Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyre nagyobb figyelmet kap, azonban kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel kétszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Milyen hatással van rájuk az MTA körüli bizonytalanság?Arcok és nevek a kutatóközpontból.

2019. április 29. Seres Anna

Kutat.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) jogtudományi, politikatudományi, szociológiai és etnikai-nemzeti kisebbségkutatásokat végez tudományos módszerekkel. Közép-Európa egyik legjelentősebb, kizárólag kutatási tevékenységet folytató intézménye a társadalomtudományok területén. A kutatási területeknek megfelelően a kutatóközpontban négy intézet (Jogtudományi Intézet – MTA TK JTI, Kisebbségkutató Intézet – MTA TK KI, Politikatudományi Intézet – MTA TK PTI, Szociológiai Intézet – MTA TK SZI) és két kutatócsoport (Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS és Gyerekesély-kutató Csoport) működik.

Összefog.

Élénk kapcsolatot tart fenn a hazai kutatóhelyekkel, valamint más országok tudományos intézményeivel és nemzetközi tudományos társaságokkal, amelyekkel közös kutatásokat is folytat.

Informál.

Hazai és nemzetközi tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki, tudományos, szak- és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg, továbbá két jelentős társadalomtudományi archívumot gondoz.

Hasznosít.

Segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását. A felsőoktatási intézményekkel együttműködve részt vesz az oktatómunkában, közös kutatási, képzési és továbbképzési feladatokat lát el, továbbá igény esetén szakmai tanácsadással segíti az állami intézmények munkáját.

Az ország legjelentősebb társadalomtudományi intézménye, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai, elöl középen Boda Zsolt főigazgatóval Fotó: Szigeti Tamás

Mi a legfontosabb állításuk saját magukról?

A kutatóközpont Közép-Európa egyik legjelentősebb, kizárólag kutatási tevékenységet folytató intézménye a társadalomtudományok területén. Legfontosabb feladata a nemzetközi mércével mérve is kiváló alapkutatás és alkalmazott kutatás a jogtudomány, a szociológia, a politikatudomány és a kisebbségkutatás területén, változatos, a hazai és a nemzetközi közönség számára is fontos kutatási témákban, politikai befolyástól mentesen. Emellett az állami intézmények számára végzett tanácsadás, szabadon hozzáférhető adatbázisai, módszertani fejlesztései, szakmai folyóiratai és könyvtára révén számos közcélú szolgáltatást nyújt a magyar társadalomnak.

Képünkön a Politikatudományi Szemle főszerkesztője és az aktuális lapszámban megjelenő tanulmányok szerzői tartanak megbeszélést (balról jobbra): Bíró-Nagy András tudományos munkatárs, szakterülete az uniós tagság hatása a magyar politikára, Magyarország integrálódása az európai politikai és közpolitikai folyamatokba; Szabó Andrea (főszerkesztő) tudományos főmunkatárs, szakterülete a politikai részvétel, a politikai szocializáció, a választói magatartás és a társadalmi integrációs folyamatok; Bartha Attila tudományos munkatárs, szakterülete a populizmus a közpolitikai folyamatokban, a közpolitika hibrid rezsimekben és a jogosultsági kultúra; Molnár Csaba tudományos segédmunkatárs, szakterülete a jobboldali radikális pártok, mozgalmak és eszmék, valamint a parlamenti működés és napirend; Medve-Bálint Gergő tudományos főmunkatárs, szakterülete a regionális fejlődés és a területi egyenlőtlenségek, a határ menti együttműködések, a politikai gazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a globalizáció, transznacionalizáció, európaizáció és az európai integráció; Böcskei Balázs tudományos segédmunkatárs, szakterülete a populizmus, a választáskutatás, a választói magatartás, a politikai szociológia és a késő modernitás politikaelmélete. Fotó: Szigeti Tamás

Az MTA TK két jelentős adatbázist gondoz. A Kutatási Dokumentációs Központ (KDK) a kutatóközpontban folytatott kutatásokat dokumentálja, archiválja és teszi elérhetővé másodfelhasználás céljából. Ez hazánk legnagyobb társadalomtudományi adatbázisa. A gyűjteménygondozási munka a kutatókkal szoros együttműködésben történik. Az MTA TK SZI 2009 tavaszán életre hívta a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyt, amely a magyar társadalomkutatás, azon belül a kvalitatív módszerekkel készült kutatások örökségét kívánja gyarapítani. Képünkön Gárdos Judit tudományos munkatárs (MTA TK SZI) a KDK dokumentumait szemlézi. A kutató témája a tudományszociológia, a tudományantropológia, a tudományelmélet, a kritikai kutatások a kortárs társadalomtudományokban és a kritikai archívumkutatások. Fotó: Szigeti Tamás

