Lesz-e kenyér unokáink asztalán? – Bartholy Judit és Veisz Ottó tudományünnepi előadása videón
Milyen időjárási változásokra számíthatunk az elkövetkező évtizedekben a világban és különösen itt, a Kárpát-medencében a 21. század végéig? Hogyan alkalmazkodhat mezőgazdaságunk at új kihívásokhoz? Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató előadásaikban ezekre a kérdésekre keresték a választ.
A Nézze meg az előadásokon készült képeinket!légköri szén-dioxid-koncentráció napjainkig 40%-kal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, és – amint azt az antarktiszi jégfuratminták is bizonyítják – ilyen magas érték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő. Az utolsó három évtizedben a felszínközeli léghőmérséklet folyamatosan növekedett, és sorra dőlnek meg az évszázados melegrekordok. Mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben a világban és különösen itt, a Kárpát-medencében a 21. század végéig? Bartholy Judit előadásában a közelmúlt klímaváltozási adatainak bemutatása után a várható jövőbeni tendenciákról beszélt, kitérve arra is, hogy mit várhatunk a párizsi klímacsúcson elfogadott, és nemrég életbe lépett új klímaegyezménytől.
Veisz Ottó (balra) és Bartholy Judit az MTA Székház Nagytermében Forrás: mta.hu/Mudra LászlóAz est második előadója, Veisz Ottó a klímaváltozás által igencsak érintett mezőgazdaság esélyeiről és lehetőségeiről beszélt. A növénytermesztés szempontjából lényeges változások és Magyarország természeti adottságainak áttekintése után a megoldás útjai is szóba kerültek. A martonvásári fitotron segítségével szimulálhatók a különféle klímamodellek előrejelzéseinek megfelelő körülmények, így vizsgálható, milyen hatással van a növényekre például a megnövekedett szén-dioxid-szint, a felmelegedés és a csapadékeloszlás változása.
Névjegy
Bartholy Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, két évtizede tanszékvezető, az MTA doktora. Kutatási területe elsősorban a globális és regionális éghajlatváltozások elemzéséhez, a szélsőséges éghajlati események vizsgálatához és a városklimatológiához kapcsolódnak.
Veisz Ottó az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatója, az MTA doktora, aki több mint három és fél évtizedes munkássága során vizsgálta a gabonafélék, az abiotikus stressztényezők és a környezet kölcsönhatásait, illetve azok genetikai és élettani hátterét. Nevéhez fűződik az 1990-es évek elején – a világon elsők között – elindított kutatási program, amely a globális klímaváltozás várható mezőgazdasági hatását vizsgálja a martonvásári Fitotronban.
Bartholy Judit előadásának videófelvétele itt nézhető meg. (A videó feletti csúszkával állítható az élőkép és a dia méretének aránya.)
Veisz Ottó előadása itt nézhető meg.
A témához kapcsolódó cikkeink
Klímaváltozás, gráfok és hálózatok számítási problémái, új ősgerinces-lelőhely: a Szigma – a holnap világa december 20-i adása
Az északi-sarkvidéki jégtakaró minden eddigi mértéket meghaladó olvadásáról és annak lehetséges környezeti hatásairól beszélt Bartholy Judit meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője az Inforádió tudományos-ismeretterjesztő műsorában. Marx Dániel, az MTA SZTAKI kutatója gráfokon és hálózatokon felmerülő matematikai problémák hatékony megoldásával kapcsolatos, az Európai Kutatási Tanács pályázatán nyertes projektjét mutatta be az adásban. Ősi Attila, az MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője pedig az iharkúti és villányi ősgerinces-lelőhelyeken folytatott ásatások legújabb eredményeit ismertette.
