Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. Videón az Akadémián elhangzott, fiataloknak szóló előadások.

2017. május 26.

Dohányzó robotról és a füst hatására megbénuló csillószőrökről is szó volt azon a rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság szervezett fiataloknak. Az MTA Székházában tartott előadások tizenéves hallgatói megtudhatták, hogyan reagál szervezetünk védőrendszere a dohányzásra. Az előadások most megnézhetők az mta.hu-n.

„Magyarországon az összes haláleset egyhatodát közvetlenül a dohányzás okozza, férfiak esetében 16 évvel, nők esetében 19 évvel rövidítve meg az átlagéletkort” – mondta Falus András. Az akadémikus ismertette az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) dohányzásra vonatkozó adatait is.

Ezek szerint 2030-ban 8 millió ember haláláért lesz felelős közvetlenül a dohányzás.

A WHO adatai szerint a dohányzás miatti munkaképtelenség jóval nagyobb anyagi kárt okoz a világgazdaságnak, mint az ebből származó bevétel nagysága. A dohányzás nemcsak kezdeményezője lehet egyes betegségek kialakulásának, hanem jelentősen súlyosbítja bizonyos kórok lefolyását és kezelhetőségét is. Falus András elmondta, hogy 15 szál cigaretta elszívása már bizonyosan mutációt okoz a DNS-ben. Ez a mutáció nem feltétlenül kóros, viszont a hatás összeadódik. Kiemelte, hogy egy dohányzó várandós kismama nemcsak magát és születendő gyermekét mérgezi, hanem a magzatában lévő ivarsejt-előalakokat is, amivel saját, leendő unokájának asztmára való hajlamát növeli.

Az előadások tizenéves hallgatói megtudhatták, hogyan reagál szervezetünk védőrendszere a dohányzásra Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az egyes betegségek megjelenésére utaló mikrobiológiai változások már jóval a tünetek kialakulása előtt kimutathatóak.

Nagy György, az MTA doktora, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa az immunrendszer működését ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a genetikai tényező szükséges, de nem elégséges feltétele az autoimmun betegségek kialakulásának: a környezeti tényezőkkel való együttes hatás eredményeként alakulnak ki a krónikus tünetek. Az egyes betegségek megjelenésére utaló mikrobiológiai változások már jóval a tünetek kialakulása előtt kimutathatóak. Nagy György az autoimmun betegségek közül a rheumatoid arthritis példáján keresztül ismertette, hogy bizonyos, a dohányzással a szervezetbe jutott káros anyagok, valamint a szájüreg és a tüdő mikrobiomjának dohányzás okozta megváltozása milyen további, mikrobiológiai és molekuláris szintű káros hatásokat váltanak ki, amelyek autoimmun betegségek és tumor kialakulásához vezethetnek.

Odler Balázs, a Semmelweis Egyetem tanára ismertette a Harvard Egyetem egyik kutatócsoportja által nemrégiben kifejlesztett dohányzó robottal (Lung on a chip) végzett kísérletet. A szerkezet lehetővé teszi, hogy élő szervezet bevonása nélkül hosszú távon tudják vizsgálni a dohányfüst hatásait a tüdőben található összes sejtre vonatkozóan, életszerűen modellezve a folyamatot.

Bemutatta a nikotin szerteágazó hatásait, amelyek közül kiemelte a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenését. Ennek következtében megváltozik a vér sűrűsége, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy fogamzásgátló tablettával való együttes alkalmazás esetén jelentősen megnő az embólia és a trombózis kockázata akár tizenévesek esetében is. Odler Balázs elmondta, hogy a légúti gyulladásban kiemelkedő szerepe van annak, hogy a tüdő tisztításáért felelős csillószőrök a dohányzás hatására 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak.

A dohányzás immunrendszerre gyakorolt káros hatásai miatt lokális és szisztémás gyulladások alakulnak ki, amelyek miatt hosszabb távon csökken a védekezőképesség, és szöveti károsodás következik be.

Mindez természetesen hatással van, a tumorellenes immunitásra is, ezért lehetséges az, hogy a dohányzók körében magasabb a tumoros megbetegedések aránya.

Odler Balázs bemutatta azokat a forrásokat is, ahonnan a dohányzó segítséget kaphat a leszokáshoz.

www.leteszemacigit.hu
www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu
www.tudoklub.hu
www.cikiacigi.hu
www.neszivj.postr.hu
www.edzesnaplo.hu

Odler Balázs beszélt a leszokás jótékony hatásáról is. Eszerint az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra mozgásba lendülnek, és megindul a tüdő tisztulása, a következő napon pedig könnyebbé válik a légzés. Körülbelül két hét után jelentkeznek a hosszú távú, jelentős hatások: 2–12 hét múlva javul a keringés, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés, a légzésfunkció javul. Legkésőbb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata áll vissza a normális szintre, amihez 15 évnek kell eltelnie. Ekkor mondható el, hogy a volt dohányos szervezete úgy működik, mintha sohasem dohányzott volna.