Az immár 32. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj és az Innovációs Díjak célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára.

Aggasztó eredményre jutott Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, amikor munkatársaival a hasmánylmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezte. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.

Hagyományosan utolsóként, a „Nobel-hét” utáni hétfőn hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy mely kutatóknak ítélték a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. A 2023-as kitüntetésben – manapság kifejezetten ritka módon – egyedüliként Claudia Goldin, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora részesült „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.

Nem sokkal a hír bejelentése után interjút adott az mta.hu-nak a Nobel-díjas fizikus. Krausz Ferencet kérdeztük a díjhoz vezető kutatásokról, felajánlásáról az ukrajnai háború károsultjai számára, a rák, a cukorbetegség és más egészségügyi problémák korai felismeréséről, valamint arról, hogy miért válassza egy fiatal kutató éppen az attoszekundumos fizika területét.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Moungi G. Bawendinek, Louis E. Brusnak és Alexei I. Ekimovnak ítélte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, mindhárom kitüntetett az Egyesült Államokban dolgozik. Az elismeréssel a kvantumpontok, vagyis olyan nanorészecskék felfedezését és mesterséges létrehozását díjazták, amelyek kis mérete meghatározza a fizikai tulajdonságaikat. A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a LED-es tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket.

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

Ha manapság az amiloidokról esik szó, legtöbbünknek a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer- és Parkinson-kór jut eszébe, hiszen e betegségeket a legelfogadottabb elméletek szerint a kóros amiloidok lerakódása és felhalmozódása okozza az idegsejtekben. Perczel András akadémikus, az ELTE egyetemi tanára és kutatócsoportja azonban az általuk használt világszínvonalú molekuláris képalkotó eszközök segítségével feltárta, hogy a vércukorszint szabályozását befolyásoló egyes hormonok miként képesek váltogatni térszerkezetüket a funkcionális amiloid- és a bioaktív formájuk között.

A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.

A kárpátaljai matematikus önként csatlakozott az ukrán hadsereghez alig egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta a hazáját, így tavaly nem tudott ott lenni az Akadémia közgyűlésén, hogy átvegye az Arany János-díjat. Több mint egy évvel később végre megtarthatták a díjátadót, és az esemény után beszélgettünk vele a katonaélet kihívásairól, a fronton felbukkanó matematikáról és arról, hogy milyen a tudományos élet a háború sújtotta Ukrajnában.