 16/1972. (A.K. 18.) MTA-F sz. utasításával, az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 30 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Az Akadémiai Ifjúsági Díj tehát nem kis számú „győztes” érmes helyezését megállapító díj, célja elsősorban a pályamunkájuk alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számának elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása.

A díj elnyerésére egyéni munkával elért tudományos és műszaki eredménnyel lehetett pályázni. A díjat alapító főtitkári utasítás a benyújtható pályázati témák típusainak széles körét határozta meg, nevezetesen: könyv, cikk, cikksorozat, szabadalom, találmány, doktori értekezés, berendezéstervezés, -építés, amely elismerő hazai vagy külföldi szakmai visszhangot váltott ki.

Az évek alatt a díj alapításáról szóló utasítás többször módosult, de az eredeti alapítói szándék lényegében nem változott: 1983-tól a pályázók korhatára 35 évre emelkedett és az egyéni teljesítmény mellett a csoportmunka is elismerési lehetőséget kapott. A nyolcvanas években a díj sorsa összefonódott az „Alkotó Ifjúság” országos pályázati rendszerrel, s az értékelésben kiemelten szerepelt a pályamunka gyakorlati értéke, megvalósíthatósága, társadalmi hasznossága.

Az elmúlt évtized pályázati kiírásai és értékelési metodikája a pályamunkák tudományos értékére helyezi a hangsúlyt, a pályamunka tudományelméleti, tudomány-módszertani, kulturális vagy oktatási jelentősége és társadalmi hasznossága mellett.

Az MTA illetékes tudományterületi osztályai rangsorolják a pályaműveket, amelyek alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság (TÉB) kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát. A javaslat alapján az Akadémia elnöke dönt a díjazottak személyéről. A TÉB tudományos osztályonként legalább egy díjazott támogatását javasolja.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj elődje meghívásos pályázat volt, amelyre az MTA kutatóintézeteinek fiatal kutatói pályázhattak. A kutatóhálózat leválasztása miatt a díj kiírása 2020-ban meghiúsult. Az MTA vezetése elkötelezte magát arra, hogy a díjat megújítva, nyílt pályázatként újra meghirdesse, ahová már nem csak a volt kutatóhálózat fiatal kutatóinak pályázatát várják, hanem valamennyi fiatal MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutató nagyszerű kutatási eredményeit.

A díj presztízsét jelentősen növeli az a tény, hogy az eddigi (2020 előtt) legfeljebb 18 pályadíj helyett az Akadémiai Ifjúsági Díj 2023-as kiírása óta már legfeljebb 25 díjat ítélnek oda.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj oklevéllel és pénzjutalommal jár, amelynek mértéke megduplázódott (2022-ben). A díjat az Akadémia főtitkára ünnepélyes keretek között, az elbírálást követő év februárjában adja át.

A díjazottak névsorát és a nyertes pályaművek címét az Akadémiai Értesítő közli, valamint azok az Akadémia honlapján megjelennek.