Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban
Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.
Közgazdaság-tudományi Intézet
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága
A nyugdíjrendszer hosszú távon két alapvető problémát vet fel: fenntartható-e a jelenlegi paraméterek mellett, vagyis pénzügyileg megvalósítható-e a nyugdíjbevételek és -kiadások együttese a következő nemzedékek (50–75 éves időtáv) számára, illetve milyen jövedelmi és fogyasztási belső feszültségek vannak a nyugdíjrendszerben, azaz az egyes korosztályok és jövedelmi rétegek számára nem jelentene-e a jövőben elviselhetetlen veszteséget (elszegényedés) a nyugdíjrendszer fenntartása? A kutatás egy, a század végéig előre számoló, makroökonómiai szimulációs modellel térképezi fel, hogy a különböző típusú és időzítésű költségvetési és nyugdíjpolitikai beavatkozások (feltéve, hogy a pénzügyi fenntarthatóságot mindenképpen biztosítani kell) hogyan hatnak a nyugdíjrendszer jövedelemelosztási feszültségeire.
Az MTA KRTK Adatbankja négy főállású munkatárssal, Köllő János az MTA KRTK KTI tudományos tanácsadója vezetésével működő professzionális szervezet, amelynek célja a legfontosabb, nagyrészt hazai – munkaügyi, vállalati és oktatási – adatfelvételek kutatásra alkalmas állapotba való hozatala, a kutatói adatkéréseket kiszolgálása, új, nagyméretű adatbázisok építése, továbbá a kihelyezett KSH-KRTK Kutatószoba és a Kísérleti Labor fejlesztése és üzemeltetése.
Tovább az Adatbankot bemutató cikkre.
Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben
Kutatóink feltárták a magyar feldolgozói iparágak technológiai hasonlóságon alapuló kapcsolatrendszerét, majd ezt használták a vállalati döntések és piaci folyamatok megértéséhez, valamint bemutatták a feltárt kapcsolatrendszerek fejlesztéspolitikai alkalmazásának lehetőségeit is. Eredményeik szerint az országok és régiók gazdasági növekedése nagyban függ az iparágaik hasonlóságának rendszerétől, és kihat az új iparágak régiókban, országokban való megjelenésére és sikerességére is. Az utóbbi időben népszerűvé vált helyalapú regionális gazdaságfejlesztési megközelítések (például intelligens szakosodás) kiemelik, hogy a kapcsolódó ágazatok jelenléte és helyi beágyazottsága hozzájárul a régiók hosszú távú sikeréhez. Egy ilyen jellegű stratégia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a régiók gazdasági szerkezetének részletes ismerete. A gazdasági tevékenységek közötti kapcsolódási lehetőségek kutatóink által elvégzett feltérképezése nagyban segíti a regionális gazdaságfejlesztés információs bázisának bővítését.
További részletek: http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/08/MTDP1816.pdf
Mechanizmustervezés párosítási alkalmazásokban
Iskolaválasztás, egyetemi felvételi, tantárgyválasztás, gyakornokok allokálása, szervdonorok párosítása betegekhez – valamennyi alkalmazásban fontosak a résztvevők preferenciái, a központi koordináció pedig nagyban segítheti egy igazságos és optimális eredmény létrejöttét. A KTI Mechanizmustervezés Lendület-kutatócsoportja interdiszciplináris hátterű, a kérdéskör játékelméleti és algoritmikus elemzése mellett párosító alkalmazások tervezésében és megvalósításában is részt vesz. Jelenleg tíz európai alkalmazás mintájára a hazai vesecsere-program beindításán dolgoznak transzplantációs vezetőkkel együttműködésben. Észtországban egy óvodai allokációs program újratervezését segítették egy kétéves projekt keretében, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 2016 óta gyakornokok cégekhez történő allokálását szervezik a csoport által kifejlesztett párosító algoritmus használatával. Ez utóbbi eljárást egy német egyetem is átvette, és jelenleg tervezik több külföldi CEMS egyetem bevonását az alkalmazásba, amelyhez egy intelligens weblapot is kifejlesztettek a kutatócsoport munkatársai.
További részletek: http://mechanismdesign.eu/
A vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai
A Vállalatok, Stratégia és Versenyképesség Lendület Kutatócsoport azt vizsgálta, a nemzetközivé válás milyen módját választják a vállalatok vevőik elérésére: ők maguk exportálnak, közvetítőkön keresztül exportálnak, vagy termelő, esetleg szolgáltató leányvállalatot hoznak létre külföldön. Ez fontos stratégiai döntés, amely egyrészről komoly vállalati képességeket kíván meg, másrészről viszont hosszú távon is meghatározhatja a vállalat versenyképességét. Számítások szerint a közvetítőkön keresztül való exportálás a korábban gondoltnál kevesebb vállalat számára váltja ki a közvetlen exportot. A nem termelő külföldi leányvállalat létrehozását azonban viszonylag sok (és termelékeny) vállalat választotta a termelő leányvállalattal szemben.
További részletek: https://link.springer.com/article/10.1007/s10290-018-0305-9
Az exportáló és importáló vállalatok termelékenysége és haszonkulcsa
Az árak és a haszonkulcsok egyszerre fontos stratégiai döntési változók és a vállalati versenyképesség mérőszámai. Korábbi, nagy hatású kutatások kimutatták, hogy az exportáló vállalatok haszonkulcsai (és így árai) magasabbak, nagyrészt magasabb termelékenységüknek és jobb termékminőségüknek köszönhetően. Jelen kutatás ezzel szemben azt mutatta meg, hogy az exportáló vállalatok magasabb haszonkulcsa abból adódik, hogy a legtöbb exportáló vállalat egyben alapanyagokat és félkész termékeket is importál. Ha kiszűrjük az importálás hatását, akkor az export nem jár magasabb haszonkulccsal. Továbbá az importáló vállalatok magasabb haszonkulcsa részben az importból származó jobb minőségből származik, az exportáló vállalatok esetében pedig figyelembe kell venni, hogy az exportpiacokon általában erősebb a verseny, mint a hazaiakon.
