Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Marton Gábor és munkatársai az MTA CSFK Csillagászati Intézetében a Gaia űrtávcső csillagkatalógusát elemezték infravörös mérések adataival együtt. Munkájuk nyomán kiderült, hogy az eddigi érdekes, fiatal csillagokhoz köthető események 30%-ról lemaradt a csillagászközösség. A magyar kutatók eredménye segíthet az ilyen események pontosabb észlelésében, és ezzel közvetve saját Naprendszerünk múltjának feltárásában is.

Milyen közösségformáló szerepet töltöttek be a történelem folyamán az elbeszélések és narratívák? –erre a kérdésre válaszoltak annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyen az Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának támogatásával működő MTA-PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport eredményeit mutatták be.

Az ERC- és Lendület-nyertes Makara Judit és kutatótársainak új tanulmányát a Nature Communications közölte.

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.

Tizennégy intézményből mintegy háromszáz diák vett részt az Akadémián a Fény Napja alkalmából tartott tudományos előadásokon. Az ország minden tájáról érkeztek diákok, Zalaegerszegtől Egerig, Szegedtől Budapestig.

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

Kétszázezer adatsor – az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckutatás felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye. E nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló adatbázisból a kutatók a közelmúltban mindenki számára elérhetővé tettek több mint tizenkétezer órányi hanganyagot. Az archívum nemcsak az adatok mennyisége és értéke miatt figyelemreméltó, hanem azért is, mert az ott dolgozó kutatók a legkorszerűbb elveket érvényesítik az adatok digitális feldolgozásának módszertanában, illetve az így kialakított online publikációs stratégiában.

Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatójának írása.