Kevés élő kutató van, akiről „számot” neveztek el. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúcióspszichológia-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja ilyen kutató. Ráadásul ez a szám ma már minden humán evolúciós könyvből kihagyhatatlan. Napjaink egyik legismertebb antropológusa az mta.hu-nak interjút adott, amelyben természetesen a Dunbar-szám eredetéről, hatóköréről is kérdeztük.

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger kapták egyenlő arányban megosztva a fizikai Nobel-díjat – jelentette be a Nobel-bizottság kedden Stockholmban. A három kutató úttörő kísérletei (Clauser az 1970-es, Aspect az 1980-as, majd Zeilinger az 1990-es években) egyre pontosabban mutatták meg, hogy a kvantummechanika által jósolt „kísérteties távolhatás” a részecskék között valóban létezik. A kísérletek és a kutatók későbbi munkája lefektették a kvantuminformatika technológiai alapjait.

Ahogyan két legóelemet összerakunk, úgy kapcsolhatók össze molekulák az úgynevezett klikk-kémia segítségével. A módszer alapjait Barry Sharpless és Morten Meldal fektette le, majd Carolyn Bertozzi fejlesztette tovább, hogy élő szervezetekben is alkalmazható legyen. Munkájukért hárman egyenlő arányban megosztva kapták az idei kémiai Nobel-díjat.

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke több esetben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult az elmúlt időszakban a Magyarország természetvédelmi szempontból értékes területeit érintő beruházások kapcsán. Az MTA szakmai véleménye szerint a tervezett tevékenységek jelentős környezeti kockázatot jelentenek, káros hatással lehetnek sebezhető ökoszisztémákra és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az MTA kérésére a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes jogi összefoglalóban rögzítette a Natura 2000 területekre vonatkozó alaptörvényi követelményeket, a Natura 2000 területekre hatást gyakorló tevékenységek elfogadásának, engedélyezésének menetét és azok legfontosabb alapelveit.

Szöllősi Gergely evolúcióbiológus egy ötéves ciklusban már vezette az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportot. Munkáját egy újabb Lendület-pályázat támogatásával folytatja. Az evolúció legnagyobb átmenetei közül kettőt vizsgál munkatársaival: az eukarióta sejt és a soksejtűség kialakulását, illetve ennek folyományát, a testi sejtek szomatikus evolúcióját is. Enélkül sem a sejtek differenciálódását, sem a rák legalapvetőbb mechanizmusait nem lehet megérteni.

Honnan indult, és hogyan terjed a majomhimlő? Egy több mint fél évszázada ismert vírus miért éppen most kezdi meghódítani a világot? Kik vannak nagyobb veszélyben, és mit tehetünk, hogy elkerüljük a fertőzést? A majomhimlő jellegzetességeiről, a vírus ismert és várható viselkedéséről Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem virológusát kérdeztük, aki munkatársaival maga is részt vesz a majomhimlővírusok laboratóriumi vizsgálatában.

A szerves kémikusok régóta keresik a palládiumot kiváltó katalizátorokat, mivel – bár katalitikus tulajdonságai kiválóak (és sok a gyógyszeriparban megkerülhetetlen reakció esetében egyenesen pótolhatatlan) – rendkívül drága és mérgező. Tavaly ezért szenzációt keltett, amikor egy kínai kutatócsoport azzal állt elő, hogy talált egy fémet egyáltalán nem tartalmazó, teljesen szerves katalizátormolekulát. A dolog túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen, ahogy mások mellett az ELTE TTK Kémiai Intézetének munkatársai – közöttük az MTA Lendület Program által támogatott kutatók – is bizonyították. A cikket visszavonták, a Nature pedig most hosszú, a magyar kutatókat is idéző cikkben mutatja be a palládiumtól való szabadulás (eddig inkább hamis reményekkel teli) történetét.

A ma elérhető legátfogóbb tudományos kiadvány az uráli nyelvcsaládról az a kötet, amely 2022 tavaszán jelent meg Bakró-Nagy Marianne, Johanna Laakso és Elena Skribnik szerkesztésében. A „The Oxford Guide to the Uralic Languages” című könyv a nyelvtörténettől a nyelvpolitikáig számos nyelvtudományi témát érint. Az ismertebb uráli nyelvek mellett több olyan kisebbségi nyelvről is részletes tájékoztatást nyújt, amelyet korábban angolul nem írtak le. Bakró-Nagy Marianne-nal, az MTA doktorával beszélgettünk.

Kottás kéziratok, levelek, fényképek, személyes tárgyak, valamint hangzó dokumentumok várják a látogatókat azon a reprezentatív kiállításon, amely a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakult 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött dokumentumokból ad ízelítőt. A kiállítás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetörténeti Múzeumában nyílt meg.

Mennyire sérülékenyek a budapesti kerületek a hőhullámok okozta kihívásokkal szemben? Erre a kérdésre kereste a választ az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának egyik idei nyertese. Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense két másik fiatal kutatóval együtt szerdán vette át az elismerést az MTA Székházban.