További részletek: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/sjoe.12292
Az innováció és a jövedelemegyenlőtlenség kapcsolata
A napjainkban is növekvő jövedelemegyenlőtlenség egyik fő okának sokan a technológiai változást tartják. Arról azonban kevesebbet tudunk, milyen vállalati innovációk járulnak hozzá az egyenlőtlenség növekedéséhez. Új technológia vagy termék bevezetése okozza, vagy például a szervezeti innováció is ilyen hatással jár? A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az új eljárást vagy terméket bevezető vállalatokban az innováció előtt és után is magas a felsőfokú végzettségűek bérelőnye, a szervezeti innováció viszont szignifikánsan növeli ezt a bérelőnyt.
További részletek: http://www.vsvkbudapest.eu/
Társadalmi innováció a kirekesztettség csökkentésére
A kutatás a kirekesztett társadalmi csoportok helyzetének javítását célzó társadalmi innovációkat vizsgálta. Az eredmények szerint a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga a marginalizált helyzetű csoportok képességeinek fejlesztése és társadalmi kapcsolatrendszerük erősítése. Egyes kutatók véleményével ellentétben a képességfejlesztés során paternalisztikus jellegű eszközök is szükségesek, éppen annak érdekében, hogy hosszabb távon nagyobb esély legyen az önálló cselekvésre és érdekérvényesítésre. A kutatás azt is megmutatta, hogy csak akkor van esély a marginalizáció csökkentésére, ha a társadalmi innovációk egyszerre célozzák a társadalmi hálózatok, a szereplők működését befolyásoló intézmények (az írott és íratlan szabályok, értékek, normák, viselkedési minták) és a gondolkodási keretek megváltoztatását.
A hosszú távú stratégiai elemzések lehetséges hatásai a nemzeti innovációs rendszerekre
Az elmúlt évtizedekben egyre több országban törekszenek arra, hogy feltárják a jövőbeli (várható) műszaki-technikai, gazdasági és társadalmi fejlődési folyamatokat, illetve befolyásolják a fejlődés irányát és ütemét a gazdasági és társadalmi szereplők, valamint a kutatók közötti párbeszéd és együttműködés erősítésével s erre támaszkodva a döntések összehangolásával. Ezek a tevékenységek – az angol szakkifejezés rövidítésével: FLA – elsősorban a nemzeti innovációs rendszerek (NIR) szerkezetére és működésére hatnak, s ezen keresztül befolyásolják a versenyképességet és az életminőséget. A kutatás az innovációpolitika irányítási rendszerére (IPIR) gyakorolt lehetséges hatásokat vizsgálja, mivel még erről a viszonylag szűk területről is meglehetősen keveset tudunk. Az egyes országokban különböző FLA-módszerek terjedtek el, és az IPIR is sokféle lehet. Ezért először az FLA-módszerek és az IPIR új osztályozására teszünk javaslatot a cikkben, majd egyes FLA-módszerek és eltérő IPIR-típusok illeszkedésére vonatkozó hipotéziseket vizsgálunk meg. Ez az elemzési keret fontos gyakorlati célokat is szolgálhat: segítheti a megfelelő FLA-módszerek kiválasztását a lehetséges fejlődési folyamatok feltárására és befolyásolására irányuló tevékenységek tervezése során, illetve az ilyen tevékenységek hatásainak utólagos értékelését s ezzel a hatásosabb szakpolitikai intézkedések kidolgozását. Röviden: javulhat a közpénzek felhasználásának eredményessége.
További részletek:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0040162516301603
Az új termelési forradalom pályája befolyásolható
Az új termelési forradalom (az angol megnevezés rövidítve: NPR), más forrásokban negyedik ipari forradalom új technológiák, anyagok, termelési eljárások és üzleti modellek kölcsönhatásából fakadó átfogó változásokat indít el. Ezek a változások nagyon sok területre és tevékenységre hatnak: többek között a K+F és innovációs tevékenységekre, a munkaerő iránti keresletre, a jövedelmek eloszlására és a jólétre, az oktatási és továbbképzési rendszerre, valamint az adatok gyűjtésére és felhasználására. Az NPR hatásai tehát olyan széles körűek, hogy nehéz lenne olyan szakpolitikai és szabályozási területet megnevezni, amelyik érintetlenül marad(hat). A kutatás azt vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a szakpolitikusok az új termelési forradalom pályáját, hatásait, s ehhez az FLA mely módszerei alkalmasak. A fejlett országokban többféle megközelítést alkalmaznak – pl. egyes elemzések a tudományos-műszaki tényezőkre fókuszálnak, mások viszont a termelési és innovációs rendszerek egészét elemzik, illetve az elemzések egy részét szűk szakértői csoportok készítik, mások viszont az érintettek tágabb körének bevonásával készülnek –, és ezektől az eltérő megközelítésektől más hatásokat lehet várni. A szakpolitikai és a vállalati döntéshozók tehát befolyásolhatják az új termelési forradalom kibontakozását és ezáltal azt is, mely társadalmi és gazdasági hatások erősödjenek, és melyek legyenek tompábbak, de nem mindegy, milyen megközelítést és módszereket választanak a döntés-előkészítő elemzésekhez.
