A virológia elmúlt egy évszázadának eredményeit összegző előadással indult a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe - Videón a pécsi nyitóünnepség

A pécsi nyitóünnepségről készült felvétel az alábbi videóra kattintva nézhető meg

„A Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatának mottója is jelzi, hogy a tudomány akkor tölti be a szerepét, ha a körülöttünk lévő világ minél pontosabb megismerésén túl hozzájárul az adott kor legsürgetőbb feladatainak megoldásához is” – mondta ünnepi köszöntőjében Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke. „A világ megismerésének alapja a felfedező kutatás. Eredményes felfedező kutatás nélkül nem képzelhető el az új tudást korszerű módszerekkel terjesztő felsőoktatás és erre épül a folyamatosan bővülő tudást és állandóan fejlődő módszereket alkalmazó eredményes innovációs teljesítmény is.”

Erdei Anna a 2024-es Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén. A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Erdei Anna azt mondta, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának összeállításakor arra törekedtek, hogy a tudományos élet minél szélesebb horizontját mutassák be. „Persze az emberek többsége nem a tudomány elméleti problémafelvetéseire kíváncsi, hanem gyakorlati megoldásokat vár tőle: hatékonyabb gyógymódot, olcsóbb és környezetkímélőbb energiatermelést vagy éppen gyorsabb internetet. Ahhoz azonban, hogy a tudomány művelőinek tanácsai nyitott fülekre találjanak, azt is el kell tudnunk magyarázni, hogyan működik a tudomány, hogyan születnek a hiteles eredmények. Melyek azok a szigorú szabályok, amelyeket tudományterülettől függetlenül minden magára valamit is adó kutató betart.

Meg kell tudni értetnünk, meddig tart a tudomány, és hol kezdődik a felelőtlenség szinonimájaként is használható sarlatánság.

A Magyar Tudomány Ünnepe e cél elérése szempontjából is fontos fórum.”

„A Magyar Tudományos Akadémia jövőre ünnepli fennállásának 200. jubileumát. Könnyen hihetjük, hogy Széchenyi István szimbolikussá vált, 1825. november 3-án tett felajánlása – amit az Akadémia alapításának tekintünk – egy a semmiből jövő, hirtelen villanás volt. Természetesen ez is része lehetett az igazságnak. Széchenyi felismerte, mire szólítja őt az adott pillanat, és impulzivitásával, bátorságával azonnal lépett. A Magyar Tudós Társaság létrehozására tett felajánlás azonban egy hosszú ideje érlelődő szellemi folyamat csúcspontja is volt: kultúrtörténetünkben éppen úgy megvoltak az előzményei, mint Széchenyi személyes életében. »A legnagyobb magyar« átvett egy lángot, és a maga tehetségét és munkáját hozzáadva továbbadta” – mondta ünnepi köszöntőjében az Akadémia elnöke. Freund Tamás a nemzet legnagyobb kincsének tagjainak tehetségét nevezte.

Freund Tamás Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„Az Akadémia küldetése és legnagyobb vállalása a nemzeti tudományos tehetségvagyonnal való felelős és igényes gazdálkodás. Közel 20 ezer főt számláló akadémiai köztestületünk tagjai a legkiválóbb hazai és külföldi egyetemeken, kutatóhelyeken, az ipari innováció műhelyeiben és az államigazgatásban dolgoznak. A köztestület különös megbecsüléssel övezett tagjai, az akadémikusok pedig nemzetközi mércével mérve is kiváló tudományos teljesítményt hoztak létre, kiemelkedő tehetségnevelő és iskolateremtő munkát végeznek, valamint számos tudományos és közfeladatot látnak el. Az Akadémia és közössége a nemzet szerves és szolidáris része.

Az Akadémia »sorstárs«, és nem a nemzet sorsán kívül álló tanácsadó. Hivatásunk, hogy hiteles tudományos felismerésekre építve álljunk a társadalom szolgálatában.

A Magyar Tudomány Ünnepe ennek a szolgálatnak a része.”

A Pécsi Tudományegyetem rektora a kutatás és oktatás fontosságáról beszélt. Mint mondta, ezek nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. A tudományos kutatás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a fiatal kutatók biztos jövőképet láthassanak maguk előtt. Szólt a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságáról, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben sikerül megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, amelynek révén a nemzetközi kollaboráció hídjai újraépíthetők.

