Az Oszmán Birodalom vazallus államai Délkelet-Európában (például az Erdélyi Fejedelemség, a Raguzai Köztársaság vagy Moldva) a szultáni függésben is igyekeztek a saját érdekeiknek megfelelően alakítani külpolitikájukat és diplomáciai kapcsolataikat. E törekvéseikben jól tetten érhetők állami berendezkedésük sajátságai, illetve a történelmi kontextus adottságai. Ezt a diplomáciatörténeti területet fogja vizsgálni a Kármán Gábor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) főmunkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely nemrégiben nyert Consolidator Grant tudományos támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC).

A tavalyi év legkiemelkedőbb magyar fejlesztési eredményeiért odaítélt Magyar Innovációs Nagydíjat a CycloLab Kft. érdemelte ki a COVID-gyógyításban alkalmazott remdesivir hatóanyag ciklodextrin-alapú segédanyagának kifejlesztéséért. Szente Lajossal, az MTA levelező tagjával, a CycloLab Kft. társalapítójával és tudományos tanácsadójával beszéltünk a ciklodextrinek kutatásáról és fejlesztéséről.

Hogyan próbálta a mindenkori orosz állam a hatalmát és befolyását kiterjeszteni az egykori Kijevi Rusz örökségének megszerzéséért? Erről beszélt az MTA 195. közgyűléséhez kapcsolódó, „Nulla salus bello, vagy Jöhet háborúból üdv?” című interdiszciplináris konferencián Mitrovits Miklós történész, polonista.

Fejérdy András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nemzetállamok és a nemzetek feletti katolikus egyház közötti szuverenitási konfliktust vizsgálja az 1780-as évektől a múlt század végéig annak a programnak a keretében, amelyhez elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant támogatását. A történész az egyházi személyektől megkövetelt, ún. állameskük változásán keresztül fogja feltárni a rendszerint a színfalak mögött, de időnként nyíltan zajló fennhatósági és lojalitási konfliktus alakulását.

A klímaváltozás és a környezetkárosítás miatt néhány évtized múlva az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás lesz az egyetlen esélyünk arra, hogy táplálékkal láthassuk el az emberiséget – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentésében. A dokumentumról – amelyet április 6-án, szerdán ismertettek a Magyar Tudományos Akadémián – a mögötte álló tudományos közösség két magyar tagjával, Valkó Orsolyával és Báldi Andrással beszélgettünk.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub közös szervezésében nyilvános szimpózium keretében mutatják be az EASAC legújabb, „Regenerative Agriculture in Europe” című jelentését április 6-án, szerdán az MTA Székházban. Az akadémiai rendezvényt az MTA Youtube-csatornáján élőben is követhetik az érdeklődők.

A táplálkozás, az élőhely és a társas viselkedés közötti összefüggésekről már évtizedek óta tudunk. Magyar kutatók most statisztikai módszerekkel bizonyították is ezeket a kapcsolatokat. Tanulmányukban feltárták az összefüggéseket a táplálék típusa, a csoportos viselkedés és a párzási rendszerek között is.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense immár harmadszor nyert el kutatási támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC). Míg korábban egy Starting Grant és egy Proof-of-Concept pályázata volt sikeres, most Consolidator Grantet nyert. A kétmillió euró (kb. 740 millió forint) összegű, ötéves támogatás segítségével merőben újfajta energiakonverziós eljárásokat fog vizsgálni és fejleszteni a napfény energiáját hasznosító foto-elektrokémiai cellák segítségével.

Fejérdy András és Kármán Gábor történészek a Bölcsészettudományi Kutatóközpontból, Janáky Csaba kémikus pedig a Szegedi Tudományegyetemről az Európai Kutatási Tanács (ERC) ötéves, kétmillió eurós támogatásával folytathatja kutatásait.

Könnyelmű – ez az egyik leggyakrabban használt jelző a középkori Magyar Királyság egyik legtovább hatalmon lévő uralkodójáról. Pedig a történelmi forrásokból valójában egy jó diplomáciai érzékű, a nehéz helyzeteket ügyesen kezelő politikus képe rajzolódik ki. Zsoldos Attila történésszel, az MTA rendes tagjával, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével az Aranybulla után ezúttal az Árpád-házi királyról beszélgetünk.