Amerika döntés után: Elnökválasztás vagy a politikum átalakulása az Egyesült Államokban? – Az előadás felvétele
Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és hogyan tudjuk értelmezni, mivel állunk szemben? Képes lehet-e az amerikai világ a konszolidációra? Vagy éppen ellenkezőleg: negatív spirálba taszítódik az Egyesült Államok? A Tudományünnep+ esti programján az amerikai elnökálasztás eredményeit elemezve többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Romsics Gergely történésszel.
Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Választói csoportok ingadoznak pártok között, sok a rejtőzködő szavazó és a két nagy párt is megosztottabb lett.
Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és segít-e értelmezni, mivel állunk szemben? Új, nagy jobboldali koalíció alakul ki a szemünk láttára, vagy populista hullám? Valóban radikalizálódik a hagyományosan centrista amerikai baloldal?
A fél évszázada makacsul stagnáló alsó középosztályi reáljövedelmek, a „kiürülő” társadalmi és politikai közép, a bizonytalan jövedelmi viszonyok és egyre vagyonosodó szupergazdagok által meghatározott új amerikai világ vajon képes lehet-e a konszolidációra? Vagy éppen ellenkezőleg: az ideológiai küzdelmek kiéleződése, az intézményekbe vetett bizalom csökkenése és a külpolitikai befolyás így elkerülhetetlen csökkenése negatív spirálba taszítja az Egyesült Államokat? Ezekre a kérdésekre is választ kerestünk az elnökválasztás eredményeinek elemzése során.
Az est házigazdája és az előadó beszélgetőtársa Ablonczy Bálint újságíró volt.
Romsics Gergely történész, habilitált egyetemi docens a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK oktatója, jelenleg a Bécsi Egyetem Kelet-európai Történeti Intézetének Richard G. Plaschka fellow-ja. Doktori disszertációjában az Osztrák–Magyar Monarchia emlékezetével és historiográfiájával foglalkozott, ezt követően érdeklődése egyre inkább a politikai eszmetörténet és a külpolitikai gondolkodás története felé fordult. Könyvei közt található monográfia a külpolitikai gondolkodás amerikai, ún. realista iskolájáról is, míg legújabb, Összeomlás és útkeresés, 1917–1920 című könyvében a magyarországi külpolitikai áramlatokat dolgozta fel.