Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

Ha manapság az amiloidokról esik szó, legtöbbünknek a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer- és Parkinson-kór jut eszébe, hiszen e betegségeket a legelfogadottabb elméletek szerint a kóros amiloidok lerakódása és felhalmozódása okozza az idegsejtekben. Perczel András akadémikus, az ELTE egyetemi tanára és kutatócsoportja azonban az általuk használt világszínvonalú molekuláris képalkotó eszközök segítségével feltárta, hogy a vércukorszint szabályozását befolyásoló egyes hormonok miként képesek váltogatni térszerkezetüket a funkcionális amiloid- és a bioaktív formájuk között.

A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.

A kárpátaljai matematikus önként csatlakozott az ukrán hadsereghez alig egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta a hazáját, így tavaly nem tudott ott lenni az Akadémia közgyűlésén, hogy átvegye az Arany János-díjat. Több mint egy évvel később végre megtarthatták a díjátadót, és az esemény után beszélgettünk vele a katonaélet kihívásairól, a fronton felbukkanó matematikáról és arról, hogy milyen a tudományos élet a háború sújtotta Ukrajnában.

A földgáz nem tisztább, mint más fosszilis tüzelőanyag, és szén vagy kőolaj helyetti használatával az üvegházhatás csökkentése nem vagy csak csekély mértékben érhető el - áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) a közelmúltban elfogadott jelentésében. Az MTA jelöltjeként Imre Attila, az MTA doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára vett részt a jelentést elkészítő munkacsoport munkájában.

Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) frissítette a tudományos kutatás etikai szabályait 2017-ben lefektető A kutatási integritás európai magatartási kódexe című kiadványát, hogy az megfeleljen az utóbbi évek kihívásainak is. Az új kiadást számos olyan körülmény tette szükségessé, amely az előző változat elkészítése idején még nem hatott annyira hangsúlyosan a tudomány gyakorlatára, mint napjainkban. Ezek közül legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatók mindennapjaiban. Fésüs Lászlót, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet professor emeritusát, az ALLEA állandó tudományetikai munkacsoportjának tagját arról kérdeztük, mi veszélyezteti jelenleg leginkább a kutatás integritását.

A megelőzésről, a daganatszűrési programokról és a korszerű terápiás lehetőségekről is szó volt az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért által szervezett vitaülésen. Összeállításunkban elolvashatók az elhangzott előadások szerkesztett változatai.

Hogyan foglalkozik a teológia a pokol gondolatával, hogyan ábrázolja a művészet, hogyan reagál rá az agyunk, és hogyan jelenítette meg korábban, illetve napjainkban a média? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak nemzetközi tudományos tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA 196. közgyűléséhez kapcsolódva hat ország kutatóinak részvételével rendeztek.

Hogyan lehet gyeprekonstrukcióval javítani a tájsebeket, újrateremteni élőhelyeket és helyreállítani ökoszisztéma-szolgáltatásokat? Mit tehetünk a veszélyeztetett státuszú görög karsztvipera fennmaradásáért a biológiai sokféleség rendkívüli mértékű és sebességű fogyatkozása közben? Milyen újrahasznosítási és kompatibilizálási lehetőségei vannak a vegyes PET- és PLA-hulladékoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

A kutatóvá érésben meghatározó középiskolai évekről és a tudomány iránt érdeklődő tehetséges fiataloknak motivációt adó versenyek jelentőségéről beszélt Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azon a rendezvényen, amelyet az I. Országos Középiskolai Számítástechnikai Verseny 40. évfordulója alkalmából rendeztek a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben.