A természettudomány tanításának aktuális problémái – Videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés

Program

Levezető elnök: Pap László, az MTA rendes tagja

Köszöntő
Erdei Anna, az MTA rendes tagja, a Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke

A természettudomány tanításának nemzetközi tendenciái és hazai helyzete
Csapó Benő, az MTA doktora (Szegedi Tudományegyetem)

Az egységes természettudományi tanárképzés lehetőségei
Weiszburg Tamás G. PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A természettudomány tanítása mint a gondolkodás fejlesztésének eszköze
Korom Erzsébet PhD (Szegedi Tudományegyetem)

Kerekasztal-beszélgetés a természettudományok oktatását segítő kezdeményezésekről, a középiskolai tudományos és innovációs pályázatokról

Moderátor: Pap László, az MTA rendes tagja (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A fotóra kattintva a rendezvényről készült képgaléria nyílik Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Résztvevők:
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnöke
Jamrik Péter, a NOVOFER Zrt. felügyelőbizottságának elnöke
Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke
Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány vezetője
Dallos Györgyi, a Pro Progressio Alapítvány titkára

Az előadások rövid kivonata

Csapó Benő, az MTA doktora: A természettudomány tanításának nemzetközi tendenciái és hazai helyzete
A természettudomány tanítása a fejlett országokban kitüntetett figyelmet kap. Átfogja a teljes közoktatást, és a tudományos pályára való felkészítés mellett közvetíti a tudományos szemléletmódot és a hétköznapi életben szükséges tudást. Az előadás bemutatja, milyen a magyarországi helyzet, ha az egyes indikátorokat nemzetközi kontextusba helyezzük, és áttekinti, hogy mit kell az egyes területeken a fejlesztés érdekében tenni.

Weiszburg Tamás G. PhD: Az egységes természettudományi tanárképzés lehetőségei
A természettudomány („kémia-fizika-biológia”) tanításával kapcsolatos hazai szakmai viták az elmúlt évtizedekben elsődlegesen a közoktatásra fókuszáltak (pl. diszciplináris vs. „integrált” a 7–8. osztályokban; NAT-tartalom tantárgyanként, főként mennyiségi szempontból). Az a kérdés háttérben maradt, hogy magának a tanárnak megvan-e az egységes, 21. századi természetképe (egy rendszer, különböző nézőpontú modellek). E kép nélkül az egyetemet sikeresen elvégzett tanár is csak a „tantárgyát” tudja tanítani, és a diákban legfeljebb elkülönült tantárgykép alakul ki.
Az előadás a felsőoktatási tanárképzési tapasztalatok alapján keresi: mit tehetünk ma, hogy 10-20 év múlva ne a tanárok korlátai, hanem az aktuális tudományos szempontok alapján lehessen majd a hazai közoktatási módszertanokat meghatározni.

Korom Erzsébet PhD: A természettudomány tanítása mint a gondolkodás fejlesztésének eszköze
A gondolkodási képességek fejlődése hosszú és komplex folyamat, amit jelentős mértékben képes segíteni az oktatás.
A természettudományok tanulása különösen sok lehetőséget rejt magában e téren. Az előadás nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatja be a tantárgyi tartalomba ágyazott gondolkodásfejlesztés koncepcióját és módszereit, valamint a megvalósítás feltételeit.