Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Milyen az ivóvíz Magyarországon? Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója

Elsősorban egyházpolitikai jellegű életrajz az a Serédi Jusztiniánról szóló monográfia, amelynek bemutatóját az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében tartották a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az esemény egyúttal megemlékezés is volt a kötet szerzőjéről, a fiatalon elhunyt Csíky Balázsról, aki munkája megjelenését már nem érhette meg.

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”? Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére „...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

A legismertebb magyar kísérleti fizikus, Eötvös Loránd életpályája kivételes tehetségről és kivételes kitartásról, a kutatás iránti mély elkötelezettségről árulkodik. Eötvös és munkatársainak kiemelkedő eredménye a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciájának igazolása, ami az általános relativitáselmélet egyik kiindulópontja. Az Eötvös-emlékév csúcseseményét április 8-án tartották a Magyar Tudományos Akadémián.

  • 613 találat
  • További