További részletek: http://www.oecd.org/publications/the-next-production-revolution-9789264271036-en.htm
Az alapellátás elérhetőségének befolyása az antibiotikum-fogyasztásra
A kutatás a háziorvosi ellátás elérhetőségének hatását vizsgálja az antibiotikum-fogyasztásra. Becslések szerint, ha egy község egyetlen háziorvosi praxisa betöltetlenné válik, az antibiotikum-terápiás napok száma és a közösségi kiadások 3,2-4,1%-kal csökkennek. Az antibiotikum-fogyasztásra kifejtett negatív hatás erősebb a kisebb települések esetében: azokon a településeken, ahonnan a szakellátás kevésbé elérhető, valamint ahol korábban antibiotikum-túlfogyasztás volt észlelhető. A felírás minőségének indikátora szignifikánsan romlik az alapellátáshoz való rosszabb hozzáférés hatására. A háziorvosi vizitek száma 9,8%-kal csökken, míg az egy vizitre eső antibiotikum-felírás terápiás napokban mérve 7,2%-kal nő.
További részletek: http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/06/MTDP1810.pdf
Dohányzási tilalom és születéskori egészség
A kutatás a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a hatását vizsgálja a bárokban és éttermekben dolgozó nők terhességi kimeneteire. Egyéni szintű, adminisztratív adatbázisok segítéségével elemzik az élveszületés esélyének, a születéskori egészségi állapot indikátorainak és a csecsemőhalálozás kockázatának változását. Megmutatják, hogy a jogszabályváltozást követően javult az érintett nők újszülöttjeinek egészségi állapota, és csökkent körükben a csecsemőhalálozás valószínűsége. Továbbá megmutatják azt is, hogy az intézkedés az alacsonyabb státuszú, illetve rosszabb egészségi állapotú gyerekekre nagyobb hatással volt.
Továbbirészletek:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1570677X18300194
A nyugdíjba menetel hatása a járóbeteg-, fekvőbeteg- és gyógyszerkiadásokra
A kutatás a nyugdíjba menetel oksági hatását vizsgálja a járóbeteg-, fekvőbeteg- és gyógyszerkiadásokra magyarországi adminisztratív adatok felhasználásával. Becslésük alapját a nők előrehozott nyugdíjkorhatárának emelése adja. Eredményeik azt mutatják, hogy a nyugdíjba menetelt követő években (rövid távon) csökken a nők körében azok aránya, akiknek pozitív az éves járóbeteg-, fekvőbeteg- vagy gyógyszerkiadása. Ez a hatás erősebb az egészségesebb nők körében, az alacsonyabb végzettségűek körében, valamint azok között, akik a nyugdíjba menetel előtt voltak valamennyi időt táppénzes ellátáson.
A társadalmi kapcsolathálózat hatása a jövedelemegyenlőtlenségek növekedésére
Az egyenlőtlenségek növekedése napjaink társadalmának egyik legnagyobb kihívása, amely közvetlen gazdasági és politikai következményekkel is jár. A kutatás azt vizsgálja, hogyan hat a társadalmi kapcsolathálózatok szerkezete a jövedelemegyenlőtlenségek alakulására. Érvelésünk szerint a hálózati pozícióból és a társadalmi kapcsolatokból fakadó előnyök nem egyenlően oszlanak meg a társadalomban, ezért a hálózati externáliák érvényesülésétől az egyenlőtlenségek további növekedést várhatjuk. A sejtés bizonyításához az iWiW online közösségi háló 2011-ből származó adatait használjuk, amiről feltételezhetjük, hogy reprezentálja az internetet használó magyar lakosság kapcsolathálózatát. Eredményeink szerint azokon a településeken nőttek jobban a jövedelmi különbségek 2011 és 2016 között, ahol a hálózatban magas fokú fragmentáltság volt megfigyelhető, és a jövedelemegyenlőtlenség szintén magas volt. Ugyanakkor az összefüggés nem áll fenn, ha a hálózat településen belüli fragmentáltsága etnikai, vallási vagy területi fragmentáltsággal járt együtt. Mindebből arra következtethetünk, hogy a társadalmi kapcsolathálózat akkor növeli a bérfeszültségeket, ha a hálózat fragmentáltsága jövedelmi egyenlőtlenségen alapul.
A magyar filmesek sikeressége az együttműködési hálózatok alapján
Napjaink magyar filmjei nemzetközi mércével mérve is rendkívül sikeresek, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy mi a receptje a kreatív projektek sikerességének. A kutatás a hazai filmipar együttműködési hálózatát vizsgálja, és arra keresi a választ, hogyan hatnak a hálózati szerepkörök az egyéni teljesítményre. Az eredmények szerint a hálózatban központi, illetve brókerszerepet betöltő alkotók egyaránt sikeresebbek az átlagnál. Továbbá a központi bróker alkotók akkor a legsikeresebbek, ha a hálózat központi részét a hálózat perifériájával kötik össze. Az eredmények azt sejtetik, hogy a kreatív értékteremtéshez a hálózat központjában található előnyök (pl. elismertség) és a periférián találhatók (pl. nonkonformitás, szabad kapacitások) kombinálása biztosítja a legjobb feltételeket.
További részletek: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3217131
A korai oktatási szelekció hatásai
A kutatás azt vizsgálta, hogy növelik-e a 6 és 8 osztályos gimnáziumok a tanulók teljesítményét, illetve hogy az iskolatípusok közti szelekció révén milyen szerepet játszanak a tanulók közötti egyenlőtlenség alakításában. Az Országos kompetenciamérés adatainak felhasználásával ki lehet mutatni, hogy a 10, illetve 12 éves életkorban történő szelekció növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba jellemzően a jól tanuló és jó családi hátterű diákok járnak. A kutatás amellett, hogy bemutatja, hogy ezek a kiválogatott diákok hozzáadott értékben is jobban teljesítenek, mint az általános iskolában maradt társaik, arra is rávilágít, hogy a kiválogatott tanulók volt általános iskolai osztálytársai veszítenek azzal, hogy a jobb tanulók elhagyják az osztályukat.
