Kottás kéziratok, levelek, fényképek, személyes tárgyak, valamint hangzó dokumentumok várják a látogatókat azon a reprezentatív kiállításon, amely a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakult 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban őrzött dokumentumokból ad ízelítőt. A kiállítás a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetörténeti Múzeumában nyílt meg.

Mennyire sérülékenyek a budapesti kerületek a hőhullámok okozta kihívásokkal szemben? Erre a kérdésre kereste a választ az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjának egyik idei nyertese. Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense két másik fiatal kutatóval együtt szerdán vette át az elismerést az MTA Székházban.

Melyek a hazai pedagógusképzés főbb jellemzői? Milyen szintjei vannak a tanárképzésnek, és mit jelent a kutatásalapú pedagógusképzés? Miért megkerülhetetlenül fontos a pedagógusok jólléte? Hogyan látjuk a magyar tanárképzés lehetséges jövőjét az adatok tükrében? Ezekre a kérdésekre is válaszokat kerestek az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottsága által az MTA Székházban szervezett konferenca előadói..

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely) szervezésében megvalósult konferencia résztvevői az orosz–ukrán háború földrajzi hátterét, geopolitikai aktualitásait, illetve Kárpátaljára és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásait elemezték. Cikkünkben megtekinthető a május 26-i tanácskozásról készült felvétel.

Miért különleges, hogyan készült és kiknek ajánlják a négykötetesre tervezett atlaszsorozatot? Erről beszélt a második kiadvány megjelenése után az mta.hu-nak Kocsis Károly akadémikus főszerkesztő és Nemerkényi Zsombor szerkesztő.

A magyarországi karsztos területek növény- és állatvilágáról, a hazai cseppkövek paleoklimatológiai kutatásáról és a barlangok védelme érdekében folytatott munkáról is hallhattak előadásokat az érdeklődők azon a tanácskozáson, amelyet az MTA Földtudományok Osztálya, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete, az MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottsága, valamint az MTA Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága rendezett az MTA Székházban.

Pszichológia címmel, Pléh Csaba akadémikus, Széchenyi-díjas pszichológus és nyelvész főszerkesztésében új könyv látott napvilágot 2022 tavaszán. A kézikönyv az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának támogatásával, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, és eligazítást kíván nyújtani „a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában”. Pléh Csabával a könyv születéséről, megírásának vezérelveiről, főbb tartalmi szálairól, az innovatív és integratív témakezelésről, valamint további szakmai és személyes szempontokról beszélgettünk.

Az egészségügy területén végzett, kiemelkedően magas színvonalú, példaértékű munkájáért Semmelweis Ignác-díjat vehetett át Schaff Zsuzsa akadémikus orvos és kutató, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet professor emeritája, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója, valamint Mandl József akadémikus kutatóorvos és biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet professor emeritusa, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke.

A legújabb tudományos eredmények és vizsgálati technikák alkalmazásával, illetve az emberek nagyobb arányú részvételével jelentősen csökkenthető lenne a rák okozta halálozás az Európai Unióban – ez az egyik legfőbb megállapítása annak jelentésnek, amelyet Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Székházában mutattak be. Cikkünkben megnézhető a konferenciáról készített videó és elolvasható a teljes jelentés is.

Az Oszmán Birodalom vazallus államai Délkelet-Európában (például az Erdélyi Fejedelemség, a Raguzai Köztársaság vagy Moldva) a szultáni függésben is igyekeztek a saját érdekeiknek megfelelően alakítani külpolitikájukat és diplomáciai kapcsolataikat. E törekvéseikben jól tetten érhetők állami berendezkedésük sajátságai, illetve a történelmi kontextus adottságai. Ezt a diplomáciatörténeti területet fogja vizsgálni a Kármán Gábor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) főmunkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely nemrégiben nyert Consolidator Grant tudományos támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC).