Fotókiállítás nyílt Eötvös Loránd képeiből Toblachban

Eötvös Loránd halálának századik évfordulója alkalmából az idei évet Eötvös-emlékévnek nyilvánították. A gazdag programsorozat januárban nyitórendezvénnyel indult. Tavassal az MTA Székház Dísztermében Eötvös Loránd-emléknapot tartottak.

Kiállítás Eötvös Loránd képeiből mta.hu

Eötvös Loránd nevét tudományos életútja, felfedezései mellett a magyar oktatás- és tudománypolitikában betöltött szerepe tette ismertté. Háromszor jelölték fizikai Nobel-díjra, kutatásaival letette a relativitáselmélet kísérleti alapjait, és megteremtette a terepi geofizikát. Akadémiai elnökként felrázta a magyar tudományos életet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Sokoldalú személyisége, családja szellemi öröksége, rátermettsége és a tudomány iránti elkötelezettsége a legkiválóbb tudósok közé emelte.

Azt azonban kevesebben tudják róla, hogy mindemellett szenvedélyes hegymászó volt, s jelentős szerepet játszott a Dolomitok keleti részének feltárásában. A „magyar professzor” igen népszerű volt a helybeli lakosság és a hegyi vezetők körében, mivel egyenrangú társként kezelte őket, ők pedig nagyra becsülték eredményeit. Adolf Witzenmann német geológus és Josef Innerkofler hegyi vezető a Cadin-hegycsoport második legmagasabb csúcsát, amelyre ők jutottak fel elsőként, Eötvös Loránd tiszteletére „Cima di Eötvös”-nek nevezte el.

„Ezt a csúcsot tartottam arra érdemesnek, hogy az Eötvös nevet maradandóan megőrizze abban a szép hegységben, melyben viselője negyedszázad óta kutatva és feltárva tevékenykedik. Sőt ehhez a névhez fűződik a nagyon híres Dolomitzinnék, a Zwölfer, az Elfer, a Croda da Lago és még sok másnak és magának a Cadin-csoport több csúcsának első megmászása.” (Adolf Witzenmann, 1902)

Eötvös Loránd 1857 és 1915 között több mint negyven alkalommal utazott a Keleti-Dolomitok – ma már Toblach részét képező – Schluderbach nevű városkájába, ahonnan legalább ötszáz magashegyi túrát tett. Becslések szerint 25-30 csúcsot elsőként mászott meg ezen a területen. Útjai során számos fényképet és sztereodiát készített. Később két lánya, Ilona és Rolanda is elkísérte, akik szintén rutinos hegymászókká váltak.

Digitalizált kép az egyik Eötvös-lánnyal a cortinai úton Forrás: eotvos100.hu

A sztereoszkópia lényege, hogy ugyanarról a témáról két pontból készítünk felvételt – a két pontnak olyan messze kell lennie egymástól, mint a két szemünk közötti távolság. De vajon hogyan jelentethető meg ez a két kép úgy, hogy valóban háromdimenziós látvány táruljon elénk?

Erre több mód is kínálkozik. Az Eötvös Loránd képeinél most alkalmazott módszer lényege, hogy a két fotó komplementer színekkel (jellemzően vörös és ciánkék) festett változatát egymásra helyezik. Ahhoz, hogy ez a kép valóban térben jelenjen meg, egy 3D-szemüvegre van szükség, amely nem tesz mást, mint színszűrők segítségével eléri, hogy az egyik szembe az egyik, a másikba a másik fotó tartalma kerüljön. Agyunk pedig ebből összeállítja a háromdimenziós látványt.

Eötvös Loránd Toblach városáról is készített felvételeket, amelyeket az emlékév szervezői megküldtek a város jelenlegi vezetésének. A kapcsolatfelvétel során kiderült, hogy Eötvös Lorándra, az „ungarischer Baron”-ra még az 1970-es években is emlékeztek az idős helybeliek. A toblachi könyvtár helytörténeti gyűjteményéből pedig előkerült egy könyv, amely eddig ismeretlen részletességgel tárja fel Eötvös ottani tartózkodását. A városvezetés és az Eötvös 100 Emlékbizottság együttműködésének eredményeképpen fotókiállítást rendeztek Eötvös képeiből, amelyet augusztus 9-én nyitottak meg. A kiállítás aktualitását növeli az alpesi turizmus megindulásának 150 éves évfordulója, valamint hogy Toblach idén tíz éve került fel az UNESCO világörökség-listájára.

Az olasz televízió Toblach (Dobbiaco) két híres vendégével (Gustav Mahlerrel és Eötvös Loránddal) kapcsolatos kiállításokról egy közös tudósításban számolt be.

A kiállítással kapcsolatban további részletek és fotók az eotvos100.hu oldalon találhatók.