A Pécsi Tudományegyetem rektorának ünnepi köszöntője után tudományos előadással folytatódott a nyitóünnepség.
Kemenesi Gábor, Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője A virológia 100 éve a járványok tükrében című eláadásában felidézte, hogy honnan indult a virológia tudománya, hogyan formálták legfőbb eredményei a világunkat, és miként oldották meg az elmúlt évszázad járványait a szakemberek. Beszélt arról is, hogy

a tudomány elképesztő fejlődése számos új utat nyitott meg,

amelyek alapján reális képet alkothatunk arról, hogy az elmúlt száz év vívmányai vajon milyen jövőt festenek gyermekeink számára.

Az előadás után díjátadással folytatódott az ünnepség. A 2024. évi Eötvös József-koszorúk, valamint az MTA 2024. évi tudományos díjai mellett az Akadémia Pécsi Területi Bizottsága és a Pécsi Tudományegyetem elismeréseit vehették át a kitüntetett kutatók.

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Angeli Istvánt, a fizikai tudomány doktorát, a Debreceni EgyetemTermészettudományi és Technológiai Kar Kísérleti Fizika Tanszék nyugalmazott egyetemi tanárát a magyar magfizikai kutatásban betöltött meghatározó szerepéért, rangos tudományos folyóiratokban közölt eredményeiért, a fizikusok és fizikatanárok generációinak oktatásáért, élet- és szakmai tapasztalatainak folyamatos átadásával a kutatásokat inspiráló, motiváló tevékenységéért, iskolateremtő munkásságáért, életművéért;

Enyedi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet professor emeritusát több évtizedes kiemelkedő kutató- és oktatómunkájáért, a szakmai közéletben betöltött szerepvállalásáért, valamint az egyes kórfolyamatok megértéséhez hozzájáruló, a háttér-káliumcsatornák szerkezetét, élettani szerepét és működésük szabályozását vizsgáló, nemzetközileg is jegyzett kutatási eredményeiért;

Gergely Györgyöt, az MTA doktorát, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanárát az emberi társas megismerés alapvető működésmódjainak feltárásáért, a csecsemők korai társas fejlődésével kapcsolatos kutatásaiért, a magyar kísérleti csecsemőkutatás meghonosításáért és a világszerte elismert magyar csecsemőkutató nemzedéket támogató tanári szerepvállalásáért;

Husvéth Ferencet, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus professor emeritusát a gazdasági állatok tenyésztését környezeti alkalmazkodását megalapozó élettani vizsgálatok, az egészséges állati eredetű élelmiszerek előállításának biokémiai és élettani összefüggései területén végzett nemzetközileg is elismert kutatási, az állatélettan oktatásában és a doktori képzésben végzett, valamint egyetemi vezetőként nyújtott kiemelkedő tevékenységéért;

Ladányi Máriát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék professor emeritáját az MTA melletti elkötelezett kiállásáért, a hazai nyelvtudományhoz több területen új tudományos eredményekkel hozzájáruló, a tudomány- és oktatásszervezésben is kiemelkedő teljesítményt nyújtó tudós életművének elismeréseként;

Losonczi Lászlót, a matematikai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet Mikro- és Makroökonómia Tanszék professor emeritusát a függvényegyenletek és függvényegyenlőtlenségek elméletének oktatásáért és kutatásáért, az információelméletből származó függvényegyenletek, a közepek egyenlőségi és összehasonlítási problémáinak, valamint a tridiagonális mátrixok és a szelfinverzív polinomok vizsgálatában elért meghatározó eredményeiért;

Meggyesi Tamást, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszék professor emeritusát a településtervezés és urbanisztika szakterületének egyik legjelentősebb hazai kutatójaként negyvenéves oktatói pályája elismeréseként, az egyetemes városépítészet kritikai történetének megírásáért, valamint a várostervezés, a településfejlesztés és a települési értékvédelem számos hazai és nemzetközi szervezetben való képviseletéért, továbbá a több egyetemen folytatott urbanisztikai oktatásának tanulságait összefoglaló, egyetemi tankönyvként is használható alapmű, a Városépítészeti alaktan című könyv megírásáért;

Prugberger Tamást, az állam- és jogtudomány doktorát, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék professor emeritusát a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert résztvevőjeként a nemzetközi kapcsolatok építéséért, a munkajog és a nemzetközi gazdasági jog tudományának területén elért kimagasló eredményeiért, iskolateremtő egyéniségéért, magas szintű és műhelyteremtő egyetemi oktatói munkájáért;

Szabó T. Attilát, a biológiai tudomány doktorát, a Veszprémi Egyetem Botanikai, majd Örökléstani és Környezettudományi Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárát, a Veszprémi Egyetem Biológiai Intézetének nyugalmazott igazgatóját több mint 35 éves genetikai, genetikatörténeti és korai magyar orvostörténeti kutatásaiért, úttörő munkásságáért, amellyel hozzájárult a Gregor Mendel szellemi elődjének tekinthető Festetics Imre újrafelfedezéséhez és helyének kijelöléséhez a magyar és az egyetemes biológia történetében;

