„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája

„Előfordulhat, hogy a kutatások dinamikája, ritmusa és a kerek évszám nagyjából egybeesik. Ilyenkor nagyon nagy szerencse egy évforduló, hiszen felerősíti a hangunkat: olyan, mintha a történész kapna egy hangszórót, egy nagy mikrofont a kezébe, és abba mondhatja el azt, amiről esetleg évek, évtizedek óta gondolkodik. Az »Aranybulla 800« ennek egy tipikus példája” – mondta köszöntőjében Molnár Antal, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályával közösen szervezett interdiszciplináris konferencián.
A történész hangsúlyozta: „Az Aranybulla története sokkal több mint egy Árpád-kori oklevél vagy törvényszöveg históriája: máig érő hatása van, nemzeti identitásunk, magyarságfogalmunk egyik konstituens eleme – így nem véletlen, hogy a 800 éves évforduló ekkora hangsúlyt kap a közéletben is.”

Molnár Antal főigazgató-helyettes (ELKH BTK) megnyitóbeszédet mond a konferencián

(Az „Aranybulla 800” című konferencián készült képgalériát a fotóra kattintva tekintheti meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ahogy II. András-képünk az elmúlt évek történettudományi kutatásainak fényében megváltozott – egy tékozló, az akaratát keresztülvinni nem tudó uralkodó helyett nyertünk egy olyan királyt, aki megfelelő kompromisszumkészséggel, innovatív képességgel képes volt megreformálni a 13. század elejének magyar királyságát –, úgy szélesebb kontextusú társadalmi, kulturális környezetvizsgálattal és az utóélet kutatásával magát az Aranybullát és korát is új fénytörésben láthatjuk.

Részlet a konferencia egyik előadásáról Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mit árulnak el a Zalavár, Visegrád és Székesfehérvár környékén feltárt temetők vagy a Jáki templomban feltárt 13. századi emberi maradványok a korabeli Kárpát-medencei népesség genetikai összetételéről, a közösségek rokoni viszonyairól? Vajon eldőlni látszik a tudományban rég vitatott kérdés: II. András király uralkodása alatt épült ki az óbudai királyi palota? Mit üzen nekünk az, hogy az 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királynét a pilisi ciszterci monostorban temették el? És milyen újszerű, jelentős hatású technikai innovációkat hozott a francia gótika térnyerése hazánkba II. András második felesége, Courtenay Jolánta idején? Hogyan újult meg művészetünk formanyelve aragón és francia királynéink révén?

Hogyan alakították a különböző magyar fordítások a történeti köztudatban élő Aranybulla-képet? Miként ábrázolja egy konstrukcióban a keresztes hadjáratokat, Bánk bánt és az Aranybullát Petthő Gergely Rövid Magyar Cronicája (1660)? Mi köze a politikának Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler Erzsébet című, II. András udvarában játszódó operájához, és hogyan befolyásolhatja még a zenemű recepciótörténetét is? Hogyan járultak hozzá az 1860-as években az Aranybulla-értelmezések ahhoz, hogy engedtünk vagy nem engedtünk a ’48-ból? És miért nincs az Aranybullának emlékezete a paraszti szájhagyományban?

Válaszokat a cikk elején található videóra kattintva kaphatnak a konferencia előadóitól.