Tudomány és Parlament: A mesterséges intelligencia társadalmi hatásai – Videón a tudományünnepi konferencia

Egyre többet többen és többfelé találkozunk a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásaival. A gyors és dinamikus fejlődés mindennapi életünk, körülményeink, civilizációnk alapvető átalakulását vetíti előre. Az MI kutatásra, fejlesztésre, innovációra, gazdaságra gyakorolt hatásának technokrata megközelítése mellett fontos a társadalmi hatások számbavétele, objektív értékelése, a kapcsolódó etikai kérdések, dilemmák feltárása, megvitatása.
A szükséges stratégia- és programalkotó munka során az MI elterjedésének várható előnyei és gazdasági haszna mellett a veszélyeit és a társadalmi hatásait is figyelembe kell venni. A kiberbiztonsági kérdések mellett az emberi méltóságra, önrendelkezésre és a társadalmi igazságosságra gyakorolt hatásoknak is figyelmet kell szentelni.

Az MI-vel foglalkozó szakmai, stratégiai és közéleti fórumokat általában a technokrata megközelítés dominálja. A médiában a szenzációkeltés és a veszélyek kiemelése is jellemzővé vált. A tudománynak fontos feladata a jelenségek objektív, tényekre alapozott, kritikus értékelése. Erre tekintettel, az MI elterjedésének jelen fázisában a tudomány művelőire három fontos feladat hárul:

Egyrészt a természettudományok mellett a bölcsészet- és társadalomtudományoknak is be kell kapcsolódniuk a tudományos diszkurzusba, hogy a különféle tudományterületek a tanulságokat egymással is megvitatva, együttesen vonhassák le.

Másrészt az így megszülető multidiszciplináris helyzetértékelést a döntéshozók és a társadalom tudomására kell hozni, elősegítve, hogy a társadalom kellően tájékozottan, felkészülten és alkalmazkodóképesen fogadhassa a technológiai fejlődés által előidézett változásokat, és a politikai döntéshozók ehhez kellő támogatást tudjanak adni.

Harmadrészt a tudomány művelőinek tudományos tanácsadással, felelős és megvalósítható javaslatokkal is segíteniük kell a döntéshozókat a stratégia- és programalkotásban, az erőforrások biztosításában és a társadalom felkészítésében az MI-alapú technológiák hordozta előnyök maximalizálása és a hátrányok minimalizálása érdekében.

A konferencián készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Cserey György professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja „MI-stratégia ’24’08 – Lehetőségek és veszélyek” címmel tanulmányt készített.
A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében, a 2024. évi „Tudomány és Parlament” ülésének vitaindítójául szolgált, amit a hazai MI-kutatók, fejlesztők, egyetemi és kutatási hálózati kutatóhelyek, szervezetek vezető képviselőinek felkért hozzászólásai követtek.
Az ülés célja az volt, hogy mind a társadalom, mind a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét felhívják az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára. Az ülés másik célja az volt, hogy jelezze a tudomány képviselőinek készségét a döntéshozók támogatására és a részvételre a társadalom változásokra való felkészítésében.