Az előadás – és az annak alapjául szolgáló vitaanyag – a brexit Egyesült Királyságra, illetve Európai Unióra gyakorolt hatásait elemzi a legújabb fejlemények tükrében. Az Egyesült Királyságban az uniós külgazdaság-politikai feltételrendszer hatályának megszűnése, illetve nemzeti szabályozással való helyettesítése a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi kapcsolatok, a személyek és a munkaerő mozgása, a külföldi működőtőke-import és a költségvetés alakulása terén érezteti hatását. Ezekből vezethető le a gazdasági növekedésre gyakorolt hatások nagy része.

Losoncz Miklós
(A tanácskozásról készített képek a fotóra kattintva nézhetők meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A leglényegesebb közvetett hatás az EU-ból való kilépéssel, illetve az Unióhoz való viszonnyal kapcsolatos bizonytalanság, ami a font sterling főbb devizákkal szembeni árfolyamának és a beruházásoknak az alakulásában csapódik le. A közvetlen és a közvetett hatások sok esetben együtt jelentkeznek, nem választhatók el egymástól. Az összhatás lassú gazdasági növekedés, elhúzódó lemaradás, nemzetközi pozícióvesztés és az életszínvonal romlása, amin a régóta esedékes mélyreható szerkezeti reformok enyhíthetnének. A brexit következményei a külkereskedelem, valamint a gazdasági növekedés és fejlődés közötti szoros összefüggést domborították ki egy olyan viszonylag nagy nemzetgazdasági dimenziókkal rendelkező, ugyanakkor közepes világgazdasági szerkezeti nyitottságú ország esetében, mint az Egyesült Királyság.

A brexit a kereskedelemátterelési hatások nyomán emelte az Európai Unión belüli intraregionális kereskedelmi forgalmat és befolyásolta az EU működését. Serkentette a tagállamok és az uniós intézmények egységes fellépését, a mélyebb integrációt, de a tagállamok közötti érdekellentéteket nem szüntette meg, hanem csak láthatóvá tette. A differenciált integráció lehetővé teszi a tagállamok érdekeinek nagyobb mértékű figyelembevételét, ami alkalmazható az EU külkapcsolati politikájában is, bár a brit tapasztalatok alapján a tagállamoknak célszerű a kimaradási záradékok (opt-out) és az átmeneti felmentések (derogation) számát korlátozni. A brexit tapasztalatai segíthetik az EU-t, hogy rugalmasabbá, kreatívvá és proaktívvá váljob a külkapcsolati politikájában.