Tóth Gábor Józsefet, a kémiai tudomány doktorát, okleveles vegyészt, nyugalmazott egyetemi tanárt a biológiailag aktív vegyületek spektroszkópiai módszerekkel való kémiai szerkezetfelderítésének és a gazda-vendég kölcsönhatásoknak és reakciómechanizmusoknak a vizsgálatáért, az ezzel kapcsolatos spektroszkópiai módszerek oktatása területén nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, valamint iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervezői tevékenységéért;

Vető Istvánt, a földtudomány doktorát, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadóját a geokémia szakterületén belül a felszín alatti vizek és gázok geokémiájával, továbbá a szerves anyag bakteriális degradációjával kapcsolatos kutatásaiért, a földtani alap- és alkalmazott kutatások szerves geokémiai anyagvizsgálatában és értelmezésében betöltött szerepéért, valamint a fiatal kutatók szakmai fejlődését elősegítő oktatási tevékenységéért.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására.

A díjat 2024-ben 14. alkalommal adják át.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott

Monok Istvánnak, az MTA doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának kimagasló szakmai tevékenységéért, nagy felelősségtudattal végzett munkájáért, a könyvtár hazai és nemzetközi elismertsége érdekében végzett tevékenységéért, az Elektronikus Információszervezés Nemzeti Program és a Magyar Tudományos Művek Tára megújítása érdekében végzett szakmai munkájáért és kiemelkedő tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriuma 2024-ben Wigner Jenő-díjat ítélt oda

Czifrus Szabolcs PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója számára, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatóreaktorának magas színvonalú, biztonságos üzemeltetésének biztosításával, a nukleáris oktatási programok folyamatos fejlesztésével és az oktatás iránti személyes elkötelezettségével az elmúlt 10 évben kiemelkedő mértékben járult hozzá nukleáris szakemberek hazai képzéséhez. Kutatóként kiemelkedő eredményeket ért a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását eredményező, a reaktor tartályait érő neutronexpozíció, valamint a reaktor körüli szerkezeti elemek aktiválódását nagy pontossággal meghatározó számítási rendszerek fejlesztésével és a negyedik generációs reaktortípusok, így a gázhűtésű és szuperkritikus nyomású vízhűtéses reaktorok reaktorfizikai elemzésével és tervezésével;

Házi Gábor, az MTA doktora, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Reaktor Monitorozó és Szimulátor Laboratórium vezetője számára a nukleáris reaktorok termohidraulikai problémáinak numerikus modellezése területén elért eredményeiért, a Paksi Atomerőmű számára kifejlesztett „SIMTONIA” nevű atomerőmű-szimulátor keretrendszer kifejlesztéséért és az irányítástechnikai rendszerek felújítása során végzett, az atomerőmű élettartam-hosszabbításához és biztonságos üzemeltetéséhez hozzájáruló sokéves fejlesztőmérnöki munkájáért, az Energiatudományi Kutatóközpontban dolgozó PhD-hallgatóknak két évtizeden át konzulensként nyújtott segítségéért, az intézet Tudományos Tanácsának munkájában való részvételéért és tudományos programjának kidolgozásában való aktív szerepvállalásáért.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2024. évi Bruckner Győző-díjat

Kurtán Tibor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára nyerte el a bioaktív heterociklusok szintézise és sztereokémiai vizsgálata terén elért kiemelkedő eredményeiért;

a 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat Wéber Edit PhD, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa nyerte el a biomimetikus foldamerek fragmensalapú tervezése területén elért kiemelkedő eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2024. évi díjat

Bajusz-Rácz Anita PhD, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet tudományos munkatársa nyerte el a kemometria és számításos módszerek hatékony analitikai kémiai és gyógyszerkutatási alkalmazásaiban elért eredményeiért.

Hídvégi Gróf Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozta

Életmű kategóriában:

Bencsik László okleveles gépész- és közlekedési gazdasági mérnöknek, igazságügyi szakértőnek, nyugalmazott MÁV-igazgatónak, a vasúti járműgépészet, a vasúti vontatás, a nagyvasúti és egyéb kötött pályás járművek szakértőjeként és a vasúti közlekedésbiztonsági, tűz- és veszélyesáru-szállítási tevékenységek irányításában végzett munkájáért, valamint gazdag, nagy szakmai hasznosságú publikációs tevékenységének elismeréseként;

Aktív szakember kategóriában:

