Beszédből diagnosztizált betegségek, csodavizek és csodasók: a Szigma – a holnap világa 2017. november 7-i adása

A beszédhang elemzése egyre újabb lehetőségeket kínál a kutatóknak. Segítségével felismerhetők a hangszalagok betegségei, de a kezdődő depresszió vagy éppen a Parkinson-kór is, így akár távdiagnosztikai módszert is adhat az orvosok kezébe.

„Több különböző típusú betegség diagnosztizálását tűztük ki célul kizárólag úgy, hogy valaki néhány mondatot belemond a mikrofonba, és azt elemezzük. A beszédünk olyan információkat hordoz, amelyekre kezdetben nem is gondoltunk. A bennünk zajló pszichológiai és fiziológiai elváltozások hatással vannak a beszédünkre. Ha viszont hatással vannak rá, valamilyen módon meg is változtatják. És ha megváltoztatják, akkor a mérhető fizikai paramétereik is megváltoznak. Mi pedig ezeket a mérhető fizikai paramétereket és a paraméterek változásait tudjuk vizsgálni” – magyarázta Vicsi Klára, beszédakusztikus, az MTA doktora a Szigma e heti adásában.

Vicsi Klára elmondta: annak ellenére, hogy a beszéd nem determinisztikus folyamat, és mindig kicsit máshogy fogalmazzuk meg a mondanivalónkat, az agy mégis kiszűri belőle a lényeges információkat. Vagyis rengeteg minta kell ahhoz, hogy az eloszlásból, az átlagértékekből jósolni lehessen. „Ehhez kell egy egészséges emberek mintáit tartalmazó adatbázis, és egy olyan, betegségeket tartalmazó adatbázis, mint például a gégefő rákos elváltozása, aminek következtében az egész hangadás megváltozik. Ezekkel az adatbázisokkal el tudjuk különíteni az egészséges és a beteg beszédhangot, sőt még utóbbi súlyosságát is meg tudjuk ítélni.”

Távlati terveik között szerepel egy komplett diagnosztikai rendszer felépítése, amely akár mobiltelefonon keresztül is képes lehet diagnosztizálásra. Legutóbb Parkinson-kóros betegek mintáit elemezték, de rendelkeznek már depressziós betegek hangmintáiból összeállított adatbázissal is.

„Sok a visszaélés, a csalás, a sarlatán” – mondta Fábián István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára, aki a Magyar Tudomány Ünnepén olyan vizekről és sókról tartott előadást, amelyekről azt gondolják néhányan, hogy csodálatos hatásuk van, miközben természetesen ilyen nincs.

„Pi-víz, jin víz, jang víz, lúgosított víz, a legújabb őrület pedig a virgin víz. Ezekről azt állítják, hogy különböző módszerekkel módosítják őket, ám valójában ilyesmi nem történik. Emellett árulnak olyan vizet is, amelyből eltávolítják az ásványi anyagokat. Ez viszont problémát jelent, mert olyan, mintha desztillált vizet innánk, ami káros. Ugyanis ez megbolygatja a vese sóháztartását, és hosszabb távú fogyasztása vesekárosodáshoz vezet” – mondta a tanszékvezető tanár.

Fábián István hozzátette: vannak olyan vizek, amelyeket „csodakristályon” vagy más, a vízre egyébként semmilyen hatást nem gyakorló szerkezeten engednek át – ezek esetében ténylegesen csapvizet fogyaszt a hiszékeny vásároló. Hirdetnek oxigénnel dúsított vizet is, ám kiszámítható, hogy ez olyan kis mennyiségű oxigént jelent, aminek nincs jelentősége.

Mint mondta, a csodavizeknek legfeljebb placebohatásuk lehet, de a komoly, súlyos szervi bajokat nem gyógyítják, így természetesen a rákellenes hatású vizekről szóló állításoknak sem szabad hinni.

Fábián István egy városi legendáról is beszélt: „Ha a vizet mikrohullámú sütőben melegítjük, az a hőmérsékletét változtatja meg, lazábbak lesznek a kölcsönhatások a molekulák között, de amint visszahűl, visszakerül az eredeti állapotába. Vagyis a mikrózással maradandó változást nem lehet elérni.”