Politikatudományi Intézet (Az MTA TK PTI honlapjaMTA PTI):

a választásokhoz és pártokhoz kapcsolódó kutatásokat végez (politikai magatartás, politikai részvétel, politikai kommunikáció, médiakutatás, politikai vezetés, hatalmi elitek, pártok és civil társadalom, pártok és állam viszonya stb.);
kutatja a társadalmi és politikai értékek hazai és európai változásait, a kormányzás és a közpolitika alakulását;
vizsgálja és értékeli a kormányzati teljesítményt, és kutatja a demokratikus visszacsatolást;
tudományos módszerekkel elemzi a magyar politikai és kormányzati rendszer, a pártrendszer, a hatalommegosztás hazai intézményrendszerét;
vizsgálja az EU-s integráció és globalizáció hatását a hazai kormányzati rendszerre;
vizsgálja a piac és az állam viszonyát, politikai gazdaságtani kutatásokat folytat;
kutatja a magyar politika meghatározó tendenciáit, valamint gazdagítja az ehhez szükséges tudományos eszköztárat.

Mi a kutatóközpont pozíciója a hazai tudományos életben?

Az MTA TK a hazai társadalomtudományi kutatások egyik csomópontja, megkerülhetetlen szereplője. Vezető szerepet játszik a hazai tudományos élet több területén, így a számítógépes társadalomtudományi kutatásokban, a jogszociológiában, az alkotmányjogban, a közpolitika-tudományban, a társadalmi mobilitás kutatásában, a vidékszociológiában, a gyermekszegénység kutatásában, a hazai kisebbségek és a határokon túli magyar kisebbségek kutatásában.

Szente Zoltán tudományos tanácsadó (MTA TK JTI), az MTA doktora, a parlamenti jog nemzetközileg is elismert kutatója. Alapkutatási tevékenysége magába foglalja a parlamentek nemzetközi összehasonlító elemzését, illetve a parlamentarizmus történetének kutatását. 2018-ban az Országház Kiadó gondozásában jelent meg a magyar és a nemzetközi szakirodalomban is egyedülálló monográfiája, A parlamentek története. A brit-amerikai Routledge, a világ egyik legjelentősebb társadalomtudományi könyvkiadója szándéknyilatkozatot adott a kötet angol nyelvű megjelentetésére. Szente Zoltán részt vesz a Max Planck Nemzetközi és Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében folyó, az Oxford University Press által gondozásában megjelenő nemzetközi alkotmányjogi enciklopédia létrehozására irányuló kutatási programban is. Fotó: Szigeti Tamás

Papp Zsófia tudományos főmunkatárs (MTA TK PTI) kutatási területe a személyes és választókerületi képviselet, a parlamenti viselkedés, parlamenti kutatások, valamint a kampányperszonalizáció. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi motiválja a voksolókat a választások során, mi alapján kapnak szavazatot a képviselők, és mindez milyen hatással van a demokráciák működésére. Fotó: Szigeti Tamás

Jogtudományi Intézet (Az MTA TK JTI honlapjaMTA TK JTI):

jogi témájú alapkutatásokat végez;
reflektál a tudományos és technikai haladás nyomán keletkező jogi problémákra;
közreműködik a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában;
átfogó és összefoglaló jogtudományi munkákat készít;
jelentős erőfeszítéseket tesz a polgárok jogtudatának fejlesztésére, a jogi ismeretek terjesztésére.

Mi a kutatóközpont pozíciója a nemzetközi tudományos életben?

Az MTA TK megalakulása óta fontos feladatának tartja a nemzetközi tudományos életbe való beágyazottságának erősítését. Több tucat nemzetközi kutatási projekt résztvevője vagy vezetője, a European Social Survey (ESS) európai kutatási infrastruktúra magyar működtetője. Kutatói évente mintegy 300 előadást tartanak nemzetközi tudományos konferenciákon, és több nemzetközi tanácskozást szerveznek. Az elmúlt öt évben ezernél több nemzetközi folyóirat- és könyvpublikációt jelentettek meg. A rangos (ún. impaktfaktoros) nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányaik száma folyamatos emelkedést mutat, a 2018-as évben számuk elérte az 57-et.