További részletek:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0276562413000036?via%3Dihub
Kisebb szelekció, nagyobb kereset: Az 1999-es lengyel oktatási reform hatásának vizsgálata
Kutatóink vizsgálták az 1999-es lengyel közoktatási reform hatását. A reformban többek között az eredetileg nyolc évig tartó alapoktatást kilenc évre emelték, így hosszabbítva meg a szelekciómentes, általános képzés idejét. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a reformnak nem elhanyagolható pozitív hatása volt a munkaerőpiaci esélyekre és a bérekre: 2-3%-kal növelte a foglalkoztatottá válás valószínűségét, és körülbelül 3%-kal a béreket. A reform átlagos hatása a legalacsonyabb végzettségű munkavállalók megnövekedett eredményeinek tulajdonítható.
További részletek: http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1602.pdf
Az intenzív koraszülött-ellátó rendszer hatása a csecsemőhalandóság alakulására
A kutatás az egész országot lefedő intenzív koraszülött-ellátó rendszer kiépítésének hatását vizsgálta a magyarországi csecsemőhalandóság alakulására az 1970 és 2015 közötti csaknem fél évszázadban. Az intenzív koraszülött-ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetősége – akár közvetlenül a születés helyén, akár a koraszülött-szállítás révén volt biztosítva – jelentősen javította a túlélési esélyeket az 1990 és 2015 közötti időszakban. Egy nagyon alacsony súlyú (VLBW, 1500 gramm alatti) újszülött egyéves túlélési esélye 16,8%-kal volt magasabb akkor, ha olyan városban született, ahol a szülészetről közvetlenül bejuthatott egy intenzív koraszülött-ellátó centrumba, illetve 4,7 százalékkal volt magasabb, ha olyan városban született, ahonnan szükség esetén koraszülöttmentő szállíthatta oda. Az alacsony súlyú (LBW, 2500 gramm alatti) uújszülöttek esetében ugyanezek a számadatok 3,8, illetve 0,9%. A magyarországi VLBW és LBW csecsemőhalandósági ráta 2011–2015 között e nélkül a hatások nélkül a ténylegesen megfigyelt érték közel kétszerese lenne. A teljes csecsemőhalandóságra számolva ez azt jelenti, hogy intenzív koraszülött-ellátó rendszer nélkül a 2011 és 2015 közötti évek átlagára ténylegesen mért 4,5 ezrelékes csecsemőhalandósági ráta 8,2 ezrelék lett volna – ami a 2000-es évek elején mért szintnek felel meg –, a meghalt újszülöttek száma pedig évi 328-cal lett volna magasabb (405 helyett 733).
Hova lettek az orvosok? Az orvosok külföldre vándorlása és pályaelhagyása Magyarországon, 2003–2011
A kutatás azt vizsgálta, hogyan változott a magyarországi orvosok külföldre vándorlásának és egyéb okból történt pályaelhagyásának valószínűsége a 2003 és 2011 közötti időszakban. Az eredmények azt mutatják, hogy az osztrák és német munkavállalási korlátozások feloldása után nagyon nagy mértékben felgyorsult az orvosok elvándorlása. Az orvosok relatív keresete és a kollégák hatása szignifikáns szerepet játszik a fiatal orvosok migrációs döntésében. A tanulmány azt is bemutatja, hogy a megfigyelési periódusban emigrált orvosok fele később, valamennyi idő elteltével visszatért a magyar egészségügybe. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon az orvosok külföldre vándorlása mellett ugyanolyan súlyú probléma a belföldi pályaelhagyás is, tehát az, hogy az orvosok itthon helyezkednek el más állásban. Emellett, ha időszakosan is, az is fokozza az orvoshiányt, hogy a fiatal orvosok jelentős része kerül átmenetileg inaktív státuszba.
További részletek: http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1604.pdf
A kockázatvállalási hajlandóság hatása a tőzsdebuborékok kialakulására
A pénzügyi piacok működésének velejárója, hogy az egyes szereplőknek követeléseik vannak egymással szemben. Ha egy szereplő eszközei nem elegendőek tartozásai kifizetésére, akkor a szereplő kénytelen csődöt jelenteni. Csőd esetén csődszabályok mondják meg, hogyan osztják el az eszközeiket a szereplők azok között, akiknek tartoznak. Többféle csődszabály létezik, a csődeljárások megfelelő szabályozásához elengedhetetlen ezek – elméleti – tulajdonságainak ismerete, hogy a szabályozó szándékai valóban érvényesülhessenek. A 2007 óta Magyarországon is hatályos MiFID (Markets in Financial Instruments Directive) EU-s direktíva előírja a banki ügyfelek kockázatkeresési szűrését. A kutatás egy kísérletekkel igazolt elméleti modell segítségével megállapította, hogy a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandóságának mértéke befolyásolja a tőzsdebuborékok kialakulását: a konzervatív befektetési attitűddel rendelkező ügyfelek tőzsdéről való kiszorulása magában hordozza a gyakoribb vagy súlyosabb tőzsdebuborékok kialakulásának kockázatát.
A választókörzetek igazságos elosztása a Velencei Bizottság ajánlásának tükrében
Az új magyar választási törvény célja, hogy a korábbinál igazságosabb legyen a választási körzetek kialakítása, és ezt elérendő, szinte szó szerint követi a Velencei Bizottság Választási kódexének ajánlásait. Egy korai törvényjavaslat azonban annyira szigorú egyenlőségi feltételeket követelt, hogy azok matematikailag betarthatatlanok. Az elfogadott változat sokkal megengedőbb, de a gyakorlatban is előfordulhatnak olyan esetek, amelyekben a 20%-os eltérésplafon sem tartható. Fontos a körzetkiosztási módszerek pontosabb megismerése, s akár az alkalmazott algoritmus törvényi rögzítése az esetleges manipulációk vagy az ezekre utaló vádak elkerülése végett. A Velencei Bizottság ajánlása alapján kidolgoztunk egy új, úgynevezett leximin kiosztási szabályt, amely egyértelmű kiosztást ad. Az a szabály csupán egy ponton javasol más kiosztást mint a törvény, így utóbbi igen jónak tekinthető. Ugyanezen módszerek alkalmazhatók véges erőforrások, például kórházi ágyak területi alapú igazságos elosztásában is.