Fischer Szabolcs PhD okleveles szerkezetépítő és közlekedés-építőmérnöknek a vasúttervezés, vasútépítés, vasútfenntartás területén kifejtett kiemelkedő tudományos, kutatói munkásságáért, a vasúti zúzottkő-ágyazat alá beépített georácsok hatásának, valamint a villamos üzemű vasúti járművek energiafogyasztásának csökkentési lehetőségei terén végzett vizsgálatáért.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2024-ben 7. alkalommal került sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt oda

Szilasné Jósvai Júlia Katalin PhD, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Kémiai Ökológia Osztálya tudományos munkatársa számára a kártevő darazsak és lepkék tekintetében a tápnövény-illatanyagok szerepének és gyakorlatban való felhasználhatóságának vizsgálata során, valamint a félszintetikus csalétkek fejlesztése területén elért eredményeiért;

Korányi Dávid Bertalan PhD, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa számára a városi környezet, a mezőgazdasági intenzifikáció és a természetes élőhelyfoltok különböző állategyüttesekre és a kapcsolódó ökoszisztéma-funkciókra és -szolgáltatásokra gyakorolt hatásának lokális és tájléptékű vizsgálata során elért kiemelkedő teljesítményéért;

Mizsei Edvárd PhD, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa számára a veszélyeztetett hüllőfajok védelmében tett konzervációbiológiai munkájáért, valamint zoológiai kutatásai során nyújtott eredményes tevékenysége elismeréseként.

Kovrig Ilona-díj

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított.

2024-ban az alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt oda

Dévai Kata PhD régész, a HUN-REN – Eötvös Loránd Tudományegyetem Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa részére a római kori üvegművesség hazai kutatásának nemzetközi színvonara való emeléséért, számos nemzetközi konferencián történő népszerűsítéséért.

Oláh György-díj

Az Oláh György-díj Kuratóriuma – Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. mint adományozó hozzájárulásával – Oláh György-díjat adományozott

London Gábor PhD-nak, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetőjének a világ vezető kutatóhelyein a fémkatalizált reakciók, a molekuláris motorok, kapcsolók kutatása terén végzett kutatómunkájáért, a szerves elektronika és a fotovoltaikus rendszerek területén hasznosítható szerves vegyületek, molekulaszerkezetek vizsgálatáért, a monomolekuláris elektronikában, az elektromos jelek fény kontrollálta továbbításában új megközelítést jelentő eredményeiért, korosztályának egyik vezető kutatójaként a kutatócsoportjával végzett innovatív, nemzetközi szinten is kiemelkedő munkájáért, publikációiért.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal, az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette

Cserey György Gábor PhD-t, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, egyetemi tanárát a bioinspirált informatika és érzékelő robotika területén végzett kiemelkedő innovációs, kutatási és tehetséggondozási tevékenységéért, a számos szabadalommal védett eredmény piaci termékekben is megjelenő sikeres nemzetközi alkalmazásáért.

A Pécsi Akadémiai Bizottság évente általában egy alkalommal adja át díjait. Ezzel kívánja elismerni a régió kutatóinak, oktatóinak kiemelkedő munkáját, a PAB tagjainak tudományos tevékenységét. A PAB elnöksége a tudományos teljesítmény és a PAB életében való aktivitás figyelembevételével hozta meg döntését a díjazottakról.

PAB Ezüst Plakett

A PAB elnöksége 2024-ben a tragikusan fiatalon elhunyt virológus kutatónak, Jakab Ferenc virológusnak, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara egyetemi tanárának, rektorhelyettesnek, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének, a Pécsi Akadémiai Bizottság Biológiai Szakbizottsága tagjának ítélte posztumusz oda, a virológia területén folytatott kutatómunka terén nemzetközileg is kiemelkedő eredmények eléréséért, a Szentágothai János Kutatóközpontban létrehozott virológiai labor megalakításáért, a Nemzeti Virológiai Labor vezetőként betöltött szerepvállalásáért, az oktatásban, az egyetemi képzésben tett fáradhatatlan erőfeszítéséért. A SARS-CoV-2 világjárvány idején a hazai járványvédelemben és a vírus nemzetközi szintű tudományos megismerésében, illetve a hazai köztájékoztatásban tett elidegeníthetetlen érdemeiért.
A díjat Jakab Ferenc fia, Jakab Ferenc Péter vette át.

