A Naprendszer nyolcadik bolygóját már azelőtt felfedezték, hogy erről tudtak volna. Akik fel tudták volna fedezni, nem fedezték fel, akik pedig végül tudták, hogy felfedezték, nem tudtak megegyezni. Csaba György Gábor írása pedig abban segít nekünk, hogy felfedezzük az értelmet az előző mondatokban.

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című új kötete. A hír önmagában is örvendetes, azonban a szociológusok, helytörténészek, újságírók, tanárok, diákok és a sokatmondó térképek szerelmesei legnagyobb örömére a tartalom egy végletekig testreszabható, ingyenes, online felületen is elérhető. Íme, az emna.hu.

Az orvostudományi alapkutatás végső célja minden esetben a medicina hatékonyságának növelése, vagyis a betegek gyógyításának előmozdítása. A gyakorlatban azonban sokszor évtizedek telnek el, mire egy új felfedezés megjelenik a klinikai gyakorlatban, ami gyakran emberéletekben mérhető károkat okoz. Ezen igyekszik változtatni a transzlációs medicina tudományterülete, amelynek magyar kutatói új modellt dolgoztak ki a felfedezések gyorsabb gyakorlati felhasználása érdekében, és erről nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban számoltak be.

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha a madarakhoz hasonlóan ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat. Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Három évvel ezelőtt az Energiatudományi Kutatóközpont egy Magyarországon példátlan felbontóképességgel rendelkező, úgynevezett gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópot szerzett be, a hároméves projekt pedig most zárult. A program vezetőjével, Pécz Bélával, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatójával beszélgettünk arról, hogy az elmúlt három évben mit adott a magyar tudománynak ez a nemzetközileg is ritkaságszámba menő eszköz. Illetve arról, hogy mi is az a szférikus aberráció.

Az MTA-SZTE Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport munkatársai egy innsbrucki kísérleti csoporttal együttműködésben elsőként fejtették meg egy összetett kémiai reakció kísérleti ujjlenyomatát, ami évtizedek óta megoldatlan feladat volt. Tajti Viktor, Győri Tibor és Czakó Gábor közleményét a Nature Chemistry közölte.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) „Energetika és Környezet” Albizottsága, továbbá Aszódi Attila akkori államtitkár és munkatársai – együttműködésben az MTA több tudományos osztályával – szervezték azt a tudományos előadóülést, amelyen a Paks és környezete térségében végzett, hazai viszonylatban eddig példa nélkül álló, igen kiterjedt részletességű földtudományi témájú kutatások eredményeit mutatták be. A tematikus összeállítás keretében elhangzott hat előadásból ötnek az írásos szerkesztett és aktualizált változatát adta közre a Magyar Tudomány című folyóirat.

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.