További részletek: http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1338.pdf
Az Északi Áramlat 2 geopolitikai hatásai
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése jelentős geopolitikai hatásokkal jár. Az európai gázhálózatot kooperatív játékként modellezve megállapítható, hogy a vezeték építése szembemegy az uniós energetikai irányelvekkel, hiszen az építés kizárólag Oroszország, Németország és Nyugat-Európa számára előnyös, miközben Kelet-Európa jelentős veszteségeket könyvelhet el. A problémát az ukrán szállítási útvonal egyre gyakrabban felmerülő lezárása a végletekig súlyosbíthatja, egyes országokban akár ellátási zavarokat okozva. További részletek:
http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/09/MTDP1821.pdf
Az agrártámogatások hatása a mezőgazdasági jövedelemkockázatokra
A kutatás azt vizsgálta, hogy a közös agrárpolitika (KAP) által kifizetett támogatások stabilizálják-e a mezőgazdasági jövedelmeket, és hogy a támogatások hogyan csökkenthetik a mezőgazdasági jövedelmek időbeli változékonyságát Magyarországon és Szlovéniában. Az eredmények szerint a támogatások enyhítik a gazdaságok jövedelmének instabilitását, mivel változékonyságuk alacsonyabb, mint a piaci jövedelmeké. Bár a KAP-támogatások stabil forrást biztosítanak a mezőgazdasági jövedelmek számára, a teljes mezőgazdasági jövedelem stabilizálásában csak korlátozott, cikluskiegyenlítő szerepük van. A támogatások nem célozhatók a legmagasabb szintű jövedelemváltozásnak kitett gazdaságokra, így a KAP-támogatások nem lehetnek hatékony eszközei a mezőgazdasági jövedelem stabilizálásának.
További részletek: https://www.agriculturejournals.cz/web/agricecon.htm?type=article&id=190_2018-AGRICECON
Az európai uniós támogatások hatása a kistérségek jóllétére
A kutatás az európai uniós támogatások hatását vizsgálja a kistérségek helyzetére 2002 és 2008, illetve 2008 és 2013 között. Számításaink szerint a támogatások nagyságrendjének növekedésével koncentrációjuk is jelentősen növekedett, ugyanakkor a konvergenciájuk is megfigyelhető volt. Eredményeink arra utalnak, hogy a két vizsgált időszakban általában elég nehéz a támogatások bármilyen hatását azonosítani. A kimutatott hatások nagysága vagy nagyon kicsi és negatív, vagy nem szignifikáns.
További részletek: https://doi.org/10.1080/09654313.2018.1437394
Az ellátási láncok innovációs teljesítménye
A magyar élelmiszer-ellátási láncok innovációs teljesítményét vizsgáló kutatás eredményei szerint az ellátási láncon belüli nyitottság meggyorsítja az innováció bevezetését. A versenytársak felé való nyitottság szintén, de csak a technológiai innováció esetében, míg termékinnováció esetében inkább lassítja.
További részletek: https://www.emeraldinsight.com/doi/full/10.1108/BFJ-10-2015-0399
A komparatív előnyök tartóssága a mezőgazdasági termékek világpiacán
A kutatás a mezőgazdasági termékek világpiaci komparatív előnyeit elemezte az EU27 tagállamok, illetve az agrárkereskedelem szempontjából legfontosabb 23 ország esetében. Az eredmények szerint a komparatív előnyök meglepően rövid élettartamúak a világ agrárkereskedelmében. A számítások arra utalnak, hogy a nagyobb kereskedelmi költségek csökkentik, míg a gazdasági fejlettség, az országok mérete, az export diverzifikáltsága, a termékek differenciáltsága és a mezőgazdasági támogatások növelik a komparatív előnyök élettartamát. A gazdasági válság negatívan befolyásolta a komparatív előnyök élettartamát. Eredményeink érvényesek az EU27 tagállamokra és a legnagyobb agrárkereskedelmi szereplőkre.
További részletek: https://www.emeraldinsight.com/doi/full/10.1108/BFJ-07-2016-0302; https://doi.org/10.17221/173/2016-AGRICECON
Regionális Kutatások Intézete
A klímaváltozás és a fenntarthatóság területi dimenziói
Az elmúlt időszak egyik kiemelt projektje a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) fejlesztésében való részvétel volt, amelynek koordinálását a végezte, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) támogatásával. A 2015-ben indult kutatás első szakaszában a magyarországi társadalmi és gazdasági fejlődési pályák előrejelzése történt meg; a kutatási eredmények itt olvashatók. A 2017-ben indult második szakaszban az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az MTA KRTK Adatbankjának munkatársai közösen, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködve több nézőpontból – munkaerőpiaci, egészségügyi, demográfiai és mezőgazdasági – vizsgálták a klímaváltozás hatását és a lehetséges alkalmazkodási stratégiákat. A kutatás fogalmi keretében a klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységvizsgálatokban bevett megközelítést (CIVAS modell) alkalmazták. Az elvégzett számítások alapján kijelenthető, hogy azok a viszonylag fejletlen térségek érzékenyebbek a klímaváltozásra, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya.
A kutatások egyértelműen igazolták, hogy a jövőben növekszik a hőhullámok száma, hossza és gyakorisága, emiatt az egészségügyi szempontból sérülékenyebb területeken – például a Dél-Alföldön – jóval nagyobb az esély arra, hogy hőhullámok idején a betegforgalom megnövekszik. A projekt az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közös vizsgálati szegmense arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdaság klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a gazdálkodók jellemzően többelemű adaptációs stratégiát alkalmaznak a változó éghajlati körülmények miatt fellépő termelési kockázatok mérséklésére.
