Bemutatkozik az MTA KRTK Adatbankja

Adatkérések

Az adatbázisokhoz rögzített szabályok szerinti adatkérések formájában juthatnak hozzá a kutatók. Az Adatbank 2014 óta 495 adatkérésnek tett eleget mikro-adatkiadás vagy szerveres hozzáférés biztosításával. Az adatkérések száma évről évre folyamatosan növekszik (2014: 46, 2015: 67, 2016: 92, 2017:106), 2018. szeptemberig újabb 81 adatkérést regisztráltunk. Összesen 143 kutató számára biztosítottunk távoli hozzáférést a szervereinken tárolt rendkívül nagy méretű adatbázisokhoz. Az elmúlt egy évben a szerverhozzáférések száma is ugrásszerűen megnőtt.

Adatbázis-építés

Az Adatbank legkeresettebb állománya a 2003–2011 közötti időszakot felölelő Kapcsolt Államigazgatási Adatgyűjtemény, amelyet a CEU-val és a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézettel való együttműködés eredményeképp, többéves munkafolyamat során készítettünk el. Az elmúlt három évben 74 kutató igényelt és kapott hozzáférést az adatbázishoz, számos jelentős hazai és külföldi publikáció született az adatok felhasználásával. A nagy elemszám és a gazdag változótartalom miatt az adatbázis-gyűjtemény a legváltozatosabb kutatási témák feldolgozására alkalmas. A kutatott témák között – a teljesség igénye nélkül – szerepel az orvos kivándorlás, a nyugdíjkorhatár változásainak hatása, a gyárbezárások hatása, átgyűrűző termelékenységi és bérhatások, személyközi és vállalati hálózatok, táppénzzel kapcsolatos kutatások, a fogvatartottak foglalkoztatása börtön előtt és után, az egészségügyi alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók munkaerőpiaci pályája, a jövedelemegyenlőtlenségek vizsgálata. Meggyőződésünk, hogy a következő években az adminisztratív adatok felhasználása fokozódik a tudományos kutatások körében, ezért jelenleg előkészítés alatt áll egy harmadik adatkapcsolás hosszabb idősorral és bővített változótartalommal, ami a korábbinál is nagyobb érdeklődésre számíthat.

Az Adatbank a KSH-val, a CEU-val és négy üzleti vállalkozással együttműködve építette fel a MTA GEO adatbázis-gyűjteményt, amely egy szabadon hozzáférhető számlálókörzeti felbontású elérhetőségi adatbázis.

KSH-KRTK Kutatószoba

2018. február 1-jén az MTA KRTK székhelyén megnyílt Magyarország első, a KSH telephelyén kívül működő kutatószobája. A fejlesztés a 2014 óta sikeresen működő KSH-KRTK Kutatószoba szolgáltatásainak könnyebb elérhetőségét és kibővítését tűzte ki célul. A kutatószoba az Akadémia által biztosított források felhasználásával jött létre. A kutatószobában az MTA társadalomtudományokkal foglalkozó kutatóintézeteinek munkatársai és szerzőtársaik ellenőrzött körülmények között használhatnak olyan egyedülálló, egyéni és vállalati szintű adatokat tartalmazó állományokat, mint például a teljes körű népszámlálások és demográfiai regiszterek, valamint vállalati, kereskedelmi, innovációs és mezőgazdasági adatbázisok. A kutatószobai állományok használatára 2014 óta 35 kutatócsoport alakult, amelyek részéről e szolgáltatásra 4472 időpontfoglalást regisztráltunk, a kihasználtság folyamatos, és növekedést mutat. A kutatószobai kutatások szerteágazó tematikájúak: foglalkoztatás, oktatás, agrárium, vállalati szféra, településfejlesztés, bel- és külföldi migráció, szakpolitikai hatásvizsgálatok, szociális transzferek, versenyképesség, külkereskedelem. A KRTK az akadémiai kutatóhálózaton belüli együttműködés elősegítése érdekében a KSH engedélyével megnyitotta a kutatószobát az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói számára is.

Kísérleti Labor

2017 novemberében megkezdődött egy 33 végpontos társadalomtudományi kísérleti labor kiépítése a HTK épületében, amely várhatóan 2018 végétől fog üzemszerűen működni. A labor eszközeivel 2018 során már három kísérlet zajlott sikerrel. A labort elérhetővé tesszük az MTA összes érdeklődő kutatója számára.

