„Megradarozzuk a Holdat” – videón a Bay Zoltán tiszteletére tartott emlékülés

A pályatársak, tanítványok részvételével 2020. november 13-án tartott tanácskozáson nemcsak Bay Zoltán tudományos pályájának legfontosabb eredményeit, hanem személyes emlékeket, tudománytörténeti érdekességeket is felidéztek.

Bay Zoltán Fotó: mek.oszk.hu

Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a 28 éve alapított Bay Zoltán Kutatóintézet tevékenységét ismertette. Az intézmény olyan alkalmazott kutatásokkal foglalkozik az anyagtudomány, a biotechnológia és az intelligens rendszerek területén, amelyek a gazdaság versenyképességét segítik elő.

Keszthelyi Lajos, az MTA rendes tagja, aki 1946-ban, Eötvös-kollégistaként ismerkedett meg Bay Zoltánnal, a fizikushoz fűződő személyes élményeiről beszélt. Felidézte többek között, hogy amikor tehette volna, nem mert atomfizikából vizsgázni Baynál az egyetemen, később viszont már nem tudott, mert a tudós emigrálni kényszerült.

Márky-Zay Lajos csillagász, matematika–fizika szakos tanár – aki csillagászként és Bay földijeként is ápolja a tudós emlékét szülőhelyén, Gyulán – Bay Zoltán Az élet erősebb című könyvének segítségével több eseményt is felidézett a tudós gyerekkorából, családi örökségéből. Kiderült például, hogy kit és miért téptek le egy gyárlátogatást dokumentáló fényképről, és az is, hogyan lett a gyulavári templomtorony tudománytörténeti szimbólum.

Csapody Miklós, a GE Lighting Tungsram Rt. korábbi műszaki igazgatója arról beszélt, mit jelentett az egykor Bay Zoltán által is irányított Tungsram számára, hogy a General Electric megvásárolta az izzógyárat.

Gyulai József, az MTA rendes tagja a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány létrehozásának előzményeit és körülményeit tárta fel.

Kroó Norbert, az MTA rendes tagja kiemelte Bay Zoltán, a „reneszánsz ember” sokoldalúságát, szerteágazó tevékenységét, innovatív gondolkodásmódját, majd bemutatta szerepét a méter újradefiniálásában, de megtudhattuk azt is, hogy a nemzetközi SI-mértékegységrendszer hét alapegységéből a méteren kívül a tömeg és az idő meghatározásához is köze volt Bay Zoltánnak.

Ferencz Orsolya űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos Bay Zoltán öröksége kapcsán a magyar űrkutatás jelenéről és jövőjéről beszélt. Kiemelte, hogy az űrszektor rendkívül gyorsan és stablian növekvő iparág, a világgazdaság motorja, és ma már olyan létfontosságú rendszerelem (kritikus infrastruktúra), mint az energetika vagy az egészségügy. Az űrszektorban zajló fejlesztések előnyeiből pedig számos más iparág is profitál.

Ván Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos főmunkatársa a fénysebesség állandóságáról értekezett annak kapcsán, hogy 1983-ban Bay Zoltán javaslata alapján a fénysebesség értéke beépült az SI-rendszerbe.

Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója
a magyar űrkutatás törtrénetének kiindulópontjaként számon tartott 1946-os Hold-radar-kísérlet ma is tapasztalható hatásait mutatta be az előadásában.
A kísérlet nyomán született meg a radar- és rádiócsillagászat tudományága, de ez volt az alapja többek között a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatának,
a mikrohullámú méréstechnikának a szilárdtest-fizikában és az Univerzum kutatásának is.

Frey Sándor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Bay munkássága kapcsán a rádiócsillagászat múltját, jelenét és jövőjét mutatta be.

Kádár György, az MTA doktora, az ülés levezető elnöke az 1993-ban létrehozott Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány történetéről és működéséről számolt be.

A tanácskozás felvétele az alábbi videóra kattintva nézhető meg.