GIS-alapú döntéstámogató eszköz kifejlesztése az önkormányzatok számára
A fenntarthatóságra és az anyagáramok körforgásos gazdaságára (circular economy) fókuszáló, az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által támogatott nemzetközi REPAiR projekt célja egy olyan GIS-alapú döntéstámogató eszköz (Geo-design Decision Support Environment, GDSE) létrehozása, amely segíti a döntéshozókat, hogy megismerjék saját településük legfontosabb és legkritikusabb anyagáramait, hulladékáramait annak érdekében, hogy településüket fenntarthatóbb pályára állíthassák.
Periferializáció – A térbeli egyenlőtlenségek társadalmi-gazdasági lenyomatai
Az Európai Unió finanszírozásában, a Marie-Skłodowska Curie Akciók keretében megvalósult RegPol² projekt középpontjában a kelet-közép-európai országok városias központi régiói és többi régiója közötti regionális egyenlőtlenségek új mintáinak vizsgálata állt. A térbeli egyenlőtlenségek ezekben az országokban a települési struktúra meghatározó elemévé váltak, és előrevetítik az egyenlőtlenségek növekedésének, valamint a nem városi területek további leszakadásának (periferializációjának) veszélyét. A kutatás három átfogó téma köré szerveződött: (1) centrumok és perifériák kialakulása, újratermelődése és fennmaradása; (2) a centrum-periféria viszonyok kormányzása; (3) adaptáció, stratégiák és lehetőségek. Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy szükség van a szakpolitikák alapvető kategóriáinak újradefiniálására, az eltérő esélyeket és a helyi (regionális, lokális) problémákat figyelembe vevő, ugyanakkor a helyi erőforrásokra, kvalitásokra építő intézményi gyakorlatokra.
Belső perifériák az Európai Unióban
Az MTA KRTK RKI már hosszú ideje jelentős szerepet vállal az Európai Unió Területi Politikákat Vizsgáló Hálózatának (ESPON) kutatásaiban. A az európai belső perifériák helyzetének feltárásával, egyedi, a külső perifériáktól elválasztó sajátosságaik azonosításával és a további hanyatlást megakadályozó elvárt szakpolitikai beavatkozásokkal foglalkozott. A kutatás igazolta, hogy a társadalmi és gazdasági centrumtérségek viszonylagos közelségében fekvő, sajátos árnyékhelyzetben lévő belső perifériáknak gyakori közös jellemzőjük a tartós népességcsökkenés, a gyorsuló elöregedés, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűk keresztmetszetei, az alacsonyabb gazdasági teljesítőképesség. A kutatás hét országban végzett esettanulmányokkal is igyekezett az európai szintű összefüggések mélyére ásni, hogy megértse a periferializációs folyamatok mozgatórugóit, a helyi szinten zajló eseményeket és a lehetséges válaszokat a belső perifériák jelentette társadalmi kihívásokra. Mindezek nyomán fogalmazódtak meg a projekt szakpolitikai javaslatai, amelyek lokális, regionális, nemzeti és uniós szinten tesznek ajánlásokat a periferializációs ciklusokból való kitöréshez szükséges lehetséges lépésekre.
A nemzetállamok és az Európai Unió szintjén elsősorban az a fontos, hogy belső perifériák kellő szakpolitikai figyelmet kapjanak, és olyan (javasoltan) integrált fejlesztési konstrukciók álljanak rendelkezésre, amelyek megfelelő beavatkozási lehetőséget biztosítanak a belső perifériákkal kapcsolatos hátrányok mérséklésében. Lokális és regionális szinten pedig elsősorban a belső perifériákkal kapcsolatos kihívások felismerésére, az ezzel összefüggő stratégiai tervezésre, valamint a helyi kapacitások és kapcsolatrendszerek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt.
Térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek mintázatai az Európai Unióban
A térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek mintázatait, eredőiket és percepciójukat vizsgálja különböző léptékű lokalitások kontextusában az Európai Unió Horizont 2020 keretéből támogatott és jelenleg is futó RELOCAL projekt. A kutatás arra keresi a választ, hogy a helyi kötődésű, ún. „place-based” közpolitikák képesek-e növelni az igazságosabb térbeli és társadalmi konstellációk kialakításának esélyét. A kutatásban magyar részről az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztályának kutatói vesznek részt. A nemzetállam szerepének változásaira (a piachoz, illetve a „civil” társadalomhoz fűződő viszonyának átalakulására) a különböző ágensek által adott válaszokat, valamint ezek térbeli folyamatokat formáló hatását kutatja az NKFIH Alap támogatásából finanszírozott „Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban” című, jelenleg is futó projekt. Az interdiszciplináris megközelítéssel megvalósított kutatás esettanulmányai olyan magyarországi terekre fókuszáltak, ahol az ott élők mindennapjait erőteljesen átalakították az elmúlt évtizedek intézményi reformjai, megváltoztatva településük, térségük szerepét a kollektív fogyasztás, a gazdasági munkamegosztás és a táj strukturális átalakításával. A különböző ágensek napi gyakorlatainak a hely, a tér, a lépték és a táj kategóriáin keresztül való kutatása lökést adhat a hazai társadalomtudományi kutatásokban éppen csak elindult „térbeli fordulathoz”, továbbá ahhoz is, hogy az állam és intézményei működésére fókuszáló vizsgálatok nagyobb figyelmet fordítsanak a reagáló (aktív) ágensekre és a térbeli kontextusok sokszínűségére. A kutatás általános társadalmi jelentősége abban áll, hogy hangot ad a térfolyamatok olyan szereplőinek is (pl. szegények, romák, inaktív nők, falusi gyerekek), akiket – mint a kelet-közép-európai átalakulás „veszteseit” – gyakran tekintenek a strukturális változásokat csak „elszenvedő”, passzív szereplőknek. Mindennapi gyakorlataik kialakításában, túlélési stratégiáikban épp az aktivitást meglátva a kutatás „visszacsatolást” biztosíthat a központi kormányzat döntéshozói számára, politikájuk nemcsak közvetlen, de térfolyamatokban mérhető, közvetett hatásairól is.
