Kodály, Dohnányi és populáris zene – új kötetek a közelmúlt zenetörténetéről
A 2012-ben a Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetudományi Intézetében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai a nemzeti kulturális örökség gondozása és feldolgozása mellett jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak. 2020-ban a kutatócsoport tagjai nyolc kötetet jelentettek meg a 20. századi magyar zenetörténet különféle témáiban.


Hazai kutatási eredmények a COVID-19 elleni védekezésben, antivirális gyógyszerek, oltásellenesség: az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevele
A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél januári számában Kacskovics Imre a magyarországi biotechnológiai kutatás-fejlesztés koronavírussal kapcsolatos eredményeit foglalja össze, Keserű György Miklós az antivirális gyógyszerfejlesztésekről, Boldogkői Zsolt pedig az oltásellenességről ír.


Ádám Veronika, az Orvosi Tudományok Osztálya elnöke a SARS-CoV-2 elleni védőoltásról az InfoRádió műsorában
Az új technológia miatt jóval biztonságosabb a mostani vakcina, mint a korábbiak, a koronavírus elleni védőoltást pedig azért állították elő ilyen gyorsan, mert megvoltak a feltételei, a tudományosság semmiben nem szenvedett hiányt - hangsúlyozta az InfoRádióban Ádám Veronika.


Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben
Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.
Szabadkőműves csillagászok, egy rejtélyes matematikai összefüggés és az égi rendőrség első sikeres nyomozása – 220 éve fedezték felé a Cerest
A 2021. január 1-jei évforduló alkalmából Csaba György Gábor vezeti végig az mta.hu olvasóit a törpebolygó felfedezésének kalandos történetén az egyiptomiaktól az ókori görögökön át a távcsöves megfigyelésekig.


Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé
A Science folyóirat online kiadásának szerkesztői évről évre kiválasztják azokat a tudományos híreket, amelyek valamiért a legkedvesebbek számukra – vagy azért, mert jelentős tudományos áttörésről szólnak, vagy mert az eddigiektől merőben eltérő szemléletmódot tükröznek. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának a fizika és a filozófia határterületét fürkésző felfedezése mindkét szempontból beleillett a listába. Az akadémikust az mta.hu kérdezte.


Minden, amit a Balaton algáiról tudni akart – Vörös Lajos ökológus áttekintő írása
Mire véljük, ha zöldes trutymó jelenik meg kedvenc tavunk felszínén? Mi köze mindennek a Balaton vízállásához? És mit szólnak mindehhez a halak? Cianobaktériumok, zöldalgák és kovamoszatok a tófenéken, a vízben, a felszínen és a parti köveken: Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának összefoglaló írása az mta.hu számára.


Új almanach a peptidkémiai kutatásokról
Csaknem hat évtized kutatásainak eredményét, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 1961 és 2018 közötti tudományos cikkeinek bibliográfiáját tartalmazza az a kötet, amely egyúttal hűen dokumentálja az egyre fontosabbá váló nemzetközi együttműködés eredményeit is.


Így is születhet egy molekula
Az MTA Lendület programjának támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen önálló kutatócsoportot alakított Novák Zoltán és kutatótársai a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást dolgoztak ki fluortartalmú molekulák előállítására. Szerves kémiai módszerüket már használták a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott hatóanyag módosításához is. Az ötletes, egyben nagy precizitást igénylő kémiai építkezésről a Nature Communications is beszámolt.


A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer
A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.
- 801 találat