Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei – Videón az akadémiai konferencia

0:00 | Intro
0:21| Köszöntő – Erőss Ágnes, a CSFK Földrajztudományi Intézet munkatársa,
a rendezvény moderátora
2:03 | Nyitóbeszéd – Kocsis Károly, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója
9:55 | Köszöntő – Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete
17:19 | Az orosz–ukrán háború földrajzi kerete – Karácsonyi Dávid, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa
27:53 | Az orosz–ukrán háború etnikai háttere – Kocsis Károly
41:56 | Az orosz–ukrán háború aktualitásai – Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
57:27 | Pódiumbeszélgetés az orosz–ukrán háború kárpátaljai vetületeiről – Erőss Ágnes, Kovály Katalin, Tátrai Patrik, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói
1:13:14 | Kérdések, hozzászólások


A CSFK Földrajztudományi Intézete és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földrajzi Intézete közötti szakmai együttműködés 2004-es kezdete óta folyamatos – mondta a konferenciát nyitó köszöntőjében Kocsis Károly akadémikus, az intézet igazgatója. Ennek a kooperációnak az eredménye többek között a Ukraine in Maps című atlasz megjelenése 2008-ban, közös konferencia-előadások, terepi kutatások és számos folyóirat-publikáció magyar, ukrán és angol nyelven.

Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború nem három hónapja, hanem 2014 óta tart. Oroszország célja a térképek átrajzolása, olyan határok erőszakos megváltoztatása, amelyekről nemzetközi egyezmények rendelkeznek.

Karácsonyi Dávid, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a háború közvetlen hatása mellett óriási közvetett veszélyt jelent az orosz agresszió a nemzetközi mezőgazdasági ellátási láncokra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajnában a többségében orosz ajkúak lakta városok is ellenállnak az orosz invázónak. A nyelvi és az etnikai hovatartozás ugyanis Ukrajna számos vidékén egyáltalán nem azonos.

Kitért a bonyolult etnikai-nyelvi viszonyokra előadásában Kocsis Károly is.
Az akadémikus arról is beszélt, hogy Ukrajna lélekszáma 100 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza. A népességen belül az oroszok aránya a sztálini korszakban ugrott meg, a Szovjetunió felbomlásával aztán csökkenni kezdett.

Rácz András, Ljubov Nepop és Kocsis Károly (balról jobbra).
A fotóra kattintva a tanácskozásról készült képgaléria tekinthető meg. Fotó: mta.hu / Sziget Tamás

Az orosz–ukrán háború aktualitásairól Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa beszélt, mint hangsúlyozta: saját, személyes véleményét ismertetve. Szerinte
a következő hetek eseményeit több tényező is meghatározza majd. Kérdés, hogy az oroszok milyen eredményt érnek el bekerítő hadműveleteik során Kelet-Ukrajnában, milyen következményekkel jár a rejtett orosz mozgósítás,
és megfordíható-e a harcok kimenetele az Ukrajnába érkező nyugati nehézfegyverek hatására. Ez utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy napi szinten is kimutatható veszteséget jelent Ukrajnának a fegyverszállítmányok késlekedése. Rácz András azt is a fontos kérdések között említette, hogy miként halad előre a további szeparatista entitások – például
a Herszoni Népköztársaság – formalizálásával Oroszország.

Az ezt követő pódiumbeszélgetésen az orosz–ukrán háború kárpátaljai vetületeiről beszélt Erőss Ágnes, Kovály Katalin, valamint Tátrai Patrik,
a CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói. Mint elhangzott, egy 2017-es felmérés szerint körülbelül 130 ezer magyar élt Kárpátalján. Bár pontos adatok nincsenek, becslések szerint a magyar többségű beregszászi járásból akár
a lakosság fele is elköltözhetett a háború miatt, ami a kárpátaljai magyar lakosság számának drasztikus csökkenését vetíti előre.