A közszolgáltatások helyi elérhetőségének mintázatai
A Regionális Kutatások Intézetében végzett alkalmazott kutatások közül kiemelkedik a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósult „Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program” című projekt. A közszolgáltatások minőségének kérdése nagyban befolyásolja egy adott település-településtípus versenyképességét, ami – többek között – meghatározza a népességmegtartó erejét is. A kutatás országos szinten foglalkozott a közszolgáltatások minőségi minimumának kérdésével, és a kiválasztott közszolgáltatások esetében ajánlásokat fogalmazott meg a minimumszintre és az optimális teljesítésre vonatkozóan.
A projekt keretében a közszolgáltatások területi optimalizációjára kifejlesztett modell meghatározza azokat a településtípusokat, amelyekben a közszolgáltatások elégséges szintű biztosításához differenciált beavatkozás szükséges. Mindezen ismeretek feltételei annak, hogy célirányos és eredményes szakpolitikai intézkedésekre kerüljön sor, amelyek elsődlegesen az aprófalvas térségekben fennálló kritikus ellátási szintet hivatottak orvosolni.
Fókuszban a területi tervezés és kormányzás
Az Európai Unió Területi Politikákat Vizsgáló Hálózatának (ESPON) keretében megvalósított COMPASS (Comparative Analysis of Territorial Governance and Spatial Planning Systems in Europe) projekt az 1990-es évek óta lezajlott változásokat kutatta a területi kormányzási és tervezési rendszerekben. A projekt további célja volt a makroszintű közösségi szabályozások és politikák bemutatása, továbbá annak ábrázolása, hogy a nemzeti szintű eszközök hogyan csatornázhatók be a közösségi szintű kohéziós politika eszközrendszerébe a 2021-ben induló programozási időszakban. Az intézet gondozásában készített tanulmányok magukba foglalnak egy kétfázisú tematikus áttekintést a területi tervezési és kormányzási keretek változásáról 2000–2016 között Magyarország, Románia és Horvátország vonatkozásában, valamint magyarországi esettanulmányokat a vizsgált tematikus területekről.
Térelmélet, elméleti tér – tértudományi koncepciók Kelet-Közép-Európában
A KRTK RKI műhelyeiben az alkalmazott kutatások mellett hangsúlyos szerepük van az olyan teoretikus kutatásoknak is, amelyek koncepcionális modellalkotásuk révén elősegítik egy-egy tudományterület kelet-közép-európai kontextusban történő értelmezését. A „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” című NKFIH-projekt a Kelet-Közép-Európában ma is releváns térkoncepciókat rendszerezte. Ezek a tértudományokban való nemzetközi megjelenésük és megerősödésük alapján kronologikus sorrendet is alkotnak, azaz különböző időszakokban jelentek meg, azonban közös bennük, hogy az egyes irányzatok napjainkig felfedezhetőek a tértudományi felfogásokban. A kutatás feltárta az irányzatok általános elméleti alapjait, paradigmatikus kereteit, valamint egy-egy téma gyakorlati alkalmazási lehetőségeit is.
A geo- és határpolitikai kutatások növekvő jelentősége
Magyarország geopolitikai helyzete napjainkban is perdöntő jelentőségű nemcsak saját fejlődési pályája, hanem szűkebb és tágabb régiója jövőjének szempontjából is. A befejezés előtt álló kutatási projektek közül ezért kiemelkedő fontosságú a „Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika” című, nemzetközi együttműködésben, a Kelet-finnországi Egyetemmel karöltve megvalósuló kutatás. A feltárt folyamatok legfontosabb csomópontjait a világpolitikai események alakították az elmúlt években. A külső határokon jelentkező problémák több esetben begyűrűztek az EU-integráción belüli határokra is. A határpolitika, a határellenőrzés kérdése 2018-ra „szintet lépett”, lényegében az EU egészét, a pártstruktúra teljességét és az államközi kapcsolatok bonyolult rendszerét is megváltoztatta, s végső soron az egész Unió további fejlődésének egyik meghatározó elemévé vált.
Világgazdasági Kutató Intézet
A félperiféria szerepe és lehetőségei az európai munkamegosztásban
„Az exportot befolyásoló tényezők – három európai régió összehasonlítása” című kutatás célja a három periferikusnak mondható régió: a balti, a visegrádi és az ibériai országok összehasonlító elemzése, többek között az exportdinamikát és a válság hatására a kivitel földrajzi és áruszerkezeti szerkezetében bekövetkezett változásokat tekintve. Elemeztük a vizsgált tagállamok gazdasági szerkezetét és nemzetközi értékláncokba tagolódását az exportorientáltság szempontjából. Összehasonlítottuk a kivitel és az ezzel kapcsolatos külföldi tőkebefektetések állami ösztönző politikáit is. Az Unió „Aid for Trade” programjának hatásait is kimutatjuk a fejlődő országokba irányuló kivitelben a három régióban. Kérdőíves felmérés és esettanulmányok segítségével megvizsgáltuk a vállalati szféra nemzetköziesedését segítő és korlátozó tényezőket, valamint az export hatását a vállalatokra.
