Először szavazták be az MTA elnökét a kortárs kulturális elit első tíz tagja közé

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában 1993 óta folyik a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit kutatása. Az elmúlt 25 évben egyedülálló kvantitatív adatmennyiség halmozódott fel erről a nehezen megközelíthető társadalmi csoportról. A legfrissebb adatfelvételi hullámban, 2018-ban Kristóf Luca, az MTA TK Szociológiai Intézet főmunkatársa a Medián Intézet segítségével a magyar kulturális elit 458 tagjával töltetett ki egy közel egyórás kérdőívet életútjukról, életmódjukról, attitűdjeikről. A válaszadók mintáját a kutató a korábbi évekhez hasonlóan tudományos és kulturális intézmények (egyetemek, színházak, múzeumok, médiumok stb.) vezetőiből, valamint a legrangosabb tudományos és művészeti díjak (pl. Kossuth- és Széchenyi-díj) birtokosaiból, valamint a tudományos és a művészeti akadémiák tagjaiból állította össze.

A kutatásnak hagyományosan részét képezi az úgynevezett kulturális reputációs rangsor, mely a kulturális elit véleményét mutatja meg arról, hogy kik a kortárs magyar kultúra legkiemelkedőbb alakjai.

Az „Ön véleménye szerint ki a mai magyar kulturális élet 5 legkiemelkedőbb, élő alakja?” kérdésre a kulturális elit tagjaitól legalább 3 szavazatot kapott személyek listája 2018-ban 114 főt tartalmazott. Az elit véleménye szerint ők számítanak tehát a legnagyobb tekintélyű kortárs kulturális szereplőknek. A reputációt mérő listákon a tudósokkal szemben sokkal nagyobb ismertségük miatt mindig túlsúlyban vannak a művészek: jelen esetben 15 tudós, 7 intézményvezető-menedzser, illetve politikus, 4 újságíró és 3 egyházi vezető mellett a többiek mind valamilyen művészeti ág (21-en az irodalom, 21-en a zene, 17-en a színház, 15-en a képzőművészet, 12-en a film) képviselői. A teljes lista 102 férfit és mindössze 12 nőt tartalmazott.

Az alábbi táblázat a reputációs rangsor első 10 helyezettjét mutatja 2008-ban és 2018-ban.

A reputációs listán szereplő 15 nagy tekintélyű tudós közül 13 tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, 3-an közülük pedig az Akadémia jelenlegi, illetve volt elnökei: Lovász László, Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia mindenkori elnöke pozíciójánál fogva a korábbi években is jelentős számú szavazatot kapott a reputációs listákon, arra azonban eddig nem volt példa, ami a legfrissebb hullámban, 2018-ban Lovász László esetében történt, hogy egy tudós a top10 kulturális tekintély közé kerüljön.

Az alábbi táblázat a különböző kulturális területek 10-10 legtekintélyesebb szereplőjét mutatja be.

A kulturális elitkutatás céljairól és módszertanáról, melyet az NKFIH fiatal kutatói témapályázata finanszíroz, bővebben olvashat az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont oldalán.