Mi a kutatóközpont pozíciója a nemzetközi tudományos életben? Az MTA TK megalakulása óta fontos feladatának tartja a nemzetközi tudományos életbe való beágyazottságának erősítését. Több tucat nemzetközi kutatási projekt résztvevője vagy vezetője, a European Social Survey (ESS) európai kutatási infrastruktúra magyar működtetője. Kutatói évente mintegy 300 előadást tartanak nemzetközi tudományos konferenciákon, és több nemzetközi tanácskozást szerveznek. Az elmúlt öt évben ezernél több nemzetközi folyóirat- és könyvpublikációt jelentettek meg. A rangos (ún. impaktfaktoros) nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányaik száma folyamatos emelkedést mutat, a 2018-as évben számuk elérte az 57-et. Fotó: Szigeti Tamás

Kőszeghy Lea tudományos munkatárs (MTA TK SZI) kutatási területe a településtervezés szociológiája, a lakáspolitika, a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek, a lakóhelyi szegregáció és kirekesztés. Több kutatási projekt résztvevőjeként a várostervezés és a társadalom kapcsolatát vizsgálja, de elemezte a lakáshitellel terhelt családok helyzetét is szociológiai szempontok figyelembevételével. Fotó: Szigeti Tamás

Hány kutató és egyéb munkatárs dolgozik itt, mennyi az átlagéletkor?

A kutatóközpontban 182 kutató dolgozik, átlagéletkoruk 43 év.

Patakfalvi-Czirják Ágnes tudományos segédmunkatárs (MTA TK KI) és Neumann Eszter tudományos munkatárs (MTA TK KI) jelenleg „Az iskola nem sziget” című kutatásban a roma – nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és a helyi közösségek kapcsolatát, kölcsönhatását, egymásrautaltságát vizsgálja. Arra keresik a választ, mitől függ, hogy egy iskola képes-e együttműködő együttélési formát kialakítani és a közösség erőforrásait annak javára fordítani (reziliens iskola). Nyolc magyarországi kisvárosban és kistelepülésen kutatnak, négy település reziliens iskoláit hasonlítják össze négy hasonló adottságú település iskolájával, amelyek teljesítménye azonban nem mondható kiemelkedőnek. Fotó: Szigeti Tamás

Metz Rudolf tudományos segédmunkatárs (MTA TK PTI) kutatási területe a politikai vezetés értelmezési lehetőségei és gyakorlatai a demokráciában. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy milyen tulajdonságok alapján követik az emberek a politikusokat, vagy milyen szerepe van a vezetésnek a demokráciákban. Fotó: Szigeti Tamás

Kisebbségkutató Intézet (Az MTA TK KI honlapjaMTA TK KI):

vizsgálja a magyarországi és európai nemzeti-etnikai kisebbségek – különösen a romák – közösségi jellemzőit és társadalmi helyzetét, amihez új módszertanokat és értelmezési modelleket dolgoz ki;
a közép-európai integrációs folyamatok, etnopolitikai modellek, valamint a kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító elemzését végzi;
vizsgálja a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek és a kisebbségi magyar közösségek demográfiai, gazdasági, politikai és kulturális helyzetének alakulástörténetét;
elemzi a Magyarországot érintő migrációs folyamatok társadalmi hatását és a migráns csoportok társadalmi helyzetét.

Miért fontos a társadalom számára a tevékenységük?

A társadalomtudományi kutatás haszna az, hogy feltárja az egyéni sorsok mögött a társadalmi törvényszerűségeket, valamint a társadalom működésében, az emberek egymás közötti kapcsolataiban jelentkező problémák okait, és ezzel higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremt. A társadalomtudományi kutatások folyamatosan gyűjtenek adatokat, és halmoznak fel ismereteket a társadalmi változásokról. Ez a tudás nemcsak a nemzeti önismerethez járul hozzá, de a kormányzati szakpolitikák vagy éppen a bírósági jogalkalmazás számára hasznos erőforrást, az egyetemi oktatásnak pedig értékes segítséget is jelent. A kutatások módszertani fejlesztései és az általuk létrehozott, szabad hozzáférésű adatbázisok más területeken is támogatják az oktatást és a kutatást.