Közép- és Kelet-Európa: kapu az Európai Unióba
Kelet-Közép-Európában (KKE) az utóbbi években – különösen a 2008-as válságot követően – egyre jelentősebbé vált az Európán kívüli vállalatok befektetéseinek vonzása. A régió országainak nagy része –hazánkat is beleértve – a nyugatinál sikeresebben növekvő feltörekvő gazdaságokkal ápolt kapcsolat további bővítésében, mélyítésében látta/látja a recesszióból való kilábalás és/vagy a további növekedés lehetőségét. Az „Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatai Kelet-Közép-Európában” című kutatás az feltörekvő régiók multinacionális vállalatainak stratégiáit, működését, kihívásait vizsgálja Kelet-Közép-Európában, összevetve, ütköztetve azt a meglévő elméletekkel, illetve más, a régióban jelen lévő vállalatok működési jellemzőivel. A kutatás révén egyrészt értelmezhetővé válik e vállalatok KKE-beli felemelkedése, másrészt lehetővé válik olyan szakpolitikai javaslatok kidolgozása, amelyek hozzájárulhatnak e vállalatok régióbeli alkalmazkodásához és/vagy integrációjához. Iparági és vállalati szintű elemzéssel, a makrogazdasági tényezők (a munkaerő költsége és minősége, piaci lehetőségek stb.) és az intézményi tényezők (kormányzati támogatás, befektetési ösztönzők, privatizáció, politikai kapcsolatok stb.) figyelembevételével vizsgáljuk a térségben jelen lévő feltörekvő országbéli vállalatok motivációit, vállalati gyakorlatát és a főbb kihívásokat.
Fejlesztő állam koncepció 2.0
„A fejlesztő államoktól az új protekcionizmusig: a fejlesztésorientált beavatkozások átalakuló repertoárja a formálódó új világrendben” című kutatás (2017–2021) keretében azt vizsgáljuk, hogyan tudnak alkalmazkodni a nemzeti fejlesztési stratégiák az új világgazdasági realitásokhoz, azaz van-e az állam vezérelte kapitalizmusnak olyan válfaja, amely működőképes lehet az átalakuló, új világrend viszonyai közepette. A kutatás a fejlesztésorientált megközelítést övező viták két központi témájára fókuszál, amelyek relevanciája napjainkban sem csökkent, inkább nőtt: kereskedelem és tágan értelmezett iparpolitika (beleértve a tudomány-, a technológia és az innovációpolitikát), valamint a tágan értelmezett szociális politika (beleértve az oktatás és képzést, a szociális politikát és a munkaerőpiaci beavatkozásokat). A klasszikus (kelet-ázsiai) fejlesztő államok történelmi tapasztalataiból kiindulva és az újabb fejlesztésorientált kísérleteket elemezve a kutatás célja releváns következtetések megfogalmazása a gazdaságpolitikák számára elsősorban a feltörekvő országok kontextusában.
A gazdaság és politika új szimbiózisa: mai államkapitalizmus
Az 1990-es és 2000-es évek valutaválságai a neoliberális intézményfejlesztési receptek alkalmazhatóságának korlátaira hívták fel a figyelmet a világ (fél)perifériás térségeiben. A 2008/09-es globális pénzügyi válság az ilyen ihletésű gazdaságpolitika súlyos zavaraként fogható fel a fejlett országokban. Az addig érvényesülő főáramú közgazdasági gondolkodás helyett a mai napig nem sikerült átfogó alternatívát találni. Az egyik alternatív megoldási kísérlet az államkapitalizmus alkalmazása a globális gazdaság viszonyai között. Az állam szerepvállalása tulajdonosként és a gazdasági szabályozókon keresztül egyaránt erősödik, egyes gazdasági szegmensekben kizárólagossá válik. A gazdaság és a politika közötti összefonódás felerősödik, extrém esetekben a politika foglyul ejti a gazdaságot: befolyása túlságosan naggyá, a gazdaság a politikától függővé válik. A viszonyrendszer a politikai érdekek prioritásai alapján működik. Ilyen prioritások lehetnek a szavazatvásárlás, a közhangulat befolyásolása, paternalista viszony építése a kormányzat és a társadalom között, a belső és külső legitimáció megszerzése. A politika dominanciája háttérbe szorítja a piaci versenyt, ami hosszabb távon elsorvasztja a gazdasági fejlődés mozgatórugóit. A kutatás a modell nyomon követését és leírását végzi el Thaiföldtől Iránon keresztül Brazíliáig. Arra is választ keres, hogy vajon az államkapitalizmus mai formája valamilyen változatban fejlettebb országokban is megjelenhet-e.
Átállás a gazdasági növekedés intenzív szakaszára: ipar 4.0 kihívások Magyarországon
„A digitális átalakulás hatása Magyarországra és a hazai termelő vállalatokra” című kutatás azt vizsgálta, hogy az ún. negyedik ipari forradalom technológiái milyen hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra, a hazai leányvállalatok feljebb lépésének lehetőségeire, illetve milyen gazdaságpolitikai felkészülés segíti elő az alkalmazkodást az új kihívásokhoz. Az új technológiáknak összetett hatásuk volt a foglalkoztatásra: bár bizonyos korábbi tudáselemeket leértékeltek, a tudásfelértékelő hatásuk is számottevő volt. Az kutatás eredményei azt vetítik előre, hogy az ipar 4.0 technológiák hatására nő az operatívnak tekintett tevékenységek aránya az értékláncon belül, azaz az értékláncok koordinátorai kevesebb tevékenységet tekintenek valóban stratégiainak. Egyes területeken célszerű lenne a gazdaságpolitika beavatkozása. A hazai gazdasági növekedés hajtóerői továbbra is a hagyományos tényezők, a (zömében autóipari) közvetlentőke-beáramlás, a kedvező relatív bérszint, vagyis nincsenek meg a jelei a digitális átalakulás követelményeihez való alkalmazkodásnak.