Erőforrástérkép

Az Erőforrástérkép (www.regionaldata.org) egy Magyarországon egyedülálló online adatbázis-kezelő és adatvizualizációt szolgáló rendszer, amelyet 2008-ban hoztunk létre az MTA KRTK KTI-ben. A rendszer területi elemzéseket segít úgy, hogy a felhasználók adatokat tölthetnek fel a rendszerbe, és adatokat tölthetnek le a rendszerből, valamint térképeket, grafikonokat, animációkat tudnak létrehozni a rendszer segítségével. A létrehozott térképeket, grafikonokat, animációkat később be tudják illeszteni az általuk létrehozott tanulmányokba, cikkekbe, elemzésekbe. A területi adatok több szinten elérhetők: település, járás (korábban kistérség), megye, régió és nagyrégió, ország. A rendszer nemcsak a magyar, hanem az európa uniós tagállámok adatait is képes kezelni, és lehetővé teszi, hogy például a gazdaságföldrajzi elemzéseket ne csak Magyarországra vonatkozóan, hanem a határ menti régiók együttesén (pl. Miskolc és Kassa környékének összehasonlítása) is el lehessen végezni. Az adatbázis jelenleg 2014-ig tartalmaz adatokat. A programot több ezren használják 2008 óta. A rendszer Faceboook-oldalát lájkolók száma 212. Az Erőforrástérkép 2008-as indulása óta folyamatosan bővülő adatbázisában több mint 1200 egyedi mutató érhető el. Ezek segítségével mindenkinek lehetősége nyílik Magyarország térbeli társadalmi-gazdasági fejlettségét és megosztottságát térképen vagy akár grafikonon ábrázolni, ráadásul az időbeli változások is lekövethetőek. A legutóbbi frissítéskor közel 3 millió adatpontot töltöttek föl, illetve frissítettek. A indikátorok legtöbbje a 1990–2014 közötti időtávot fog át.

STATA tanfolyam

Az adatbanki és kutatószobai állományok Stata-formátumban érhetők el. Az Adatbank több helyszínen jelentős érdeklődés mellett tartott Stata-tanfolyamot az MTA KRTK, MTA TK és a KSH kutatói számára, támogatva az adatbanki adatvagyon professzionális és széles körű felhasználását. 2018 őszi szemeszterében pedig, elősegítve a kutatóegyetemekkel való együttműködéstösszevont kurzust tartanak az ELTE érdeklődő diákjainak (35 fő).

Az Adatbank által támogatott kutatások

Az adatbankban felhalmozott adatvagyon komoly vonzerőt jelent a hazai és nemzetközi tudományos projektek támogatásában, aminek révén az MTA kutatóinak jelentős versenyelőnyük van a nemzetközi versenyben is. A 2017/18-as tanévben a kutatóközpontban folyó NKFIH-projektek harmada használta az adatbanki adatokat, továbbá a négy MTA KRTK-s Lendület-kutatócsoport mindegyike igénybe vette az Adatbank szolgáltatásait. A KRTK által évente megjelentetett, a Pénzügyminisztérium által is támogatott Munkaerőpiaci Tükör tanulmányainak túlnyomó többsége szintén adatbanki, illetve kutatószobai adatokat használ. A kiadvány állandó fejezete, az ún. statisztikai blokk szerkesztését munkatársaink végzik.

A Nemzeti Információs Hivatal Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) programja az Adatbankot 2014-ben stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (SKI) minősítette.

A szolgáltatások – mint ezt az alapszabály is rögzíti – a kutatók számára ingyenesek.

Az Adatbank szolgáltatásait a KRTK dolgozóin kívül számos intézmény, pl. a CEU, a Budapesti Corvinus Egyetem, az ELTE kutatói és doktoranduszai, továbbá a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, az MNB és a TÁRKI kutatói használják rendszeresen. A külső adatkérők között minden számottevő hazai kutatóhely szerepel, emellett tíz vezető európai és amerikai egyetem (köztük pl. a Harvard, a Princetoni, Chicagói, Oxfordi és Cambridge-i Egyetem) kutatói kértek és kaptak adatot. Adatfelhasználóink részt vesznek számos nemzetközi programban is (ERC, EdEN, H2020, Spanyol Tudománytechnikai Alap, ILO, H2020 RELOCAL). Az adatközpontú kutatások fejlődését az akadémiai hálózat más kutatóközpontjaival, továbbá a kutatóegyetemekkel és az akkreditált kutatóhelyekkel történő együttműködéssel is elő kívánjuk segíteni.