2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa. Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legfrissebb tanulmányában a közelgő glasgow-i klímakonferencia, illetve a kínai biodiverzitás-csúcs előtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlati krízis hátterében töretlenül súlyosbodik az élővilág sokféleségének krízise. Folyamatosan csökken a természetes élőhelyek kiterjedése, részben a szándékos irtás, részben az erdőtüzek miatt, aminek hatására egész életközösségek tűnnek el a Föld színéről. Az EASAC azokra a területekre hívja fel a döntéshozók és mindenki figyelmét, amelyek azonnali cselekvést igényelnek, hogy – a szervezet megfogalmazása szerint – „megóvjuk az emberiséget a legrosszabbtól”.

Három az Egyesült Államokban dolgozó tudós, David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkező, az élővilágot is sújtó, ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, s ezzel elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.

Benjamin List és David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis módszerének kidolgozásáért kapták megosztva az elismerést.

A mohácsi csata egyértelműen a legismertebb magyar történelmi események egyike. Alapvetően meghatározta a középkori Magyar Királyság sorsát. Azt gondolhatnánk, egy ilyen alapvető, tankönyvi adatról már mindent tudunk, de ez távolabb nem is állhatna a valóságtól. Nincs konszenzus sem a csata pontos helyszínéről, sem az elvesztéséhez vezető okokról. Két kutatóval, egy hadtörténésszel és egy hadirégésszel vizsgáljuk meg, hogy miért vett új lendületet a mohácsi csata kutatása az elmúlt években.

Katasztrófák és támadások által okozott kommunikációs hálózati hibák előrejelzése A hálózati komponensek egymással összefüggő meghibásodásainak hatékony leírására alkalmas az az információs modell, amelyet magyar kutatók publikáltak.

Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, valamint Giorgio Parisi a rendezetlen anyagok és véletlen folyamatok leírásában végzett korszakalkotó munkájáért megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat.

David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A kutatók "a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért" nyerték el az elismerést, áll a Nobel-bizottság közleményében.

A Naprendszer nyolcadik bolygóját már azelőtt felfedezték, hogy erről tudtak volna. Akik fel tudták volna fedezni, nem fedezték fel, akik pedig végül tudták, hogy felfedezték, nem tudtak megegyezni. Csaba György Gábor írása pedig abban segít nekünk, hogy felfedezzük az értelmet az előző mondatokban.