Krízis és innováció – Videón a korunk energetikai kihívásairól szóló akadémiai tanácskozások
Napjaink válságai komplex feladatok elé állítják a tudomány képviselőit, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókat. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom minden rétegét súlyosan nyugtalanító globális kihívásokkal kell szembenéznünk, és olyan megoldásokat, alkalmazkodási stratégiákat kell találnunk, amelyekkel környezetünket és az emberi életet egyaránt óvjuk. A tapasztalat szerint a krízishelyzetek felgyorsítják az innovációs folyamatokat. Hogyan történik ez ma az energetika területén? Cikkünk a Magyar Tudomány Ünnepén elhangzott energetikai témájú előadásokból közöl válogatást és videófelvételeket.
„»Előbb mi magunkat kell megreformálnunk. Látogatnunk kell az alázat, az önmegtagadás iskoláját« – írja Széchenyi István 1826-os Naplójában. A Magyar Tudományos Akadémia alapítójának szavai ma is érvényesek minden olyan helyzetben, ahol változásra van szükség. A változást mindig magunkon kell kezdenünk. Korunk energetikai kihívásainak tudományos, társadalmi, politikai és gazdasági területein egyaránt magunkat kell megreformálnunk. De hogyan tegyük ezt? A döntéshozók csak akkor lehetnek képesek a jelenségek, helyzetek okait megérteni, hatásait, jelentőségét értékelni, lehetséges megoldásokat vagy legalább megfelelő alkalmazkodási stratégiákat kialakítani, ha bevonják a tudomány képviselőit a döntéshozatal előkészítésébe” – mondta Freund Tamás a Tudomány és Parlament című tanácskozáson, amelyet 2022-ben "A nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásai" alcímmel tartottak a Magyar Tudomány Ünnepén.
Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz MTA elnöke hangsúlyozta: „Nem maradhatnak ki a tudósok a meghozott döntések, beavatkozások nyomon követéséből, hatásainak értékeléséből sem. Ugyancsak fontos szerep vár rájuk, amikor
az egész társadalommal el kell fogadtatni, meg kell értetni, hogy minden tagjának áldozatot kell hoznia a felülkerekedés, országunk működőképessége, életminőségünk, kultúránk megőrzése érdekében.
Az Akadémia törekvése, hogy érdemben hozzájáruljon az energiapolitikai stratégia tudományos megalapozásához és a politikai, gazdasági és társadalmi gyakorlatban alkalmazható megoldások megtalálásához.
Freund Tamás kiemelte, hogy a társadalmi nyilvánosság előtt érthetően és világosan kell áttekinteni a hazai energiapolitika stratégiai kérdéseit, dilemmáit. Ez utóbbiakat azonban inkább trilemmáknak nevezte, hiszen „az energiabiztonság, a környezeti fenntarthatóság és a megfizethetőség együttes biztosításának lehetőségeit kell megalapozni.
"Közös munkánkban minden félnek társadalmi bizalomra van szüksége. Ezt legjobban a nyilvános párbeszéd biztosíthatja”
- mondta. Erről a bizalomról is szól a Magyar Tudomány Ünnepe, amelynek keretében több energetikai témájú rendezvényt tartottak. Az ezekről készült felvételek láthatók a következő összeállításban.
Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában
A nukleáris energiatermelő berendezések típusai – az energiatermelő rendszerek között elfoglalt helyükkel együtt – jelentős változáson mehetnek keresztül a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) megjelenésével, illetve a reaktortípusok negyedik generációjának fejlesztésével. Ezek a berendezések hatékonyságban, megbízhatóságban, de akár biztonságosságban is magasabb szintet képviselhetnek a korábbiaknál, és engedélyeztetésük is egyszerűbb lehet. Magyarországon – európai uniós finanszírozású pályázati programok keretében – igen jelentős, évtizedes hátterű kutatások folynak a negyedik generációs reaktorok és SMR-ek témakörében. A jövő energiabiztonságának lehetséges stabil pillérét jelentő innovatív koncepciók magyarországi kutatásairól szóló tanácskozás megnézhető az alábbi felvételen.
Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre?
A tudományos ülés olyan aktuális kérdésekkel foglalkozott, amelyek elsősorban a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború következtében nyilvánvalóvá vált gazdasági válság miatt kerültek a társadalom fókuszába. A tanácskozás első részében a nukleáris energia felhasználása mellett a megújuló energiák és a használatukhoz szükséges energiatárolási módszerek fejlődése állt a középpontban. Ezt követően a szigorodó energetikai előírások ipari és lakossági fogyasztókra tett hatásával foglalkoztak az előadók, nem megkerülve az energiaszegénység kérdését sem.
A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?
Milyen lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások, és milyen kihívásokat jelentenek a szolgáltatók és a felhasználók számára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MTÜ 2022-ben indult Tudományünnep+ című esti, interaktív előadás-sorozatának egyik előadója. Janáky Csaba vegyész olyan tudományos-technológiai megoldásokat is bemutatott, amelyek lehetővé teszik a különböző energetikai ipari szektorok integrációját és ezáltal a megújuló energiaforrások gyors térnyerését.
Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció. Vagy és?
Mennyire függünk az orosz gáztól? Mit tehetünk, hogy lakásunk se hűljön ki, és a klímavédelmet se kelljen évekre zárójelbe tennünk? Hogyan változik az atomenergia szerepe? Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár Tudományünnep+-on elhangzott előadásából sok minden kiderült.
Tudomány és Parlament: a nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásai
Milyen feladatokkal jár az energiaellátás biztosítása? Milyen fenntarthatósági irányokba halad a kormányzati energiapolitika? Milyen módosításokat implikálhatnak a 2018 óta bekövetkezett főbb geopolitikai, makrogazdasági és energiapiaci változások? Hol van az atomenergia helye és szerepe a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és iparfejlesztési célok elérésében? 2022 novemberében ezekre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos, Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői.
