Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt? (Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá Szöllősi Gergely és Tom Williams közös kutatási eredménye, mely szerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban december 9-én megjelent cikk az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Szöllősi Gergely ELTE-s kutatócsoportja a nemzetközi élvonalhoz tartozik, és a diákok előtt is nyitva áll.

  • 705 találat
  • További