A Karen Keskulla Uhlenbeck által kidolgozott matematikai módszerek mára a geometriával foglalkozó kutatók eszköztárának alaptartozékai. Mérceelméletben alkotott eredményei nélkülözhetetlenek a részecskefizika, húrelmélet és általános relativitáselmélethez használt fizikai modellek matematikai hátteréhez.

2016-ban világhírként robbant be a sajtóba, hogy a debreceni MTA Atomki kutatói új kísérleti eredményeket publikáltak, amelyek egy eddig ismeretlen semleges részecske bevezetésével voltak értelmezhetők. Ez adta az ötletet a CERN legújabb kutatásához.

A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

Miben különbözik az alap- és célzott kutatás? Ha az alapkutatások eredményei nemzetközileg is szabadon elérhetők, miért kell nekünk, egy kis és nem túl gazdag országnak ebben részt vennünk? A Magyar Tudományos Akadémia elnökének írása.

Egy most publikált tanulmány szerint a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak leheletvékony, mégis kemény héjuk volt. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Magyar és amerikai kutatók új típusú mikroimplantátumokat fejlesztettek ki, melyek segíthetnek az idegrendszerhez kapcsolódó protézisek kialakításában. Az eszközök mechanikai tulajdonságai a testhőmérséklet környezetében hangolhatók, mérsékelve a beágyazódás során fellépő rezgések okozta immunválaszt. A mikromegmunkálás és az élő szervezetben végzett mérések az MTA két kutatóközpontjában zajlottak.

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Hogyan segíti a versenyhelyzet a kereskedelmi űrhajózás fejlődését? Hogyan hat a dohányzási tilalom bevezetése az újszülöttek egészségére? Bűncselekménynek számít-e a hálapénz elfogadása? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaptak a tudományos magazin hallgatói.

Őshonos, a harmadidőszakból ránk maradt reliktumfaj a Nagyvárad környéki hévízben élő szubtrópusi hévízi tündérrózsa, vagy sem? Több mint kétszáz éve vitatkoznak erről a botanikusok Magyarországon és Romániában. Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék közös munkájában a növény génállományának elemzése segítségével tettek pontot a vitára.