PAB Zsolnay Tudományos Díj

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a PAB évtizedekkel ezelőtt megállapodást kötött arról, hogy a Zsolnay Gyár egy olyan tudományos díjat alapít, amelyet a PAB ítél oda évente egyszer egy kutató számára a Magyar Tudomány Ünnepén. A díjat a PAB régiójában dolgozó kutató kaphatja, aki tudományos és szervező munkájával a térség fejlesztésének elősegítésében kiemelkedő eredményt ért el. A PAB Elnökségének döntése alapján a díjat 2024-ben Vas Bence, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara egyetemi tanára, a Kar művészeti és tudományos dékánhelyettese, a Pécsi Akadémiai Bizottság Művészeti Munkabizottsága elnöke, a PAB Tudós Klub elnökségi tagja kapta, a zeneművészet régiós erősítése, megjelenítése, az akadémiai régiós célok megvalósítása és a művészeti oktatásban végzett kiemelkedő munkája terén elért eredményeiért.

PAB Tudományszervezési Díj

Kiemelkedő tudományszervező tevékenység elismeréseként a PAB alapítványa, a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány 2024-ben Tudományszervezési díjat adományozott Nagy Janka Teodóra a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a PTE ÁJK Doktori Iskola témavezetője, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport alapító elnöke, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztályának elnöke, a Pécsi Akadémiai Bizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottság alelnöke részére, a jogi néprajz, a jogi kultúrtörténet területén kifejtett, interdiszciplináris szemléletű széles körű szervező, oktató munkája, aktív régiós tevékenysége terén elért eredményeiért.

PAB Határon Túli Tudományért Díj

A határon túli köztestületi tagokajánlása alapján a PAB Elnöksége Határon Túli Tudományért Díjat adományozott Szántó Tibor orvos részére, az Eszék-Baranya megye a Mellrák Korai Felderítési Nemzeti Programjában kifejtett, a lakosság egészségtudatos nevelésében, a rák kialakulását veszélyeztető tényezők megismerésében, a lakosság önvédelmi képzésében, a rák korai felismerését célzó akciótervek végrehajtásában, valamint egészségügyi oktatási kiadványok létrehozásában és publikálásában elért kiemelt eredményei, valamint a horvátországi magyarságért tett erőfeszítésekért, a társadalmi élet szervezésében és irányításában végzett munkája terén elért eredményeiért.

PAB Tudományos Díj

A vidéki tudományos élet kiemelkedő teljesítést nyújtó fiatal kutatói közül a szakbizottságok javaslatára a PAB Elnöksége PAB Tudományos Díjat adományozott Balázs Viktória Lilla, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete egyetemi adjunktusa, a Pécsi Akadémiai Bizottság Gyógyszerészeti Munkabizottsága tagja részére új, a természetes eredetű antibakteriális és biofilm-gátló hatóanyagok felfedezésére irányuló kutatások terén, valamint több antibiotikummal szemben rezisztenciát mutató természetes hatóanyagok megtalálása, kutatása terén, illetve a nozokomiális fertőzésekben előforduló mikroorganizmusok kutatása terén elért eredményeiért.

Páger Balázs a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztályának tudományos munkatársa, három akadémiai cikluson keresztül a Pécsi Akadémiai Bizottság Környezetipar és Technológia Munkabizottságának volt titkára részére, a vállalkozói aktivitás és a regionális fejlődés összefüggéseinek vizsgálata, ezen belül pedig elsősorban a vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatos kutatások, valamint a regionális innovációs folyamatok, illetve a regionális gazdaságfejlesztési kutatások terén elért eredményeiért.

Zárszavában Kollár László Péter, az MTA főtitkára azt mondta, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe évről évre arra ad lehetőséget, hogy

az igazolt tudományos felismerések által feltárt, jelenleg ismert tudományos igazságokat minél több emberhez eljuttassuk.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„Kutatóként tudjuk, hogy az igazság megismerése sosem befejezett: a valóság iránti alázattal mindig nyitottnak kell lennünk arra, hogy az új tapasztalatok és felismerések alakíthatják, módosíthatják, vagy akár cáfolhatják is azt, amit korábban igaznak hittünk. A valódi tudomány hitelessége és szabadsága abban áll, hogy nem ragaszkodik a vélt igazához, hanem változik, alakul, ha az igazság azt követeli.”

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat központi rendezvényeinek helyszíne a Humán Tudományok Kutatóháza. A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztráció szükséges.

Regisztrálni az Eseménynaptárban a program címére, majd ezt követően a regisztrációs ablakra kattintva lehet. Az Eseménynaptárban az MTÜ összes programja megtalálható.

A nagyközönségnek szólnak a Tudományünnep+ programsorozat este 18.30 órától kezdődő ismeretterjesztő előadásai.

Ezeket az előadásokat a Humán Tudományok Kutatóházában zajló többi központi programmal együtt élőben közvetítjük az MTA YouTube-csatornáján.
A felvételek később is megtekinthetők ugyanott.