Balázs András tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) kutatási területe a városszociológia, a lakóhelyi szegregáció, a városi szegénység, a szegénység és az etnicitás kapcsolata. Jelenleg egy NKFIH-pályázat keretében a várostervezés szociológiáját kutatja. Képünk a VIII. kerületi Magdolna-negyed egyik lakóházának lépcsőházában készült, ahol Balázs András jelenlegi kutatásait végzi. Fotó: Szigeti Tamás

Kristóf Luca tudományos főmunkatárs (MTA TK SZI) szakterülete a magyar elitkutatás, az értelmiség– és kultúraszociológia. Arra kíváncsi, hogy kik és milyen módon kerülnek be az elitbe, milyen az életmódjuk, milyen értékeket vallanak. Milyen viszonyban vannak egymással az elit különböző csoportjai, például hogyan jelenik meg a politikai megosztottság a gazdaságban vagy a kultúrában? Kik azok a tagjai az elitnek, akiket a többiek nagyra tartanak, és mi a véleménye róluk a társadalom többi tagjának? A leggazdagabbak vajon saját erejükből jutottak magasra, vagy kapcsolati hálójuk által? Hogyan lesz valakiből híres művész vagy tekintélyes értelmiségi? Ez a kutatási terület azért fontos, mert az elit tagjai olyan döntéseket hoznak, amelyek a társadalom minden tagjának életére kihatással vannak. Fotó: Szigeti Tamás

Szociológiai Intézet (Az MTA TK SZI honlapjaMTA TK SZI):

kutatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, a piac és újraelosztás rendszerét, az esélyegyenlőséget, valamint a társadalmi rétegződést – az elitet és intézményeit;
kutatja a család, a nemek és nemi egyenlőtlenségek, a fiatalok, az öregedő társadalom, a szegénység, a kisebbségek, a migránsok stb. szociológiai kérdéseit;
kutatja a munka világát: a szervezeteket, vállalatokat és cégeket;
érték-, kultúra- és tudásszociológiai kutatásokat folytat;
vizsgálja a környezeti, ökológiai és éghajlat-változási folyamatokat, a fenntarthatóságot és ezek társadalmi összefüggéseit;
kutatja a társadalom átrendeződő térszerkezetét, a város- és vidékfejlesztést, a vidéki és városi társadalmi változásokat és a versenyképességet;
kutatja a közép- és kelet-európai integrációt és a szélesebb nemzetközi hatások magyar társadalmat érintő kérdéseit.

Kiknek ajánlják ezt a munkahelyet?

A társadalmi jelenségek megértésében motivált, kíváncsi, önálló munkára képes, az elméleti és/vagy módszertani problémákra nyitott kollégákat keresünk, akik szeretnék fejleszteni képességeiket.

Szakmai megbeszélés kutatók között: Kovách Imre tudományos tanácsadó (MTA TK SZI), az MTA doktora, kutatási területe a vidék- és településszociológia, a társadalmi rétegződés és integráció, a fejlesztés- és projektszociológia. Jelenleg futó projektje a Mobilitás Kutatási Centrum, amelynek célja a társadalmi, munkaerőpiaci, iskolai és területi mobilitás új összetevőinek az elemzése interdiszciplináris kutatási keretben. A kutatás tematikai keretét az MTA TK-ban kidolgozott új társadalommodell (integrációs modell) biztosítja, amely a korábban használt rétegződési sémákhoz képest sokkal több társadalmi jellemzőt foglal magában, továbbá szignifikáns elemzését adja a jelenkori magyar társadalom egyenlőtlenségeinek és az azokat létrehozó társadalmi, gazdasági és politikai mechanizmusoknak. Huszár Ákos tudományos munkatárs (MTA TK SZI) kutatási területe a társadalmi struktúra, a társadalmi rétegződés, a társadalmi mobilitás és a társadalmi egyenlőtlenségek Fotó: Szigeti Tamás

Milyen a hangulat most a központban, mekkora a várható erózió?

Az ITM-mel való konfliktus rányomja a bélyegét a kutatóközpontban folyó munkára: bizonytalanságot kelt, és rombolja a kutatói motivációt. Sajnos már több kiváló kutató jelezte, hogy külföldön folytatja a munkáját. Bízunk benne, hogy a konfliktus mielőbb rendeződik, és nem kerül sor további elvándorlásra.

Szabó Andrea tudományos főmunkatárs (MTA TK PTI) kutatási területe a politikai részvétel, a politikai szocializáció, a választói magatartás és a társadalmi integrációs folyamatok. Képünkön egy 2011 óta zajló kutatás negyedik hullámának több mint nyolcszáz kérdőívével látható, amelynek célja az egyetemisták politikai nézeteinek, médiafogyasztásának felmérése és vizsgálata. A kutatásban az ország legnevesebb egyetemeinek száz hallgatója kérdezte nyolcszáz társát, ami azért egyedülálló, mert így sokkal nyíltabb, őszintébb eredmények születhetnek. Fotó: Szigeti Tamás