„Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról
Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.
Az előadásból kiderült, milyen előzmények után és milyen külföldi minták nyomán jutott el a 19. század elején a fiatal huszártiszt addig a gondolatig, hogy egy nemzeti közösségnek múlhatatlan szüksége van egy tudományos központ kialakítására.
Csorba László idézetekkel és képekkel is illusztrálva elevenítette fel Széchenyi nemes felajánlásának pillanatait, megemlítve több jeles személyiséget is, akik
a grófhoz hasonlóan tőkejövedelmük kamatait a Tudós Társaság megalapítására fordították.
Az előadó kitért arra is, milyen fenntartásai voltak a bécsi udvarnak a tudós testület létrehozása miatt, és hogy milyen viták folytak az Akadémia szakmai profiljáról a megalapítása utáni években.
Csorba László szerint jelenleg alapvetően két Széchenyi-kép él
az emberekben. Az egyik a mitikus, tévedhetetlen hérosz képe, a másik pedig
a hús-vér ember, a történelmi Széchenyi alakja. A történész felidézte
a Széchenyi betegségével és halálával kapcsolatos vitákat, egyértelművé téve, miben különbözik a tudományos álláspont a romantikus megközelítésektől.
Az előadás végül átfogó képet ad a Széchenyi-kutatás alapműveiről,
a legfontosabb monográfiákról és forrásgyűjteményekről.
Csorba László azon a tanácskozáson beszélt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ közelgő bicentenáriumi ünnepségeinek előkészítése jegyében tartottak az MTA Székházban.
