Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Mauro Santos, a Barcelonai Autonóm Egyetem evolúcióbiológusa Szathmáry Eörs akadémikus, igazgató meghívására, az MTA Vendégkutatói program keretében tavaly az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (MTA Kiváló Kutatóhely) töltött néhány hónapot, ahol az evolúcióbiológia néhány kiemelt, megoldatlan problémájával foglalkozott, a kromoszómák kialakulásától az öregedés evolúciós hatásáig. A vele készült interjúból az is kiderül, hogy egy elméleti kutató számára a világjárvány akár lehetőségeket is tartogat.

A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre

A COVID-19-világjárvány hatása a mentális egészségre

Milyen mentálhigiénés kihívást jelent az emberiség számára az elhúzódó járványhelyzet? Melyek a leggyakoribb problémák, és milyen megoldási javaslataik vannak rájuk a szakembereknek? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írott összefoglalójában Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa.

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány? Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének

Az anyatej nagy lökést ad a baba immunrendszerének

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.

Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele

Védőoltások, plazmaterápia, új koronavírus-ellenes hatóanyagok – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya harmadik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél februári számában Makara Gábor akadémikus a SARS-COV-2 vírus variánsairól és a védőoltásokról, Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az MTA doktora a plazmaterápia hazai tapasztalatairól ír, Borbás Anikó, az MTA doktora pedig az új koronavírus-ellenes hatóanyagokról ad szintézist.

Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás

Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás

Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett programot Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárta. Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján láthatják.

A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni

A vasárnapi apukák egyre inkább apák akarnak lenni

Bár a válások száma csökkenő tendenciát mutat, Magyarországon még mindig magas a számuk és különválás esetén a gyerekek nagy része az anyához kerül. Vagyis nagyon sok a gyermekeitől különélő apa. Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már nem korlátozódik a kenyérkeresetre. Kérdés, hogy a különélő apáknál is megfigyelhető-e ez az intenzívebb törődés a gyerekekkel, illetve hogy miként hatnak e viselkedésre az életkörülmények és a gondolkodásmód. Ezt kutatja Szalma Ivett, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítségével.

Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója

Genetikai tényezők szerepe a csontok Paget-kórjának hátterében – Poór Gyula akadémikus összefoglalója

A különböző csontrendszeri elváltozásokat előidéző Paget-kór genetikai mintázatáról a Poór Gyula akadémikus vezette munkacsoport figyelemreméltó publikációt közölt a tavalyi év végén az egyik vezető nemzetközi szaklapban. Az ORFI, 2021-től az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója és munkatársai az Edinburgh-i egyetemmel való kollaborációban nemcsak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is elsőként vizsgálták a betegség kialakulásában szerepet játszó genetikai faktorokat (Donáth J. et al. Calcif Tiss Int 2021, 108:159-164.) Nagy beteganyagon, kontrollcsoporttal szemben azt találták, hogy a vizsgált hazai betegek több mint 20%-ában szekvesztoszom1 génmutációk fordultak elő és ezek felét ugyanaz az egynukleotidos polimorfizmus adta. A talált genetikai variációk virális és más környezeti tényezőkkel együtt fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az alábbiakban Poór Gyula professzor ismerteti a betegség lényegét és kutatásuk eredményeit.

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában 2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában

Bár sokan abban reménykedtek, hogy ha lesz bármi pozitív következménye a világjárványnak, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és ezáltal a klímaváltozás lassulása lesz, ez nem következett be. Sőt, az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen tavaly volt a legmelegebb év, mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet, és 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év. A következményekről, illetve a kilábalási lehetőségekről beszélgettünk Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanárával, az MTA doktorával.

  • 811 találat
  • További