A COVID-19-krízis gazdasági hatásai és világgazdasági összefüggései – hosszabb távú kilátások – Halmai Péter előadása videón
Kevesen vannak, akiket a koronavírus-járvány így vagy úgy ne érintett volna gazdaságilag. Milyen nagy léptékű gazdasági folyamatokra számíthatunk a jövőben? Lesznek-e még gazdasági sokkok a járvány következtében? És mit tehet ellenük a gazdaságpolitika? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körül tudományünnepi előadásban Halmai Péter. Az előadás felvétele cikkünkben elérhető.
A COVID-19-krízis, a járvány újabb hullámai rendkívüli erejű gazdasági hatást gyakoroltak és gyakorolnak az egyes nemzetgazdaságokra, a regionális integrációkra és a világgazdaságra egyaránt. Elemei rendszerezése, kölcsönhatásaik áttekintése a mélyebb összefüggések feltárásának előfeltétele.
Az előadás középpontjában az alábbi kérdések állnak:
- a COVID-krízis transzmissziós csatornái, kínálati és keresleti sokk, további kiegészítő sokkok, a sokkok hatásmechanizmusainak, a COVID-krízis strukturális és makroökonómiai hatásainak feltárása;
- a világkereskedelmi folyamatok, a nemzetközi pénzügyi feltételek alakulása;
- a járvány hatásainak korlátozása, majd a kilábalás előmozdítása érdekében hozott gazdaságpolitikai intézkedések hatásainak bemutatása;
- ország- és országcsoport-specifikus eltérések az EU tagállamai között a fentiek tekintetében;
- a COVID-krízis közvetlen növekedési hatásai, rövid és középtávú növekedési kilátások.
Mindezek alapvető társadalmi-gazdasági kihívásokat is jelentenek. Ismét napirendre került a korszakos stagnálás kockázata. A gazdasági növekedés lassulása, a hajtóerők, a növekedési potenciál eróziója kivételesen időszerű probléma Európában, s különösen egyes EU-tagállamokban. Alapvető jelentőségű: a COVID-krízis csak egyedi epizód-e a növekedési pályán, vagy permanens sokkok kezdetét képezi? Előbbivel is összefüggésben kivételes horderejű, ám mindeddig nemzetközileg sem vizsgált kérdés: elkerülhető-e a korszakos stagnálás a poszt-COVID-időszakban?
Névjegy
Halmai Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia. Legfőbb tudományos eredményeit az európai integráció makroökonómiai elemzése területén érte el.