Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása
A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.
A városi légszennyezettség és éghajlat folyamataiban fontos, néha döntő szerepet játszanak az aeroszol részecskék. Egyrészt kockázatot jelentenek az emberi egészségre, másrészt viszont ellensúlyozzák a globális felmelegedést. Nélkülük nincsenek felhők vagy csapadék.
A levegő minősége összetett kémiai, fizikai, meteorológiai folyamatok és földrajzi adottságok eredményeként alakul ki. Salma Imre előadásában megmutatta, hogyan lehet eligazodni ebben a belsőleg kölcsönható, komplex rendszerben Budapest esetén, és hogyan lehet benne kapcsolatokat, illetve ok-okozati összefüggéseket felfedezni – például a COVID-19-világjárvány ideje alatt. A finom méretű részecskék tömegének jelentős része a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetéséből származik, illetve a növényzethez köthető.
Vajon mik e forrástípusok kémiai jellegzetességei, és milyen szerepet játszanak Budapest belvárosában, külvárosában, illetve regionális hátterében? Milyen változások kísérik majd a közúti közlekedésre és a háztartási tüzelésre vonatkozó elképzeléseket? E kérdésekre is válaszolt az előadó, aki kitért arra is, hogyan kapcsolódnak a légköri nukleáció (magképződés – melynek során a levegőben kémiai folyamatok nyomán apró cseppecskékből álló aeroszol képződik) területén elért, újabb kutatási eredményeik a felhők születéséhez, és mire számíthatunk a jövőben a városklíma tekintetében.
Névjegy
Salma Imre légkörkémikus, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének egyetemi tanára, a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratórium vezetője, a Magyar Aeroszol Társaság elnöke. Nemzetközileg jelentős tudományos eredményeket ért el a légkörkémia és -fizika folyamatainak, különösen az aeroszol keletkezésének, kölcsönhatásainak, valamint környezeti, éghajlati és egészségügyi következményeinek megismerésében és megértésében. A légköri nukleáció területén úttörő munkát végez.
