Az addikciós magatartások motivációs háttere: az alkoholhasználattól a videójátékokig – az előadások felvétele cikkünkben elérhető
Milyen eredményei vannak az alkoholhasználattal kapcsolatos kutatásoknak és milyen veszélyeket rejt magában a túlzott internet- és digitálismédia-használat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ a Magyar Tudomány Ünnepe csütörtök esti kiemelt programjának előadói, Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus és Darnai Gergely pszichológus. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.
Az addikciós magatartások motivációs háttere: az alkoholhasználattól a videójátékokig
Előadó: Demetrovics Zsolt
Az addikciós magatartások kialakulását és fennmaradását meghatározó számos biológiai, pszichológiai, társas és kulturális tényező között a motivációs szempontok kiemelt jelentőségűek. Ezek a motivációs dimenziók az alkoholhasználatot meghatározó tudatos vagy kevésbé tudatos okok, amelyek miatt a személy az alkoholfogyasztás mellett dönt, szoros összefüggésben állnak a használattal kapcsolatos elvárásaival. Az elmúlt mintegy két évtized kutatásai a serdülőkori alkoholfogyasztással kapcsolatban rámutattak, hogy a motivációs dimenziók egyrészt az alkoholfogyasztást meghatározó „legközelebbi” tényezőnek tekinthetők (vagyis ebben az értelemben az ivás melletti döntés végső meghatározói), és így nemcsak önmagukban bírnak jelentős hatással, hanem sok más tényező (pl. személyiségvonások, szituációs tényezők stb.) hatását is közvetítik, másrészt szerepük akár 50% is lehet az alkoholhasználat meghatározásában. Az alkoholhasználattal kapcsolatos kutatások ugyanakkor megnyitották az utat az egyéb addikciós magatartások, így a kannabiszhasználat, a szerencsejáték, a videójátékok és számos más viselkedési addikció motivációs hátterének feltárása előtt. E vizsgálatok jelentőségét nem csupán az egyes jelenségek motivációs struktúrájának megismerése adja, hanem annak feltárása is, hogy mely motivációs dimenziók kapcsolhatók az egyes viselkedések problémásabb, ártalmasabb formáihoz, s ezzel összefüggésben milyen terápiás és prevenciós beavatkozások lehetnek hatékonyak. A fentiek mellett az előadás elemzi az egyes motivációs dimenziók mediáló szerepét is, azt vizsgálva, hogy ezek milyen szerepet játszanak más meghatározó faktorok (személyiségtényezők, pszichológiai tünetek) szerepének a közvetítésében.
Névjegy
Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, az MTA doktora, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Addiktológia Kutatócsoportjának vezetője. Főbb kutatási területe a pszichoaktív szerhasználat, valamint a viselkedési addikciók (szerencsejáték, problémás videójáték-használat, kényszeres vásárlás, testedzésfüggőség, munkafüggőség) személyiségpszichológiai, motivációs és családi hátterének megismerése.
A netfüggő agy korszaka: fejlődés vagy tévút?
Előadó: Darnai Gergely
A nagy technológiai fejlődések minden történelmi korszakban jelentősen befolyásolták az agy szerkezetét és működését. Ez nem meglepő, hiszen az idegrendszer egyik legfontosabb feladata, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Az elmúlt egy évtized kutatásaiból kiderült, hogy agyunk olyan rugalmassággal bír, ami biztosítja ennek a hihetetlen alkalmazkodási képességnek a lehetőségét. A digitalizáció és az internet azonban soha nem tapasztalt mértékben és gyorsasággal változtatja meg az embert. A napi 24 órás online jelenlét, a gyermekek okostelefon-használata vagy éppen a közösségi média brutális térnyerése jelentős hatással van szinte mindenkire, de a hosszú távú következményeket egyelőre csak találgatjuk. Az előadás bemutatja, hogy a jelenlegi tudásunk alapján milyen veszélyeket rejt magában a túlzott internet- és digitálismédia-használat, hogyan változott meg az idegrendszerünk az új digitális érában, és ennek a változásnak milyen hatásai lehetnek a mindennapokra.
Névjegy
Darnai Gergely pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának tudományos munkatársa. Több mint egy évtizede foglalkozik az internetfüggőség és a képernyőidő idegrendszerre gyakorolt hatásainak vizsgálatával. Emellett fő kutatási területe a mentális fáradtság és a kognitív funkciók vizsgálata egészséges embereken és neurológiai betegeken.
