Az elmúlt nagyjából két évtizedben a digitalizáció teljesen átalakította mindennapi életünket. A digitális technológiák robbanásszerű fejlődése elindította a negyedik ipari forradalmat, és a digitalizáció hatásai alól, habár eltérő mértékben, de egyetlen ágazat sem vonhatja ki magát. Az eddigi tapasztalatok alapján a digitalizáció hozzájárul az értékesítés, a technológiai fejlesztés, a termékinnováció és a hatékonyság növeléséhez. Ugyanakkor ezek az új technológiák korábban nem látott kihívások elé állítják a szervezeteket, hogy felfedezzék a digitális technológiákat, és hasznossá tegyék őket a vállalatok számára.

A digitalizáció tehát nem csupán mindennapjainkat alakította át, hanem a vállalkozás folyamatát is. Jelenleg a digitális és a vállalkozói ökoszisztémák integrálódását láthatjuk a középpontban a platformszervezetek viharos térnyerésével. Ezt az integrálódást követi nyomon a tanulmány és az előadás a digitális vállalkozói ökoszisztéma (digital entrepreneurial ecosystem, DEE) indexe segítségével. A tanulmányban bemutatjuk a DEE-index struktúráját és a kompozit indikátor kalkulálásának lépéseit is.

Vizsgálatunk középpontjában Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémájának összehasonlító elemzése, az erős és a gyenge pontok azonosítása szerepel a 2020 és 2022 közötti időszakban. Kitekintünk a többi volt kelet-közép-európai (KKE) és dél-európai, balkáni szocialista országra is, amelyek a szocialista tervgazdasági rendszerből a piacgazdaságba léptek. Referenciaként szerepelnek az EU fejlett országai is, továbbá a nem EU-tag nyugat-európai nemzetek is. Ez a megközelítés megfelelő hátteret ad Magyarország összehasonlító elemzésére, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az egyes országok, országcsoportok közötti különbségeket feltárjuk. Jól ismert, hogy a vizsgálandó országok gazdasági teljesítménye és fejlettsége eltérő. Míg az EU-tag KKE-országok hátrányai csökkennek, a balkáni országok még mindig jelentősen elmaradnak Nyugat-Európától. A digitalizáció ugyanakkor egy lehetőség, hogy a fejlettségi különbségek mérséklődjenek.

A Világgazdasági Tudományos Tanács ülésén készült képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A DEE-index 4 alindexe, 12 pillére és 24 változója segítségével elemezzük Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztéma-profilját. Az elemzés során megállapítható, hogy míg a digitális gazdaság alapjainak a lerakása, a fizikai infrastruktúra fejlettsége terén relatíve jól állunk, a platformgazdaság előnyeinek kihasználását a fintech cégek relatíve alacsony száma és a lakosság digitális képességeinek alacsony szintje, a digitális technológiák diffúzióját és adaptációját pedig vállalataink digitalizációs hiányosságai gátolják.