Brexit: tények és tanulságok – Videón az előadás
Hogyan befolyásolta a gazdasági bizonytalanság növekedése és a politikai intézmények iránti bizalom általános csökkenése az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését? Hogyan alakult a szavazókban a társadalmi és gazdasági kizártság érzete a brexit támogatásává? Milyen hatásmechanizmusok mentén érvényesülnek az EU elhagyásának következményei? És mit tehet ezzel kapcsolatban a tudomány? A Tudományünnep+ esti programján Halmai Péter közgazdász áttekintette a brexit gazdasági hatásait az első évek tapasztalatai alapján, és kitekintést tett a brexiten túlra is, hiszen az eltelt idő már általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál.
Az EU-tagság lényeges mértékben hozzájárult az Egyesült Királyság gazdasági prosperitásához. Ám a 2008–2009. évi gazdasági és pénzügyi válságtól kezdődően a brit reálbérek kedvezőtlenül alakultak. Egyidejűleg nőtt az egyenlőtlenség.
A brexit-népszavazást csaknem negyedszázados, az EU-tagság elleni permanens kampány előzte meg az Egyesült Királyságban. Az antiglobalizációs, populista offenzíva a gazdasági bizonytalanság növekedésén és a politikai elit, az intézmények iránti bizalom általános csökkenésén alapult. A brexitet elsősorban azok a szavazók támogatták, akik magukra hagyva érezhették magukat képzettségük, koruk, gazdasági helyzetük vagy értékeik és a szociális változások iránya közötti feszültség miatt. Szélesebb értelemben úgy tűnik: a társadalmi és gazdasági kizártság (depriváció) alakult át a brexit támogatásává.
Az előadáson készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz EU-tagság, egyben az EU elhagyásának a gazdasági hatásai az Egyesült Királyság esetében különösen három fő hatásmechanizmus révén érvényesülnek: a kereskedelem, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) és a pénzügyi ágazat területén. Az EU belső piacából kilépő brit gazdaság helyzete a korábbinál jóval kedvezőtlenebbé válik. A közvetlen hatásokon túl a termelékenység dinamikája is jelentősen mérséklődhet. Mindez már az előzetes vizsgálatok szerint is súlyos mértékű dezintegrációs veszteség veszélyét jelezte. Az előadás áttekinti a tényleges gazdasági hatásokat az első évek tapasztalatai alapján.
A brexit, illetve tágabb értelemben a dezintegráció problémaköre általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál. A politikai versengés viszonyai között felerősödött az érzelmekre, a médiamanipulációkra alapozott „tényeken túli” politikai befolyásolás igénye. Az egyoldalú és valótlan információkon, a választók demagóg és manipulatív befolyásolásán, a racionalitás elvetésén nyugvó populizmus térhódítása nagy kihívás a demokrácia, egyúttal az európai nemzeteket egyesítő európai integráció számára is. A tudomány felelőssége, hogy a társadalom számára a társadalmi és gazdasági alapkérdések tekintetében pontos és kiegyensúlyozott információkat, racionális magyarázatot nyújtson. Valamennyi EU-tagállamban alapvető jelentőségű, hogy a társadalom helytálló információkat kapjon az integráció tényleges és potenciális hatásairól.
Az est házigazdája és az előadó beszélgetőtársa Csaba László közgazdász volt.
Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan. Nemzetközi jelentőségű tudományos műveiben többek között az európai integráció makroökonómiáját, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságait, valamint a pénzügyi és gazdasági válságot vizsgálta.
