Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Pókok vs. kabócák; visszafordíthatatlan a grönlandi jég olvadása: a Szigma – a holnap világa 2019. február 5-i adása

Fékezhetik-e pókok egy búzabetegség terjedését? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ kaphattak a hallgatók a tudományos magazin e heti adásából. A műsor második felében a grönlandi jégolvadás helyzetéről és következményeiről esett szó.

2019. február 8.

A szipókás rovarok közül számos veszélyes mezőgazdasági kártevő kerül ki. Közülük kiemelten jelentősek a levéltetvek és a kabócák, amelyek tömeges megjelenésükkel nemcsak a növényi nedvek szívogatásával okoznak károkat, hanem hatványozottan azzal, hogy számos növényi betegség kórokozóit képesek átvinni növényről növényre – e kórokozóknak az úgynevezett vektorai. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent cikkükben az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói arról számoltak be, hogy a pókok nemcsak a kabócák elfogyasztásával akaszthatják meg a vírus terjedését, hanem akár puszta jelenlétük, a tőlük való „félelem” is oly módon befolyásolhatja a kabócák táplálkozási viselkedését, hogy az ne kedvezzen a vírus terjedésének. Az eredményekről Samu Ferenc, az MTA ATK tudományos tanácsadója számolt be.

Az Ohiói Egyetem friss kutatása szerint gyorsabban olvad Grönland jege, mint ahogyan azt eddig gondolták. 2003 és 2013 között a sziget délnyugati régiójának olvadási üteme megnégyszereződött. Évente 280 gigatonna jég olvad el az egész szigeten. „Grönland térségének fokozott melegedése azért is különösen érdekes, mert az utóbbi tíz évben a Föld levegőjének hőmérséklete alig emelkedett” – mondta Mika János éghajlatkutató. Az Eszterházy Károly Egyetem tanára hozzátette: a déli féltekén a globális felmelegedés hiányidőszaka mutatkozott. „Ha semmilyen klímaváltozás nem lenne, a grönlandi jég akkor is elolvadna 14 ezer év alatt, »ezt gyorsítjuk meg«. Egyes számítások szerint így ez 3 ezer év alatt bekövetkezhet” – tette hozzá a kutató. Mika János elmondta, hogy Grönland jege 7 méter tengerszintnek megfelelő vizet raktároz, miközben már az is katasztrófával járna, ha csupán 1 méterrel emelkedne a tenger szintje, hiszen a népesség fele él tengerparton. Ráadásul e nélkül az olvadás nélkül is emelkedik a tengerszint a hőtágulás miatt, 1901-hez képest már most 20 centiméterrel magasabb.

A Szigma 2019. február 05-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.