Gyógyír a kemofóbiára: miért nem veszélyes a kémia? – Videón az előadás

A molekulák a látható világunk tárgyainál gyakran 6-8 nagyságrenddel kisebbek, ezért misztikus ködbe vesznek, előítéletek és tévkoncepciók áldozataivá váltak. Pedig ma már közvetlenül is megismerhetők a molekuláris rendszerek. Miért mondhatjuk, hogy sikeres jövőnk záloga a molekulák világának kibontása, az anyag titkának megfejtése? Perczel András kémikus, biokémikus tudományünnepi előadásával a földi létünk alapjait adó molekulák misztériumába kalauzolta el az érdeklődőket.

2024. november 20.

A molekulák a látható világunk tárgyainál gyakran 6-8 nagyságrenddel kisebbek, ezért misztikus ködbe vesznek, előítéletek és tévkoncepciók áldozataivá váltak. Pedig ma már nem csak kémiai tulajdonságaikon keresztül, hanem közvetlenül is megismerhetők, feltérképezhetők és kiaknázhatók a molekuláris rendszerek.

Az előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Nemcsak létünk és életünk alapjait adják a különböző makromolekuláris rendszerek (DNS, RNS, fehérjék, poliszacharidok stb.), de társadalmaink környezetbarát fejlődését is a molekuláris szintű megértés, tervezés és folyamatszabályozás fogja adni. A miniatürizálás, az energiahasznosítás, a zöld átállás, a vízgazdálkodás sikere – a biokémiai folyamatok megértését követően – a megfelelő kémiai reakciók és molekuláris tulajdonságok helyes kiaknázásában rejlik. Mert sikeres jövőnk záloga a molekulák világának kibontása, az anyag titkának megértése, az élet földi mibenlétének megfejtése komoly kihívás, de a legszebb emberi feladatok egyike is.

Az est házigazdája és az előadó beszélgetőtársa Marosi György kémikus volt.

Perczel András Bolyai János alkotói díjas és Széchenyi-díjas magyar kémikus, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a biomolekulák és fehérjék modellezése, kémiai és biokémiai szintézise, valamint térszerkezet-vizsgálata. Kutatása középpontjában mostanában a 2-es típusú cukorbeteggel és az Alzheimer-kórral kapcsolatos amiloidok, illetve egyes daganatos elváltozásokhoz köthető fehérjék molekuláris hátterének mélyebb megértése áll.