Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között

Jelentős siker a magyar régészet, archeogenetika, antropológia és történettudomány számára, hogy

nemzetközi együttműködés keretében, mintegy 10 millió euró ráfordításával, 6 éven keresztül

tartó ambiciózus program indulhat Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatára (HistoGenes 856453).

A nemzetközi kutatócsoport témavezetői és elsődleges partnerei:

Walter Pohl történész (cPI), Institut für Mittelalterforschung, Österreichische Akademie der Wissenschaften, Wien;

Patrick J. Geary történész (PI), Institute for Advanced Study, Princeton, USA;

Johannes Krause archeogenetikus (PI), Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte, Jena;

Vida Tivadar régész (PI) Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

A képen balról jobbra: Johannes Krause (PI), Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte, Jena Walter Pohl (cPI), Institut für Mittelalterforschung, Österreichische Akademie der Wissenschaften, Wien, Patrick J. Geary (PI), Institute for Advanced Study, Princeton, USA, Vida Tivadar (PI) Régészettudományi Intézet, ELTE-Eötvös Loránd Tudományegyetem

A pályázatban az ELTE kedvezményezett partnereként részt vesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat keretében működő Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriuma (MTA Kiváló Kutatóhely) és annak munkatársai: Szécsényi-Nagy Anna laborvezető, archeogenetikus és Mende Balázs Gusztáv antropológus, témacsoport-vezető. A laboratóriumban folyik a genetikai minták előkészítése, illetve a magyarországi minták vizsgálata és elemzése.

Szintén kedvezményezett partner a Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie GmbH, Mannheim munkatársa, Corina Knipper, aki a mobilitásra és táplálkozásra vonatkozó izotópvizsgálatokat irányítja.

A győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatási pályázatok között is kiemelkedő: ez az úgynevezett ERC-szinergiapályázat (ERC Synergy Grant). A 2012-ben és 2013-ban még kísérleti jelleggel meghirdetett pályázatot négy év és hosszas előkészítés után 2017-ben írta ki ismét az Európai Kutatási Tanács. A szinergiapályázatok különböző tudományterületek együttműködését segítik, hogy az így keletkező kutatási eredmények új kutatási területeket alapozzanak meg. 2018-ban ugyanilyen pályázatot nyert Lovász László, az MTA elnöke, Barabási Albert-László (CEU) és a cseh Jaroslav Nešetřil (prágai Károly Egyetem) a hálózatkutatás területén.

Az európai népesség a népvándorlás időszakában és a kora középkorban: új vizsgálati lehetőségek, tudományterületek szinergiája

Napjainkra a történeti genetikai kutatások a népvándorlás és a kora középkori időszakra vonatkozóan is aktuálissá váltak. Az utóbbi években látványos előrelépés történt az ősi DNS tanulmányozása terén, ami most egy multidiszciplináris munkafolyamatban makro- és mikromegközelítésben is lehetővé teszi a közösségek és csoportok közti kapcsolatok és különbségek feltárását. Különösen érdekes ez a kora középkorban (i. u. 4-9. század), amikor a felbomló Nyugat-Római Birodalom területeire beköltöző különböző barbár csoportok (gótok, vandálok, frankok stb.) megalapítják saját önálló királyságaikat, ami egyszerre jelenti a régi politikai és kulturális formációk felbomlását és átalakulását, valamint újak létrejöttét.

A tervezett kutatás nemcsak léptékében egyedi, de kérdésfeltevésében is újszerű.

Az eddig lezajlott, elsősorban az őskort érintő paleogenetikai kutatások hosszú távú, egész populációkat érintő folyamatokra (csoportok keveredésére és migrációjára) koncentráltak. A projekt magját adó nemzetközi kutatócsoport először próbálkozott teljes temetők paleogenetikai (és ezt kiegészítve Sr-, C-, N- és O-izotópos) vizsgálatával, ami a régészet hatókörén mind ez idáig kívül eső kérdések megválaszolását tette lehetővé (az erről szóló közlemény a Nature-ben jelent meg). A kiindulási pont az egyén biológiai állapotának (DNS, egészség, életkor, étrend) és társadalmi helyzetének megismerése.

Sziklacsont kimetszése emberi koponyából. A sziklacsont bizonyítottan azon része a csontváznak, amely a legalkalmasabb archaikus DNS vizsgálatára. Fotó: BTK Régészeti Intézet, Archeogenetikai Laboratórium

A következő szinten az egyének alkotta helyi közösségek szerveződése (pl. rokonság, család, lakóközösség) és ezek régészetileg vizsgálható kulturális és társadalmi reprezentációja határozható meg. A kutatásokat térben kiterjesztve a közösségek kapcsolatairól vonhatók le következtetések, míg az időbeli perspektíva a hosszú távú multidiszciplináris népességtörténeti elemzést is lehetővé teszi a történeti források bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a korszakból már rendelkezésünkre állnak írott források, melyek a régészet és a genetika által felvetett kérdések (közösségek szerveződése, társadalmi hierarchia, etnikumok, életmód, háború, erőszak, munkakörülmények stb.) mindegyikére reflektálnak, így az eredmények ezekkel való összevethetősége és összevetése különösen érdekes problémát jelent.

A szinergia a molekuláris biológiai (DNS), izotópkémiai, régészeti, bioinformatikai, fizikai antropológiai és történeti kutatási eredmények együttes értékelésében valósul meg, de további tudományterületek – kulturális antropológia, néprajz, szociológia, pszichológia, hálózatkutatás stb. – eszköztárából is merít a projekt.

A projekt keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség.

A projekt céljai a hatalmas vizsgálati területen csak a helyi régészekből, antropológusokból, genetikusokból és történészekből álló, kiterjedt kutatóhálózat segítségével valósíthatóak meg. A régészeti elemzést az ELTE kutatócsoportja koordinálja. A projekt lehetőséget ad PhD-hallgatók alkalmazására, valamint egyetemi hallgatók bevonására a munkafolyamatba.

Az ELTE kutatócsoportjának tagjai: Rácz Zsófia, Koncz István, Samu Levente, Gulyás Bence régészek, Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás antropológusok. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatócsoportjának tagjai: Bollók Ádám, Csiky Gergely, Szőke Béla Miklós régészek, Csáky Veronika, Gerber Dániel genetikusok. A Magyar Nemzeti Múzeum kutatócsoportjának tagjai: Szenthe Gergely, Hajnal Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának tagjai: Molnár Erika, Pálfi György, Marcsik Antónia. A Természettudományi Múzeum kutatócsoportjának tagjai: Bernert Zsolt, Pap Ildikó.

A külföldi kutatócsoportokat vezető szakemberek: Tina Milavec (Ljublajnai Egyetem), Vujadin M. Ivanišević, Nataša Miladinović-Radmilović (Régészeti Intézet, Belgrád), Matej Ruttkay (Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nyitra), Lumír Polaček (Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Brno), Gál Szilárd (Marosvásárhelyi Múzeum) és Daniel Winger (Universität Rostock).

A projekt magyar tudományos tanácsadói: Bálint Csanád, Benkő Elek, Borhy László akadémikusok.

ELTE BTK Régészettudományi Intézet

Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Régészeti Intézet

ERC Synergy Grants, 2019

Nyertes magyar ERC-pályázatok a korábbi évekből