„A tudomány nem egy ember, hanem az egész emberiség iránytűje” – tudományünnepi nyitórendezvények az MTA területi bizottságaiban
A tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítésének, valamint a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésének fontosságáról beszéltek a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat vidéki nyitórendezvényeinek előadói.
Debrecenben Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke Szabó Magda írót, Debrecen díszpolgárát idézve arról beszélt, hogy „egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé és egy korszaké is”. A tudóstársadalom a mindig saját kora kihívásaira keres megoldásokat, és eredményei megismertetésével arra törekszik, hogy azokat mindenki megértse. Az idei Magyar Tudomány Ünnepe mottója – Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz – is ezt a szemléletet tükrözi. Páles Zsolt akadémikus, az MTA Debreceni Területi Bizottságának elnöke
a tudósok és kutatók regionális és globális együttműködésének szükségességéről és lehetőségeiről beszélt. Fontosnak nevezte a tudomány iránt elkötelezett emberek támogatását, a kiváló kutatók és kiváló kutatóhelyek megerősítését.
További részletek a rendezvényről itt olvashatók.
„Amikor körülbelül 3000 évvel ezelőtt a kínaiak elkezdték használni az iránytű ősét, nemcsak saját helyzetüket, hanem az úti cél irányát is pontosabban meg tudták határozni. Manapság – képletesen szólva – a tudomány jelenti az iránytűt, méghozzá nem egyetlen embernek, hanem az egész emberiségnek – mondta az MTÜ miskolci tudományünnepi rendezvényén Hudecz Ferenc,
az MTA természettudományi alelnöke. – A kutatóknak, tudósoknak köszönhetjük napjaink egyik legfontosabb tudományos módszerét, a genomszerkesztést, amely határtalan lehetőségek előtt nyitja meg az utat a gyógyításban, a növénynemesítésben vagy a kórokozók elleni küzdelemben. A tudomány, a tudományos kutatás ad eszközt a kezünkbe a klímaváltozás leírásához, megismeréséhez, megértéséhez, az alkalmazkodáshoz, a károk mérsékléséhez és az élhető globális környezet megteremtéséhez is.” A tudományos nyitóelőadást Altorjai István orvos, belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus, az MTA doktora tartotta „A COVID-19-fertőzés tápcsatornai vonatkozásai” címmel.
További részletek a rendezvényről itt olvashatók.
Pécsett az MTA Pécsi Területi Bizottságának székházában Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke az MTÜ idei mottójához kapcsolódva arról beszélt, hogy a tudomány nemcsak a jövőt meghatározó tényező, hanem egyúttal a jelen motorja és a múlt szondája is. Lénárd László akadémikus,
a PAB elnöke a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Bejelentette, hogy elkészült a Pécsi Akadémiai Bizottság létrehozásának 50 éves jubileuma alkalmából készített kötet. Az ezt követő díjátadások sorában átadták a PAB legmagasabb díját, az Ezüst Plakettet, amelyet idén Visy Zsolt régész, muzeológus, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa vehetett át.
További részletek a rendezvényről itt olvashatók.
„Nem elég a laborban, a műszerek között vagy a könyvtárban jól dolgozni. Nem elég egymásnak írni, egymással beszélgetni, vitatkozni. A 21. században
a tudomány sem létezhet a társadalommal való folyamatos interakció nélkül. Reflektálnunk kell a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, támpontot kell adnunk” – mondta az MTA Szegedi Területi Bizottságának tudományünnepi nyitórendezvényén Freud Tamás, az Akadémia elnöke. A Magyar Tudomány Ünnepéről szólva a programsorozatot a tudományos gondolkodás, valamint
az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb hazai fórumának nevezte. Az ünnepi előadást Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem professzora tartotta „A klímaváltozás hatása hazai tájainkra és néhány gyakorlati követkeménye” címmel. Mint elmondta,
a klímaváltozás következményeinek feltárása holisztikus szemléletet, több tudományterület összefogását teszi szükségessé. Az előadó példaként említette a földtudományok, az ökológia, a talajtan, valamint a térinformatika módszereinek együttes alkalmazását.
További részletek a rendezvényről itt olvashatók.
Veszprémben a hagyományoknak megfelelően a Pannon Egyetem aulájában tartották az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a felsőoktatási intézmény közös tudománynapi ünnepségét. Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Batsányi János, egykori veszprémi piarista növendék
A látók titka című versét idézte: „Emlékezzél a mult időre, / Ismérjed a jelenvalót; / S értvén az újat és az ót, / Vigyázz, figyelmezz a jövőre!” Mint mondta,
a mindenkori kutatóknak nemcsak személyes ügyük, de társadalmi felelősségük is a „látás”. A közelmúlt és napjaink történései ezt a felelősséget egyértelművé teszik: a koronavírus-járvány idején hatalmas felelőssége és feladata van a tudománynak abban, hogy az élet védelmét és a társadalom egészséges fejlődését szolgálja, megalapozott munkával iránytű legyen
a COVID kezelésében, a poszt-COVID-stratégia kidolgozásában is.
További részletek a rendezvényről itt olvashatók.
